Bloodhound Gang
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Bloodhound Gang | |
 | |
| Információk | |
| Eredet |  Egyesült Államok (King of Prussia, Pennsylvania) |
| Alapítva | 1988 |
| Aktív évek | 1991 – napjainkig |
| Műfaj | Alternatiív rock, alternatív hiphop, comedy rock, punk rock, rap rock, rapcore, electronic rock, hardcore punk |
| Kiadó | Columbia SME Records Geffen Interscope Universal Records |
| Tagok | |
| Jimmy Pop Jared Hasselhoff Q-Ball The Yin Daniel P. Carter | |
| Korábbi tagok | |
| Daddy Long Legs Bubba K. Love Foof Skip O'Pot2Mus Lupus Thunder M.S.G. Tard-E-Tard Spanky G Willie The New Guy | |
| A Bloodhound Gang weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bloodhound Gang témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Bloodhound Gang amerikai együttes, mely eredetileg hiphopcsapatként kezdte, de később több más stílusban is elkezdtek alkotni, mint az alternatív rock, a punk vagy az electronic rock. Dalszövegeik humorosak és elvontak, gyakran szatirikusak és szexuális utalásoktól hemzsegnek. Legismertebb számaik a Fire Water Burn, a The Bad Touch, a Foxtrot Uniform Charlie Kilo, az Along Comes Mary, az Uhn Tiss Uhn Tiss Uhn Tiss, és a The Ballad of Chasey Lain. 1991-es megalakulásuk óta több mint hatmillió lemezt adtak el.
Története[szerkesztés]
A Bloodhound Gang egy kis csapatként kezdte, még Bang Chamber 8 néven 1991-ben. Alapítói James Moyer Franks („Jimmy Pop”) és Michael Bowe („Daddy Long Legs”) voltak, mindketten a pennsylvaniai Perkiomen Valley Középiskola végzős diákjai. Rögzítettek egy demófelvételt, és hamarosan megváltoztatták a nevüket a ma ismertre, melyet a "3-2-1 Contact" című gyerekműsor rendszeresen visszatérő rajzfilmblokkjából kölcsönöztek. A későbbi bandatag, Jared Hennegan ("Evil Jared Hasselhoff") a philadelphiai Temple Egyetemen Jimmy Pop évfolyamtársa volt. Az ő házuk mellett tartották első fellépésüket, mivel senki nem volt hajlandó helyszínt biztosítani nekik, mindezt sörért, cigarettáért, és a demó népszerűsítéséért cserébe (ez volt a Just Another Demo). Nagy sikerük volt, és kicsivel később már a New York-i CBGB klubban játszottak. 1994-ben adták ki második demójukat, melynek címe The Original Motion Picture Soundtrack to Hitler's Handicapped Helpers. A Cheese Factory Records, meghallgatván ezt, lemezszerződést ajánlott nekik, így jelenhetett meg 1994 végén az első EP, a The Dingleberry Haze.
1995-ben az együttest leszerződtette a Columbia Records, akiknél megjelenhetett első nagylemezük, a Use Your Fingers. Ekkor indult el első turnéjuk az Egyesült Államokban, és ekkor lépett ki a zenekarból Daddy Long Legs és M.S.G. a kiadóval való összeveszés okán (később ők ketten megalakították a Wolfpac rapcsapatot). Helyettük Evil Jared Hasselhoff és Tard-E-Tard csatlakozott. Utóbbi azonban hamarosan szintén kilépett, egy másik taggal, Skip O'Pot2Musszal egyetemben, amint lejárt a lemezszerződés.
1996-ban új felállással vágtak neki a második lemezük elkészítésének, Rich Gavalis producer segítségével. Gavalis és Jimmy Pop korábban ismerkedtek össze és jó barátság alakult ki köztük, amellett egymás közelében is laktak. A One Fierce Beer Coaster már így készülhetett el, első példányaihoz pedig söralátétet csomagoltak. Az Egyesült Államokon kívül először jutottak el Európába is, és már elkezdték játszani egyik első nagy slágerüket, a Fire Water Burnt. Ez a szám volt az, amely meghozta az áttörést, innentől kezdve felfigyeltek rájuk és rengeteg rádióállomás kezdte el játszani a dalt. Ezt kiegészítette az internet lehetőségeinek kihasználása, melynek köszönhetően rövid idő alatt ismertek lettek.
1999-ben jelent meg harmadik albumuk, a Hooray For Boobies, Európában azonban jogi problémák miatt csak egy évvel később. A késlekedés ellenére népszerűségük itt is villámgyorsan ívelt felfelé, köszönhetően a The Bad Touch című kislemeznek, majd később az Along Comes Marynek. Így 2000-ben két nagyobb ívű turnéval utazták be a kontinenst. A végére körülbelül ötmillió lemezt sikerült eladniuk. 2003-ban kiadták első DVD-jüket, a One Fierce Beer Runt, mely az 1997-es turnéjuk során készült videófelvételt tartalmazta.
Legközelebb új albummal 2005-ben jelentkeztek, ez volt a Hefty Fine. Címét onnan kapta, hogy Evil Jared Hasselhoffot megbüntették nyilvános vizelésért (egy parkolóház tetejéről csinálta egy teáscsészébe, melyet Jimmy Pop tartott a kezében) tízezer dollárra az MTV Viva La Bam című műsorának forgatása közben, és Jimmy Popnak kellett kifizetnie helyette. Az album eredeti címe "Heavy Flow" lett volna, de ettől elálltak, amikor kiderült, hogy Moby éppen egy ugyanilyen című számot készített. Az első kislemez a szexuális utalásoktól hemzsegő Foxtrot Uniform Charlie Kilo lett, melynek videóklipjét rendszeresen játszották. Második kislemezük, az Uhn Tiss Uhn Tiss Uhn Tiss, szintén nagy sikert ért el. Ekkor indítottak tréfás kampányt azért, hogy Pennsylvania állam cserélje le himnuszát az ő "Pennsylvania" című dalukra. A lemezen a HIM énekese, Ville Valo is közreműködött egy dal erejéig.
2008-ban Lupus Thunder kilépett a zenekarból, helyette Daniel P. Carter érkezett, aki innentől Denial P. Cartier-re változtatta a művésznevét. Ekkoriban nekiláttak új számok rögzítésének, de a több tucat demófelvétel közül nehezen ment a kiválogatása azoknak, amelyeket végül kiadtak volna. 2010-ben aztán két új számmal, az Altogether Ookyval és a "Disco Pogo"-val megjelent egy best of válogatáslemez, a Show Us Your Hits. Az új nagylemez egyre csak késett, addig azonban már jó előre kiadtak róla hét dalt is. Az ötödik nagylemezük, a Hard-Off 2015 decemberében jelent meg.
Botrányok[szerkesztés]
A Geffen Records megtagadta, hogy kiadják a Yellow Fever című számukat, mert annak dalszövege szalonképtelen volt – az ázsiai nőkkel szembeni durva bánásmódon túl a nagaszaki atomrobbantásra történő utalás is szúrta a szemüket. Jimmy Pop a Yahoo! Launchnak adott interjújában kénytelen volt felhívni rá a figyelmet, hogy nem kell túl komolyan venni a dalszövegeket, és hogy korábban is írtak olyanokat, amelyek megbotránkozást kelthetnek, mégsem emelte fel ellenük a hangját senki.
2006-ban a Depeche Mode Enjoy The Silence című számának előadása közben a Rock am Ringen és a Pinkpopon vizeletfétist ábrázoló produkciót játszottak el a színpadon.
2013-ban odesszai koncertjük során Jared Hasselhoff levizelte a színpadon az ukrán zászlót. Az eset közfelháborodást keltett, és kezdeményezték büntetőjogi felelősségre vonásukat. Ugyanezen a fellépésen az orosz zászlóval imitálta a fenekének kitörlését, amely miatt a soron következő oroszországi, anapai fellépésüket törölték, a repülőtéren pedig felháborodott tüntetők fogadták őket, akik tojással és romlott paradicsommal dobálták meg az együttest. Eközben a demonstrálók megtapostak és leköpködtek egy amerikai zászlót is. Bár Jared Hasselhoff nyilvánosan is bocsánatot kért, a zenekart kiutasították az országból és visszavonták a vízumukat.
Tagok[szerkesztés]
Jelenlegi felállás[szerkesztés]
- Jimmy Pop – ének, ritmusgitár (1994–), szólógitár (1992–1993)
- Jared Hasselhoff – basszusgitár, vokál (1995–)
- Q-Ball – billentyűs hangszerek, keverőpult, vokál (1995–)
- The Yin – dobok, vokál (2006–)
- Denial P. Cartier – szólógitár (2009–)
Korábbi tagok[szerkesztés]
- Daddy Long Legs – ének, basszusgitár (1992–1995)
- Bubba K. Love – keverőpult, vokál (1992–1993)
- Foof – dobok, vokál (1992)
- Skip O'Pot2Mus – dobok (1992–1995)
- Lupus Thunder – keverőpult (1993–1994), szólógitár (1994–2008)
- M.S.G. – keverőpult (1994–1995)
- Tard-E-Tard – keverőpult (1995)
- Spanky G – dobok (1995–1999)
- Willie The New Guy – dobok (1999–2006)
Diszkográfia[szerkesztés]
Nagylemezek[szerkesztés]
| Cím | Részletek | Legjobb helyezés | Elismerések | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
.svg){kind=small}
| |||||
| Use Your Fingers |
|
— | — | — | — | — | — | — | — | — | 185 | |||
| One Fierce Beer Coaster |
|
57 | 71 | 11 | — | 14 | 18 | 3 | 20 | — | 150 |
| ||
| Hooray for Boobies |
|
14 | 38 | 1 | 14 | 1 | 58 | 5 | 19 | 2 | 37 |
| ||
| Hefty Fine |
|
24 | 32 | 4 | — | 7 | 75 | 36 | 26 | 24 | 109 |
| ||
| Hard-Off |
|
— | ||||||||||||
| A "—" azt jelenti, hogy az adott országban a kiadvány nem jelent meg vagy nem ért el helyezést. | ||||||||||||||
.svg){kind=small}
Válogatáslemezek[szerkesztés]
| Cím | Részletek | Legjobb helyezés | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
| ||||||||||||||
| Playlist Your Way |
|
— | ||||||||||||
| Show Us Your Hits |
|
96 | ||||||||||||
| A "—" azt jelenti, hogy az adott országban a kiadvány nem jelent meg vagy nem ért el helyezést. | ||||||||||||||
Videókiadványok[szerkesztés]
| Cím | Részletek |
|---|---|
| One Fierce Beer Run |
|
EP[szerkesztés]
- Dingleberry Haze (1994)
- One Censored Beer Coaster (1996)
Kislemezek[szerkesztés]
| Cím | Év | Legjobb helyezés | Díjak | Album | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
alt.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |||||
| Mama Say | 1995 | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | Use Your Fingers | ||
| Fire Water Burn | 1997 | — | 18 | 13 | — | — | 7 | 6 | 6 | — | — |
|
One Fierce Beer Coaster | |
| I Wish I Was Queer So I Could Get Chicks | — | — | — | — | — | — | 32 | — | — | — | ||||
| Why's Everybody Always Pickin' on Me? | — | — | 64 | — | — | 85 | 7 | — | — | 56 | ||||
| Along Comes Mary | 1999 | — | — | — | 5 | 6 | — | — | — | 13 | — |
|
Hooray for Boobies | |
| The Bad Touch | 52 | 6 | 5 | 3 | 1 | 19 | 4 | 1 | 4 | 3 |
| |||
| The Ballad of Chasey Lain | 2000 | — | — | 68 | 11 | 12 | 71 | — | 35 | 23 | 15 | |||
| Mope | — | — | — | — | 34 | — | — | 56 | 77 | — | ||||
| The Inevitable Return of the Great White Dope | 2000 | — | — | 70 | 37 | 35 | — | — | — | 55 | — | |||
| Foxtrot Uniform Charlie Kilo | 2005 | — | — | 25 | 10 | 15 | 90 | — | — | 47 | 47 | Hefty Fine | ||
| Uhn Tiss Uhn Tiss Uhn Tiss | — | — | 46 | 10 | 15 | 25 | — | — | 76 | — | ||||
| No Hard Feelings | 2006 | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | |||
| Screwing You on the Beach at Night | 2007 | — | — | — | 59 | 33 | — | — | — | — | — | Albumon nem szerepel | ||
| Altogether Ooky | 2010 | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | |||
| Chew Toy | 2014 | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | |||
| A "—" azt jelenti, hogy az adott országban nem szerepelt a listán a kislemez, vagy nem jelent meg. | ||||||||||||||
Egyéb dalok[szerkesztés]
- "Jackass" - az Amerikai pite 2 és a Jay és Néma Bob visszavág című filmekben hallható, a soha el nem készült Jackass-soundtrack lemezre került volna (2001)
- "Weekend!" - egy Scooter-feldolgozás, a Hands On Scooter albumon jelent meg (2008)
Videóklipek[szerkesztés]
| Cím | Év | Rendező |
|---|---|---|
| "Mama Say" | 1995 | Michael Alperowitz |
| "Fire Water Burn" | 1997 | |
| "Kiss Me Where It Smells Funny" | ||
| "Why's Everybody Always Pickin' on Me?" | Michael Alperowitz, Brian Agnew | |
| "Along Comes Mary" | 1999 | Michael Alperowitz |
| "The Bad Touch" | Richard Reines, Stefanie Reines | |
| "The Ballad of Chasey Lain" | 2000 | Michael Alperowitz |
| "Mope" | ||
| "The Inevitable Return of the Great White Dope" | 2001 | |
| "Foxtrot Uniform Charlie Kilo" | 2005 | Marc Klasfeld, Max Goldman |
| "Uhn Tiss Uhn Tiss Uhn Tiss" | Michael Alperowitz, Kevin Powers | |
| "Screwing You on the Beach at Night" (1. változat) | 2007 | |
| "Screwing You on the Beach at Night" (2. változat) | 2010 | |
| "Altogether Ooky" |
