Bjørnøya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bjørnøya
Közigazgatás
Ország Norvégia
Népesség
Teljes népesség9 fő
Földrajzi adatok
FekvéseBarents-tenger
SzigetcsoportSvalbard
Terület176[1] km²
Hosszúság20 km
Szélesség15,5 km
Tengerszint feletti magasság536 m
Legmagasabb pontUrd (Miseryfjellet)
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Bjørnøya (Spitzbergák)
Bjørnøya
Bjørnøya
Pozíció a Spitzbergák térképén
é. sz. 74° 30′, k. h. 19° 01′Koordináták: é. sz. 74° 30′, k. h. 19° 01′
A Wikimédia Commons tartalmaz Bjørnøya témájú médiaállományokat.

Bjørnøya („Medve-sziget”) a Norvégiához tartozó Svalbard legdélebbi szigete. A Barents-tenger nyugati részén fekszik, nagyjából félúton Spitsbergen és az Északi-fok között.[1]

A szigetet Willem Barents és Jacob van Heemskerk holland felfedezők fedezték fel 1596. június 10-én. Egy közelben úszó jegesmedvéről nevezték el. Senkiföldjének számított egészen 1920-ig, amikor a Svalbardi Egyezmény norvég szuverenitás alá helyezte.

Távoli fekvése és puszta természeti adottságai ellenére az elmúlt évszázadokban többféle gazdasági tevékenység – szénbányászat, halászat, bálnavadászat – helyszíne volt. Ennek ellenére soha nem létesült huzamosabb ideig lakott település, a telepek mindig csak néhány évig működtek. Jelenleg egyetlen lakói a Herwighamna meteorológiai állomás személyzete. A környező vizekkel együtt 2002-ben természetvédelmi területté nyilvánították.

A sziget legmagasabb pontja, a Miseryfjellet hegységben található Urd (536 m)
20. század eleji bálnavadász-állomás maradványai a sziget délkeleti részén, Kvalrossbuktában

Földrajz[szerkesztés]

Bjørnøya felszíne nagyrészt sík, a déli részén található kisebb hegyek kivételével.[1] Legmagasabb pontja a Miseryfjellet hegységben található Urd (536 m). 176 km²-es területén elszórtan 600 kis tó található.[1]

Éghajlat[szerkesztés]

Az időjárási körülmények még nyáron is kemények. A sarki éjszaka télen három hónapig tart.[1]

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

A jegesmedvék biztonsági problémát jelentenek az állomás személyzete számára, mivel a téli időszakban gyakran felkeresik az állomást. Az állomást kutyákkal őrzik, a személyzetnek pedig mind a jelzőpisztoly, mind a puska kötelező felszerelése.[1]

Történelem[szerkesztés]

Az első meteorológiai állomást a tromsøi geofizikai intézet létesített 1918-ban. Egy évvel később a Bjørnøen A/S szénbányatársaság megépítette a rádióadót. Miután a szénbányászat befejeződött, a Storting 1932. július 1-től a sziget irányítását és a rádióállomást a Norvég Meteorológiai Intézetre ruházta. A meteorológiai állomás modern eszközökkel van ellátva, legújabb épülete 1994-ben épült.[1]

Közlekedés[szerkesztés]

Bjørnøyán nincs elég nagy kikötő a teherhajók fogadására, mólójánál csak csónakok tudnak kikötni. A parti őrség júniusban és szeptemberben szállít ellátmányt a szigetre, ekkor a horgonyzó hajóról csónakokkal hordják partra a rakományt. Az év fennmaradó részében a parti őrség és mentőhelikopterek biztosítják a közlekedést az igényeknek megfelelően.

A sziget fekvése nagy jelentőséget ad neki a helikopter-közlekedésben, mivel leszállási és üzemanyag-újratöltési lehetőséget biztosít a járművek számára. Enélkül Svalbard helikopteres megközelítése lehetetlen lenne.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h Bear Island (angol nyelven). Norvég Meteorológiai Intézet. [2010. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 28.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bear Island (Norway) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]