Cinóber
| Cinóber | |
| Spektrális koordináták | |
| Hullámhossz | 607 nm |
| Frekvencia | 494 THz |
| Színkoordináták | |
| Hexa-hármas | #E34234 |
| RGB (r, g, b) | (227, 66, 52) |
| CMYK (c, m, y, k) | (0, 71, 77, 11) |
| HSV (h, s, v) | (5°, 77%, 89%) |
| CIELCh (L, C, h) | (52, 77, 36,6°) |
A cinóber egy világospiros festékanyag, illetve e festék színének a neve.
A név a görög kinnabari (κιννάβαρι) szóból származik, jelentése: vörös érc.[1]
A festék ásványi anyaga[szerkesztés]
A festék ásványa a cinnabarit, higany-szulfid,[2] melyet ősidők óta ismer az emberiség, és festékként már a kis-ázsiai Çatalhöyükben is megtalálták.
Számos helyen előfordul. Mint szulfidásvány, a magmás utókristályosodás idején keletkezik.[2] A Kárpát-medencében szinte minden ércbányánkban megtalálható volt belőle több-kevesebb.
Történelmi felhasználása[szerkesztés]
A kultúrterületek gyakori ásványaként sokféle néven is szerepelt, például kínai vörös, pompeji vörös.[3] Ezzel a festékkel színezték a pecsétviaszt, ezért a neve pecsétvörös is volt.[4] A címertanban a cinóber vöröse önálló heraldikai szín.
Az iskolai gombfesték is cinóberpiros. Ma a festékiparban a cinóberpiros szabványelnevezés.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 33. o. ISBN 963 8334 96 7
- ↑ a b Cinnabar on webminerals (angol)
- ↑ Színtan, A festészet színei, Vörös pigmentek, <http://www.szintan.hu/nev341.htm>. Hozzáférés ideje: 2013-03-23
- ↑ Színtan, Cinóber, <http://www.szintan.hu/lista/c/c17.htm>. Hozzáférés ideje: 2008-08-23
- ↑ Cinóberpiros festék. [2015. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 23.)
További információk[szerkesztés]
- A cinóberről
- Koch Sándor–Sztrókay Kálmán Imre: Ásványtan I-II. (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994) ISBN 963-18-5972-X
- Koch Sándor: Magyarország ásványai (Akadémiai Kiadó, 1985)