Bujtor István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bujtor István
A Veszprémi Hírportál Bujtor István – továbbvinni a lángot című cikkében
A Veszprémi Hírportál Bujtor István – továbbvinni a lángot című cikkében
SzületettFrenreisz István
1942. május 5.
Budapest
Elhunyt2009. szeptember 25. (67 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Házastársa
Gyermekeikét gyermek:
Balázs és Anna
SzüleiFrenreisz István
Gundel Katalin
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Halál okatüdőembólia, keringési és légzési elégtelenség
Sírhelyebalatonszemesi temető
Színészi pályafutása
Aktív évek1964–2009
Híres szerepei
A Veszprémi Petőfi Színház 10. igazgatója
Hivatali idő
2008. január 1. – 2009. szeptember 25.
ElődMajzik Tímea (megbízott igazgatóként)
UtódHorváth Lászlóné (megbízott igazgatóként)
Bujtor István aláírása
Bujtor István aláírása
  • IMDb
  • PORT.hu
    • A Wikimédia Commons tartalmaz Bujtor István témájú médiaállományokat.
    Sablon • Wikidata • Segítség

    Bujtor István (született Frenreisz, Budapest, 1942. május 5. – Budapest, 2009. szeptember 25.) Balázs Béla-díjas magyar színész, filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Édesanyja Gundel Katalin (1910–2010), Gundel Károly neves budapesti vendéglős legidősebb gyermeke. Féltestvére Latinovits Zoltán,[1][2] anyjának első házasságából született gyermeke. Édesapja id. Frenreisz István belgyógyász, kardiológus volt, öccse Frenreisz Károly Kossuth-díjas rockzenész. Keleti Márton filmrendező tanácsára első filmszerepe idején apai dédanyja után a Bujtor nevet vette fel.

    Első felesége Perényi Eszter hegedűművész, fia Bujtor Balázs hegedűművész (1975), lánya Bujtor Anna jogász, drámapedagógus (1979), második felesége Bujtor Judit volt.

    Élete[szerkesztés]

    Három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, mégsem vették fel az orvosi egyetemre. Egy évig segédmunkás, pincér volt, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be, ahol többek között Medgyessy Péter későbbi miniszterelnök is évfolyamtársa volt. 1966-ban szerzett diplomát, de nem dolgozott azon a pályán. Már másodéves egyetemistaként szerepet kapott Máriássy Félix Karambol című filmjében.

    Előbb a Győri Kisfaludy Színházhoz került, majd 1968-ban a fővárosi József Attila Színház kötött vele szerződést. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Vígszínház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-től kilenc éven át a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz szerződött, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője volt.

    2007 végén öt évre megválasztották a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójává, mellette Eperjes Károly lett a művészeti vezető.

    Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére, illetve a Száll a kakukk fészkére film ugyanezen karakterének is ő volt a szinkronhangja), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), s e darabok egy részét később meg is rendezte.

    Filmekben is gyakran szerepelt: A kőszívű ember fiai (1965), Fiúk a térről (1967), Egri csillagok (1968), Szemüvegesek (1969), Az oroszlán ugrani készül (1969), Fekete gyémántok (1976). Ő kapta Sándor Mátyás szerepét a Verne-regényből készült koprodukciós tévésorozatban, majd egy másik Verne-figura, Striga, a rablóvezér szerepét játszotta A dunai hajósban. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, majd még abban az évben a filmkritikusok díját is. 1996-ban megrendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című filmvígjátékot.

    1980-ban álmodta meg és játszotta el Ötvös Csöpi rendőrnyomozó alakját A Pogány Madonna című filmben. Ez a figura a műfajban magyar specialitás: e történetekben a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpi küzd meg mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével, Kardos doktorral (Kern András). Igazi közönségfilmek voltak ezek: itthon több mint egymillió nézőt vonzottak, és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. A krimisorozat második filmje a Csak semmi pánik volt. 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (a filmet rendezte is) már céget alapított, és szponzoroktól szerezte meg a szükséges pénzt. A sorozat negyedik darabja a Hamis a baba, majd a 2000-es évek elején készült Zsaruvér és csigavér című háromrészes sorozat.

    Kránitz Lajos után legtöbbször ő kölcsönözte a hangját Bud Spencernek.[3] Az alkati hasonlóság adta ehhez és a később általa készített magyar filmekhez az ötletet. Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmával személyesen is találkozott a „két Piedone”. A Bunyó karácsonyig (The Troublemakers, 1994) című filmben szinkronizálta utoljára Spencert. Az utolsó 15 évben már nem vállalta el ezt a feladatot.[4]

    Fiatalon élsportoló kosárlabdázó volt, már gimnazistaként az ifiválogatottban játszott és a BVSC NB I-es felnőttcsapatával országos bajnokságot is nyert, az egyetemen is folytatta;[5][6] emellett teniszezett is. Életre szóló szenvedélye a vitorlázás volt, hatszoros magyar bajnok lett. Az 1990-es évektől művészi munkája során is inkább a stúdióvezetéssel foglalkozott, mert – mint mondta – jobban tetszik neki a csapatszervezés és a kormányosság – nem csak a vitorláson. Legnagyobb vitorlássikereit a Rabonbán kapitányaként érte el (ötszörös magyar bajnok lett). Saját hajójának neve Tamangó[7] volt.

    2009. július 31-én a Veszprém Megyei Kórházba kellett szállítani. A család által kiadott közlemények szerint a színészdirektort hosszú ideig mesterséges kómában tartották, de hogy miért került a kórházba, arról csak találgatások láttak napvilágot, és később sem fedték fel a pontos körülményeket. A veszprémi kórházból mentővel szállították át a budapesti Állami Egészségügyi Központba, 2009. szeptember 24-én, hogy ott folytassák rehabilitációját, egy nappal később azonban meghalt. A Központ igazgatójának 2009. szeptember 29-ei közlése szerint tüdőembólia, keringési és légzési elégtelenség okozták halálát. Özvegye később egy bulvárlapnak azt nyilatkozta, hogy Bujtor István halálát Candida fertőzés okozta, azt azonban azóta sem erősítették meg orvosok, hogy a fertőzés hogyan vezethetett a végzetes problémákhoz.[8]

    2009. október 1-jén temették el Balatonszemesen.

    Emlékezete[szerkesztés]

    Bujtor István szobra Balatonfüreden[9]

    2010-től a balatonszemesi Latinovits Zoltán Alapítvány kezdeményezésére évente megrendezésre kerül a Bujtor István Filmfesztivál, amelyen független és amatőr alkotók vesznek részt.[10]

    A Bujtor-gyűrű egy 2011-ben alapított díj a Veszprémi Petőfi Színház háttérmunkásainak elismerésére.[11]

    2013. május 5-én, születése 71. évfordulóján Balatonfüreden, a Vitorlás téren felavatták egész alakos szobrát. Farkas Ádám Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása kormányosként ábrázolja Bujtort a Rabonbán (30-as cirkáló) hajón. A szobrot kritikák is érték, mivel Bujtor alakja a Balatonnak háttal van elhelyezve. A helyiek „Balatoni legenda” címmel illetik a szobrot.[12]

    Munkássága[szerkesztés]

    Filmjei[szerkesztés]

    Színház[szerkesztés]

    Főbb szerepei[szerkesztés]

    Rendezései[szerkesztés]

    Szinkronszerepei[szerkesztés]

    Veszprémi Petőfi Színház, Bujtor-emléktábla

    Bud Spencer[szerkesztés]

    Más színészek[szerkesztés]

    Díjak, elismerések[szerkesztés]

    Származása[szerkesztés]

    Bujtor István családfája[15][16]
    Bujtor István
    (Budapest, 1942. máj. 5.–
    Budapest, 2009. szept. 25.)
    színész     		Apja:
    Frenreisz István
    (Budapest, 1907. máj. 27.–
    Budapest, 1982. október 23.)
    kórházi főorvos     		Apai nagyapja:
    Frenreisz Ferenc Károly[17]
    (Pest, 1873. febr. 7.–
    Budapest, 1916. júl. 5.)
    főorvos, népfölkelő honvéd ezredorvos     		Apai nagyapai dédapja:
    Frenreisz István
    (1840 körül –
    Budapest, 1909. jún. 13.)
    a budapesti királyi ítélőtábla tanácselnöke
    Apai nagyapai dédanyja:
    Bujtor Etelka Anna
    (Budapest, 1846. júl. 12. –
    Budapest, 1923. nov. 11.)
    Apai nagyanyja:
    Virava Lujza Zsófia Berta[17]
    (Budapest, 1880. júl. 31.–
    Budapest, 1944. febr. 2.)     		Apai nagyanyai dédapja:
    Virava József
    (1836–
    Budapest, Ferencváros, 1914. jan. 10.)
    ügyvéd, országgyűlési képviselő
    Apai nagyanyai dédanyja:
    Simon Zsófia
    Anyja:
    Gundel Katalin
    (Budapest, 1910. máj. 2.–
    Balatonszemes, 2010. jún.)     		Anyai nagyapja:
    Gundel Károly
    (Budapest, 1883. szept. 23.–
    Budapest, 1956. nov. 28.)
    vendéglős     		Anyai nagyapai dédapja:
    Gundel János
    (Ansbach, 1844. márc. 3.–
    Budapest, 1915. dec. 28.)
    vendéglős
    Anyai nagyapai dédanyja:
    Kommer Anna
    (Pest-Buda, 1851. dec. 24.–
    Budapest, 1920. dec. 12.)
    Anyai nagyanyja:
    Blasutigh Margit
    (Veszprém, 1885. máj. 30.–
    Budapest, 1961. júl. 5.)     		Anyai nagyanyai dédapja:
    Blasutigh Mátyás
    (San Pietro al Natisone, 1840–
    Budapest, ?)
    kereskedő
    Anyai nagyanyai dédanyja:
    Gerlits Ilona
    (Veszprém, 1851. jan. 3.–
    Gölle, 1919)

    Jegyzetek[szerkesztés]

    1. ↑ Bujtor István édesanyja 100 éves. [2009. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.)
    2. ↑ [1]
    3. ↑ Bud Spencer az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
    4. ↑ Minden idők 10 legjobb Bud Spencer és Terence Hill filmje. Filmezzünk!, 2018. június 17. (Hozzáférés: 2019. március 14.)
    5. ↑ Bujtor István: Egy kosaras naplója. Blikk, 2009. szeptember 29.
    6. ↑ Mozgó Képek, 1986, 2. szám
    7. ↑ Tamangó. [2018. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
    8. ↑ Mi okozhatta valójában Bujtor István halálát?. HVG, 2009. október 2. (Hozzáférés: 2021. július 4.)
    9. ↑ Szobrot állít Bujtor Istvánnak Balatonfüred
    10. ↑ A 2016-os, VII. fesztivál pályázati felhívása. [2016. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.)
    11. ↑ Egy "zsinórmester" kapta idén a Bujtor-emlékgyűrűt. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 21.)
    12. ↑ Bujtor István szobra a Köztérkép.hu-n (Hozzáférés: 2019. március 23.)
    13. ↑ Kotorski mornari Kotorski mornari, film oldala az Internet Movie Database oldalon (angolul)
    14. ↑ Posztumusz kitüntetést kapott Bujtor István – 2018. november 18.. [2018. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 18.)
    15. ↑ Gundel Imre: Gasztronómiáról és Gundelekről. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987
    16. ↑ OSZK gyászjelentések
    17. ↑ a b Frenreisz Ferenc és Virava Lujza házasságkötése, Bp. IX., 1906. aug. 6./718. [2020. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 29.)

    Források[szerkesztés]

    További információk[szerkesztés]

    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bujtor_István&oldid=27071656”