Brassaï

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Halász Gyula fotóművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Brassai (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk Halász Gyula fotóművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Halász Gyula (egyértelműsítő lap).
Brassaï
SzületettHalász Gyula
1899. szeptember 9.
Brassó,  Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt1984. július 8. (84 évesen)
Èze, Alpes-Maritimes,  Franciaország
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaGilberte Brassai
SzüleiHalász Gyula
Foglalkozásafényképész
IskoláiMagyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1918–1919)
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend lovagja
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja
SírhelyeMontparnasse-i temető[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Brassaï témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Brassaï, eredeti nevén Halász Gyula, (Brassó, 1899. szeptember 9. – Èze, Alpes-Maritimes, Franciaország, 1984. július 8.) fotó- és filmművész, festő, író, a Beszélgetések Picassóval című mű szerzője.

„ Brassai eleven szem. ”
– Henry Miller

Élete[szerkesztés]

„ Brassóban születtem. Az 1899-ik év 9-ik havának 9-ik napján. Négyszeresen a 9-es számmal megjelölve. ”
– Illyés Gyula Brassaïval készült interjújából

Id. Halász Gyula fia, Halász Kálmán bátyja. A Brassói Főreáliskola elvégzése (1917) után a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója; tanulmányait megszakítva, 1919-ben önként beállt a Vörös Hadseregbe s hadifogságba esett. 1919-ben Berlinbe, onnan Párizsba ment. Amikor Párizsba érkezett, még nem tudott fényképezni, az akkor már ott élő André Kertész támogatta, és vezette be a művészkörökbe. Az alig néhány évvel később kiadott fotóalbumaiban viszont már a lényegét tudta megragadni Párizsnak, úgy, ahogy erre korábban csak Toulouse-Lautrec volt képes. Gyakran fotózta az éjszakai Párizst is. A hosszú expozíciós idő megállapításához egy cigaretta (Gitanes vagy Boyard) végigégése volt a mérték.[3]

A fotóművészet mellett képzőművészként és íróként is sikeres volt. Cikkeit, beszámolóit a Brassói Lapok, a Napkelet, a Keleti Újság és a Periszkop közölte. Regényt írt, Prévert verseit illusztrálta, grafikát, Picassóval együtt szobrokat állított ki, egy filmje (Ameddig állatok lesznek) díjat nyert a Cannes-i fesztiválon, sikert aratott franciául 12 kiadásban, magyarul Beszélgetések Picassóval címen 1968-ban megjelent könyvével. Sokoldalú egyéniség, a graffitinak, a falakra karcolt és írt képeknek, szavaknak, mondatoknak, a párizsi utca folklórjának felfedezője. Művészi pályájának alakulásáról családtagjaihoz írott francia nyelvű levelekben számolt be. 1940 előtti levelezéséből A Hét közölt válogatást (1977. aug.–nov.), majd 1980-ban a Kriterion Könyvkiadó jelentette meg a levelek gyűjteményét Előhívás cím alatt, a szerző jegyzeteivel és utószavával.

Írók Brassaïról[szerkesztés]

„ Brassaïba a város (Párizs – szerk.) legváratlanabb helyén ütközött az ember. Arcán folyton ugyanaz a mosoly, szemében ugyanaz a vallató pillantás, ajkán folyton ugyanaz a készség a szóra, hogy az éppen akkor elkapott élményét azon frissiben átadja. Mintha folyton valamiféle őrségen lett volna, szüntelenül szimatolt, kutatott, fürkészte a távolt amögött is, akivel beszélt. Számára minden dolognak, de mindnek volt jelentősége. Soha nem bírált, ítéletet soha nem mondott a dolgokról vagy eseményekről. Egyszerűen csak számot adott arról, amit látott és hallott. ”
– Henry Miller
„ Különleges valaki. Senkihez sem hasonlítható fényképész: valójában festő, szobrász, aki a szobrászat és festészet helyett a fényképészetet választotta. ”
– François Mauriac

Film[szerkesztés]

Alakja feltűnik az 1990-ben készült Henry és June (Henry & June) amerikai filmdrámában, szerepét Artus de Penguern formálja meg. A Philip Kaufman rendezte mélyen ihletett alkotás ragyogóan idézi fel a háború előtti évek egoista hangulatát és a XX. század három kiemelkedő egyéniségét (Henry Miller, June Miller és Anaïs Nin), akiknek életét a szexuális emancipáció és az ezzel kapcsolatos élmények irodalommá formálása tölti ki.[4]

Kötetei[szerkesztés]

  • Paul Morand: Paris de nuit. 60 photos inédites de Brassai; Arts et métiers graphiques, Paris, 1933 (Collection "Réalités")
  • Histoire de Marie; bev. Henry Miller; Les Édition du Point du Jour, Paris, 1949
  • Photographies, dessins; előszó Henry Miller; Neuf, Paris, 1952 (Editions neuf)
  • Séville en fête. Photographies; előszó Henry de Montherlant, szöveg Dominique Aubier; Delpire, Paris, 1954 (Collection neuf)
  • Graffiti de Brassaï. Textes et photos de Brassaï et deux conversations avec Picasso; Les Editions du Temps, Paris, 1960
  • Conversations avec Picasso; Gallimard, Paris, 1964
  • Photographs; bev. Lawrence Durrell; Museum of Modern Art, New York, 1968
  • Henry Miller grandeur nature; Gallimard, Paris, 1975
  • The secret Paris of the 30's; franciából angolra ford. Richard Miller; Thames and Hudson, London, 1976
  • Henry Miller grandeur nature 2. Henry Miller, rocher heureux; Gallimard, Paris, 1978
  • Les artistes de ma vie; Denoel, Paris, 1982
  • Brassaï; bev. Roger Grenier; Centre national de la photographie, Paris, 1987 (Photo poche)
  • Paris le jour Paris la nuit. Exposition organisée avec la participation de Paris Audiovisuel Musée Carnavalet du 8 novembre 1988 au 8 janvier 1989; rend. Gilberte Brassaï, közrem. Annick Barret, Françoise Reynaud, bev. Kim Sichel; Musée Carnavalet, Paris, 1988
  • Marcel Proust sous l'emprise de la photographie. 16 photogr. de l'auteur; Gallimard, Paris, 1997
  • Letters to my parents; angolra ford. Laki Péter, Kántor Barna; University of Chicago Press, Chicago–London, 1998
  • Brassaï; rend. d'Alain Sayag, d'Annick Lionel-Marie, szöveg Jean-Jacques Aillagon et al; Centre Pompidou–Seuil, Paris, 2000 (L'oeuvre photographique)

Magyarul[szerkesztés]

  • Beszélgetések Picassóval; ford., jegyz. Réz Ádám, bev. Illyés Gyula; Corvina, Bp., 1968
  • Előhívás. Levelek 1920–1940; közread. Halász Kálmán, vál., jegyz. és utószó Horváth Andor; Kriterion, Bukarest, 1980

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  2. ↑ 7284
  3. ↑ A la lueur d'une Gitane
  4. ↑ Henry és June a port.hu-n. [2016. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Beszélgetések Picassoval témában.
  • Szilágyi Júlia: "Párizs szeme" – Brassai. Korunk, 1962/12.
  • Kovács János: Párizsi látogatás Brassainál. Korunk, 1968/3.
  • Méliusz József: Brassaival öttől nyolcig. Korunk, 1972/4.
  • Vörös Előd: Bálint Zoltán levelesládája. H. Gy. hét levele; inː Korunk, 1981/12.
  • Képek a Transindex magyar lapon
  • Brassaï (1899 – 1984), theredlist.com
  • Brassaï. Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum, 2000. december 7–2001. január 21.; Ludwig Múzeum, Bp., 2000
  • Kincses Károlyː Mérték. Brassai, Capa, Kertész, Munkácsi, Moholy; Magyar Fotóművészek Szövetsége–Magyar Fotográfiai Múzeum, Bp.–Kecskemét, 2006 (A magyar fotográfia történetéből) (angolul is)
  • Gyulus. Brassai képek és dokumentumok; szerk. Kincses Károly; Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 2007 (A magyar fotográfia történetéből)
  • Eyewitness. Hungarian photography in the twentieth century. Brassaï, Capa, Kertész, Moholy-Nagy, Munkácsi. Royal Academy of Arts, London, 30 June–2 October 2011; kurátor Baki Péter, Colin Ford, közrem. George Szirtes; Royal Academy of Arts, London, 2011
  • La photographie hongroise. Brassaï, Capa, Kertész, Moholy-Nagy, Munkácsi; kurátor Baki Péter, Colin Ford, közrem. George Szirtes; 5 Continents, Milano, 2011
  • Sylvie Aubenas–Quentin Bajacː Brassaï, Paris nocturne; angolra ford. Ruth Sharman; Thames & Hudson, London, 2013
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Brassaï&oldid=26216639”