Berki párduccsiga
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Fruticicola fruticum O. F. Müller, 1774 | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Berki párduccsiga témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Berki párduccsiga témájú médiaállományokat és Berki párduccsiga témájú kategóriát. |
A berki párduccsiga[1] vagy berki csiga[2] (Fruticicola fruticum) Közép- és Kelet-Európában elterjedt, szárazföldi csigafaj.
Megjelenése[szerkesztés]
A csigaház 14–22 mm magas, 16–26 mm széles, 5-6 kanyarulatból áll. Alakja gömbölyded-kúpos, színe fehér, sárgás- vagy vörösesbarna (vagy akár lilás) lehet, a kanyarulatokon gyakran egy vörösbarna csík húzódik végig. A héja áttetsző, a köpeny sötét foltjai láthatóak rajta keresztül. Az utolsó kanyarulat erősen kiszélesedik, ajakduzzanata fehér vagy vöröses. Köldöke közepesen kitáguló, a ház szélességének mintegy 1/7-ét teszi ki. Az állat világos, fakósárga vagy szürke színű, tapogatói sötétebbek.
Elterjedése[szerkesztés]
A berki párduccsiga Európa nagy részén megtalálható, Dél-Skandináviától Észak-Görögországig, Kelet-Franciaországtól a Baltikumig, délkeleten a Krímig és a Kaukázusig. A 20. század elején megtalálták Délkelet-Angliában is (feltehetően behurcolták), de aztán újra eltűnt. Svájcban és Bulgáriában 1800 m-ig található meg. Magyarországon a Dunántúlon és a hegyvidékeken fordul elő, az Alföldön ritka.
Életmódja[szerkesztés]
Leggyakrabban a vízparti bozótos, ligetes területeken fordul elő. Melegkedvelő, de az aszályt nehezen viseli. A hervadó vagy már korhadó levelekkel, gombákkal táplálkozik. Szaporodásához nedves és meleg időjárási viszonyokra van szükség, általában márciustól augusztusig tart. Petéit 10-30-as csomagokban rakja le. A kiscsigák 25-50 nap múlva kelnek ki és 15-22 hónap alatt érik el végleges méretüket. Harmadéves korukban kezdenek szaporodni, élettartamuk fogságban eléri a hat évet.
Magyarországon nem védett.
Források[szerkesztés]
- ↑ Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.
- ↑ Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN 9631126102
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. június 4.)
- Fruticicola fruticum AnimalBase
