Cartagena (Spanyolország)

	Cartagena
	Cartagena látképe
; Cartagena címere	; Cartagena zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Tartomány	Murcia tartomány
Comarca	Campo de Cartagena
Rang	spanyol község
Székhely	Cartagena city
Polgármester	Pilar Barreiro
Irányítószám	30200-30300
Körzethívószám	+34-968
Testvérvárosok	Lista Terni (2002–); Carthage (1992–); Ferrol (1973–); Cartagena (1987–); Burgo de Osma-Ciudad de Osma (1996–); Berzocana (2000–); Los Alcázares (2011–);
	Népesség
Teljes népesség	218 050 fő (2023)
Népsűrűség	365,29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	10 m
Terület	558,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 37° 36′ 07″, ny. h. 0° 59′ 03″Koordináták: é. sz. 37° 36′ 07″, ny. h. 0° 59′ 03″
	Cartagena weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Cartagena témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a spanyolországi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Cartagena (egyértelműsítő lap).

Cartagena város Spanyolországban, Murcia autonóm közösségben (tartományban), a Földközi-tenger partján. Campo de Cartagena járás székhelye. Spanyolország legfontosabb hadikikötője volt a Földközi-tengeren az első világháborúig, polgári kikötője ma is jelentős.

Fekvése[szerkesztés]

A város 450 km-re fekszik az ország fővárosától, Madridtól délkeleti irányban, közel a Földközi-tengerhez. Területe 558 km².

Története[szerkesztés]

A Costa Cálida (Meleg part) „fővárosának” 2500 éves történelméről építészeti emlékek tanúskodnak, így a „pun fal”. A várost i. e. 228. évben Hasdrubal Barkas karthágói vezér alapította, majd Scipio hadai foglalták el i. e. 209-ben. A Római Birodalomban a Tarraconensis provinciában Carthago Nova néven egyik legfontosabb kikötőváros és polgári találkozóhely volt fürdőivel, körszínházaival, szobraival. Augustus császár Colonia Victrix Iulia Nova Carthagóra változtatta a nevét. Hispánia legvirágzóbb, legnépesebb városa volt. Kerülete akkori mértékegység szerint 40 stádium volt. A népvándorlás alatt majdnem teljesen elpusztult.

II. Fülöp korában ismét virágzásnak indult. Legfontosabb szerepét a város az 1873 évi kantonális forradalom idején játszotta. Az év július 12-én a várost a kantonalizmus hívei hatalmukba kerítették és 1874. január 11-ig álltak ellen. Ekkor megadták magukat Francisco Serrano marsallnak. A felkelés emléke napjainkban az egyik leggyakoribb hivatkozási alapja a murciai nacionalizmusnak,^[2] s a nacionalisták a régió nemzeti ünnepének tartják július 12-ét.

Az 1960-as évektől kezdődött a turizmus dinamikus fejlesztése. A lakosság túlnyomó része katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

A város katonai jelentőségét támasztja alá az egykori Tengerész Iskola, a Katonai Arzenál vagy a Katonai Kórház, mely ma a Cartagenai Egyetemnek ad otthont. A város gazdag barokk templomokban, a stílushoz hűen díszítve pazar festményekkel és szobrokkal, köztük a város korábbi védőszentjének, a Virgen del Rosell (Roselli Szent Szűz) szobrával.

A kontrasztot növelik a 20. század elején a főúri családok számára épített luxusvillák a maguk eklektikus, modern stílusával. Itt található a Casa Maestre (Maestre-ház), a Maestre család több évtizeden keresztül uralta a La Manga-i földnyelv teljes egészét.

Római színház
Pun fal romjai
Kikötő

Bejárata 700 méter széles. Mindkét oldalát dombok védik. A város körül emelkedő magaslatok a dombokra épült erődökkel és ágyúkkal voltak megerősítve. A kikötőben kiállított Isaac Peral tengeralattjáró jelképe a városnak.

Városháza (casas consistoriales)

A tenger közelében, a Las Monjas téren épült. Előtte arab ízlésre valló galéria áll. Benne római és karthágói régiségeket állítottak ki.

Aguirre-palota
A cartagenai vasútállomás nem csak közlekedési szempontból fontos, hanem 20. század eleji szecessziós épülete önmagában is látványosság.
rendezvények:

Szeptemberben a város fontos ünnepségei közé tartozik a felvonulás, melynek során a helyiek római és helyi népviseletet öltenek, valamint felelevenítik a második pun háború történetét.