Bétel (Palesztina)

Bétel
Névváltozatok	Béthel, Béth El
Lakói	zsidók
Ország	Palesztina
Beszélt nyelvek	héber
Terület	0,050 km²
Elhelyezkedése
Bétel Pozíció Izrael térképén
é. sz. 31° 56′ 31″, k. h. 35° 13′ 19″31.941944444444, 35.221944444444
A Wikimédia Commons tartalmaz Bétel témájú médiaállományokat.

Bétel (héberül: בֵּית אֵל ) (más néven: Béthel , jelentése:Isten Háza) ókori város Jeruzsálemtől kb. 25 kilométerre északra.

Története

Ásatások tanúsítják, hogy a korai bronzkor közepétől kezdve virágzó kánaáni város volt.

Már a Teremtés könyvében említve van a város, eredetileg a neve Lúz volt. Ábrahám a közelében épített oltárt. Később itt jelent meg Isten Jákobnak az álmában és a leszármazottainak ígérte a területet. Jákob ezután nevezte el a helyet Bételnek (Isten házának).

A zsidók kánaáni honfoglalása után, Benjámin törzsének jutott osztályrészül. Az egyik kultuszközpont volt, ahova ünnepeken elzarándokoltak. Egy időben itt őrizték a szent ládát, és a nagy prófétákkal kapcsolatban álló próféta-tanítványok is laktak itt. Még nagyobb jelentőségre tett szert, amikor I. Jeroboám a különszakadt északi országrésznek országos kultuszhelyévé nyilvánította, hogy a népe ne zarándokoljon Jeruzsálembe a templomhoz. Arany borjúszobrot állíttatott fel itt. Ámosz és Hóseás próféta ítéletet hirdettek felette.

A későbbi nagyobb háborúktól kevésbé szenvedett. Az asszírok nem pusztították el, de az elhurcolt izraeliták helyébe idegeneket telepítettek. A babiloni háborúk idején feldúlták ugyan, de hamar újjáépült. A babiloni fogságból hazatértek egy része itt kezdett új életet. Mint kisebb település létezett a perzsa, görög és a római korban.

A középkorban a bizánciak és az arabok az ókori város építőköveit használták fel saját építkezéseikhez. A korai Izraeli királyság emlékei nem tárhatók fel, mert a mai lakott, azonos nevű ciszjordániai település alatt vannak.

Források

• Dr. Tóth Kálmán: A régészet és a biblia
• Bibliai nevek és fogalmak, 8. kiadás