Bajzáth József

Bajzáth József
Veszprém püspöke
Született	1720. február 6. Kissalló
Elhunyt	1802. február 24. (82 évesen) Veszprém
Felekezet	római katolikus egyház
Püspökségi ideje 1777. február 1. – 1802. február 24.
Előző püspök Következő püspök Koller Ignác Rosos Pál Sándor
Bajzáth József a Catholic Hierarchy-n

Pészaki Bajzáth József (Kissalló, Bars vármegye, 1720. február 6. – Veszprém, 1802. február 24.) veszprémi püspök és alkancellár, Bajzáth János fejéri táblabíró bátyja.

Élete

A nemesi származású pészaki Bajzáth családban született. Bajzáth György és Litassy Klára legidősebb gyermekeként, szegényebb módú nemesi családba született. A gimnáziumot Pozsonyban és Esztergomban végezve, 1738-ban az esztergomi érseki megyében papnak vették fel; a bölcselet s teológia tanulására Nagyszombatba küldték. 1745-ben ugyanott az érseki kancellária vikáriusa, 1750-ben a pesti királyi tábla ülnöke; 1751-ben pozsonyi, 1754-ben esztergomi kanonok, komáromi főesperes és apát; 1757-ben a szent István-rend lovagja s veszprémi prépost lett. Az 1765. országgyűlés után azonnal udvari tanácsossá és a magyar kancelláriánál referendáriussá nevezteték ki. 1771. október 13-án nyerte el a szent Jakabról címzett sümegi apátságot; ekkor már ansariai címzetes püspök volt. 1773-ban belső titkos tanácsos és alkancellár, 1777-ben veszprémi püspök lett. Részt vett az 1751. és 1765–1766. országgyűléseken, mint a pozsonyi és esztergomi káptalanok követe. Koporsója fölött Horváth János magyar, Nagy Ferenc és Zimányi Lajos István latin emlékbeszédet mondtak, melyek 1802-ben Veszprémben megjelentek.

Munkái

A veszprémi káptalan tagjairól irt egy latin munkát: Supplementum ad vitam… Vesprimiensis praesulis… címmel, mely kéziratban maradt.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• A Bajzáth család rövid története

Előde: Koller Ignác

Veszprémi püspök 1777–1802

Utóda: Rosos Pál Sándor