Bikapók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bikapók
Hím szandálos bikapók (Erectus sandealiatus)
Hím szandálos bikapók (Erectus sandealiatus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: ParaHoxozoa
Alországág: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Főtörzs: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
Főtörzs: Panarthropoda
Csoport: Eubilateria
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Törzs: Vedlő állatok (Ecdysozoa)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Csáprágósok (Chelicerata)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Főpókok (Araneomorphae)
Öregcsalád: Bikapókszerűek (Eresoidea)
Család: Bikapókfélék (Eresidae)
Nem: Bikapók (Eresus)
Walckenaer, 1805
Fajok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bikapók témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bikapók témájú kategóriát.

A bikapók (Eresus) a pókszabásúak (Arachnida) osztályábam a pókok (Araneae) rendjébe sorolt bikapókfélék (Eresidae) családjának névadó neme.

Magyar nevét azért kapta, mert a hím veszélyhelyzetben fejét leszegi mint a bika, potrohát pedig felemelve tartja.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Valamennyi faja a palearktikus faunatartományban él. A környezeti hatásokra valamennyi faja érzékeny, ezért előfordulásuk teljes elterjedési területükön foltszerű.

Magyarországon négy faja ismert:

Újabb kutatások[1] alapján valószínűsíthető egy ötödik faj.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Skarlát bikapók nősténye

Ivari dimorfizmusa szembeötlő; a nőstények a hímeknél jóval nagyobbak.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés]

Ragadozó, amely magánál többször nagyobb ízeltlábúakat (gyászbogarakat, ganajtúrókat, futóbogárféléket) is elejthet.

A nőstények egész évben üreglakóik: néhány centiméter mély aknát ásnak, és azt pókselyemmel bélelik ki. A bejárattól buktató-, és fogófonalakat húznak a rögzítésükre alkalmas tereptárgyakhoz. A fonalakat gondosan álcázzák. A potenciális áldozat kitinszőrei beleakadnak a fogófonalakba, majd a fonál rezdülésére üregéből kirontó pók mérgező harapásával megbénítja.

A hímek az év egy időszakában (jellemzően tavasztól őszig, de az aktív időszak fajspecifikus) kóborló-vadászó életmódra áttérő hímek aknájukban keresik fel a nőstényeket, és ott párzanak. Utána nagyjából a peték kikeléséig együtt maradnak, majd a nőstény megöli a hímet, és a kikelő kis pókok eleinte annak tetemét eszik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]