Böhm Henrik
| Böhm Henrik | |
| Született | 1867. április 10.[1] Palota |
| Elhunyt | 1936. október 23. (69 évesen)[2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1890) |
| Építészi pályafutása | |
| Jelentős épületei | Újpesti új városháza, Újpestvidéki Takarékpénztár, A Török Bankház épülete |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Böhm Henrik témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Böhm Henrik (Várpalota, 1867. április 10. – Budapest, 1936. október 23.)[3] zsidó származású magyar építész.
Életpályája[szerkesztés]
Böhm Henrik várpalotai zsidó családban született Böhm Lipót (1820–1901)[4] és Hirschler Leonóra gyermekeként. Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron, majd Budapesten végezte. 1890-ben szerzett építészi oklevelet a Budapesti József Nádor Műszaki Egyetemen, majd többéves tanulmányutat tett Ausztriában, Hollandiában, Svédországban, Dániában, Németországban. 1896-ban nyitotta meg közös tervezőirodáját Hegedűs Árminnal. Legszebb, szecessziós stílusban készült munkája a csáktornyai kaszinó épülete, amely 1904-ben készült el. Hegedűssel mindketten vállaltak önálló megbízásokat is, de számos esetben együtt készítették terveiket.
Házastársa Nagy Anna volt.
Munkássága[szerkesztés]
Böhm Henrik és Hegedűs Ármin irodája már a századfordulót követően jelentős épületeket tervezett. Kiválik ezek közül a budapesti Szervita téren (Martinelli tér) épült egykori Török-bankház épülete (1906), mely pártázatos, díszes, hangsúlyos attikafalával feltűnő. Pöstyénben a Thermia Palace gyógyszállót, az Irma-gyógyfürdőt és a Pro Patria fürdőkórházat 1915-ben építették. Az Irma-fürdő szecessziós hangvételű. A nagyszálló homlokzatán, de kivált repreztentatív belső terein – így a fogadócsarnokban és az étteremben is – a szecessziót követő neobiedermeier divat hangulata árad el. A pöstyéni, ún. Alexander-magánszanatórium' már határozottan a barokk kompozíciók felé mutató eklektikában fogant, míg a Daruváron épített kisebb fürdőépület keleties hangvételű.
Ilyen előzmények után a Böhm és Hegedűs iroda a húszas évekre a fürdő- és szálloda építkezésekhez megfelelő tervezési tapasztalattal rendelkezett. A korábbiakkal szemben azonban ezek szinte mind neobarokk stílusban épültek. A kiskunfélegyházi Városi fürdő és szálloda kétemeletes fő tömbje a barokk kastélyra emlékeztető. A szimmetrikus alkotástól jellegében merően eltér a szolnoki Tisza fürdő és szálloda (1927) épülete erőteljes neobarokk formaalkotás mellett egészében jól kiegyensúlyozott, aszimmetrikus kompozíció. Békéscsabán a Városi fürdő- és szállodaépület hegyes szögű saroktelekre épült. A fürdőcsarnokban egy nagyobb és egy kisebb, elliptikus alaprajzú medence épült. Az épület külsején megjelenített neobarokk architektúrához viszonyítva a fürdőcsarnokok díszítése a tetszetősebb és egyénibb. Az egri Termálfürdő épülete barokk kúriára emlékeztet. A fővárosi kislakásépítés keretében a Böhm és Hegedűs iroda tervei alapján építették a Gyöngyösi úti ötszintes lakóépületet (1926). Az épület alaprajzában (függőfolyosós lakásmegközelítés) és homlokzataiban igénytelen.
Művei[szerkesztés]
Hegedűs Árminnal közös alkotásai[szerkesztés]
Egyéb épületei[szerkesztés]
- Újpestvidéki Takarékpénztár (1899, ennek részben elbontásával és átépítésével jött létre az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház);
- A Kozma utcai izraelita temető árkádsora (tervben maradt)
- több síremlék a budapesti Kozma utcai temetőben:[5]
- Kozma utcai temető, Bőhm Lipót és Lipótné síremléke, 1902
- Kozma utcai temető, Hirschler-síremlék, 1903
- Kozma utcai temető, Fleisch-síremlék, 1904
- Kozma utcai temető, Wagner-síremlék, 1904
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://en.isabart.org/person/107249, Henrik Böhm, 2017. október 9.
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1634/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 16.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 337/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 16.)
- ↑ Kerekes Margit: Bőhm Henrik és Hegedűs Ármin – A szecessziótól a neobarokkon át az art decóig. 292–317. oldal, épületjegyzék In: Rozsnyai József (szerk.): Építőművészek Ybl és Lechner korában. TERC Kft., Budapest, 2015
Források és irodalom[szerkesztés]
- Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
- Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
- Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
- Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.
- Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja (1928-1938) – Bp. 1972. Akadémiai K. – 71.71128. Akadémiai Nyomda (Bőséges hazai és nemzetközi forrás listájával)
További információk[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 131. o. Online elérés
- Újpest lexikon, online
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
