Arka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arka
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásközség
PolgármesterVarkoly Ferenc (független)[1]
Irányítószám3885
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség49 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség5,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,49 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 21′ 20″, k. h. 21° 15′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 20″, k. h. 21° 15′ 09″
Arka (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Arka
Arka
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Arka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Arka település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A megyeszékhely Miskolctól közúton 55 kilométerre északkeletre fekszik, a Zempléni-hegységnek a Hernád völgye felé lefutó nyugati lábainál.

A legközelebbi szomszéd település a falu központjától 3 kilométerre délnyugatra fekvő Boldogkőváralja. További határos települések: észak felől Korlát, északkelet felől Fony, kelet-délkelet felől Baskó, nyugat felől Hernádcéce, északnyugat felől pedig Vizsoly. A legközelebbi városok: délre Abaújszántó, nyugatra pedig Encs, mindkettőtől nagyjából 12-13 kilométer távolság választja el.

Megközelítése[szerkesztés]

Zsáktelepülés, közúton csak Boldogkőváralján keresztül közelíthető meg, a 3714-es útból kiágazó 37 109-es számú mellékúton. Határszélét nyugaton érinti még a 3713-as és a 3715-ös út is.

Nyugati külterületei közt elhalad a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal, sőt annak egy megállója is van közvetlenül a határszéle mellett (Korlát-Vizsoly megállóhely, de azzal a megállóval nincs közúti összeköttetése. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Boldogkőváralja megállóhely kínálja, a falutól mintegy 6 kilométerre délnyugatra.

Nevének eredete[szerkesztés]

Kiss Lajos szerint az árok főnévből alakult, annak birtokos személyragos származéka lehet. A hasonló alaki felépítésű helynevek teljes hiánya, valamint az árok főnév birtokos személyragos árokja, ároka, árkja alakjai, azonban ezt az etimológiát bizonytalanná teszik. Csíkvári Antal szerint szláv eredetű név mely a járok, árok elferdítése.

Története[szerkesztés]

Arkai utca

ARKA. Járka. Elegyes lakosú magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosa Péchy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bóldogkőtöl fél mértföldnyire, határbéli földgye közép termékenységű, réttyei meg lehetősek, szőlő hegyei kevesek; második Osztálybéli.[4]

Arka határában, a Herzsaréten kutatott 1961-62-ben Vértes László régész. Eredményeit „Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon” (Budapest, 1965) című összefoglaló munkájának 17. fejezetében (Gravetti kultúra Kelet-Magyarországon) tette közzé.

A Herzsarét leletegyüttesét minősítette a hazai gravetti kultúrához tartozók közül a leggazdagabbnak. A kis területre korlátozott ásatáson körülbelül 1500 eszközt és több mint 100 kg megmunkált szilánkot gyűjtöttek össze, ezek közül az árvésőket és vakarókat dolgozták ki a legszebben. A leggyakoribbak a változatos pengevakarók (kis, köröm alakú, hüvelykköröm alakú, hajógerinc alakú, orros).

Jellemzőek Arkára az szokványos kis eszközöktől jelentősen különböző óriási vakarók, pengék, szakócaszerű eszközök, sőt, a chopperek is. A leletanyagból hiányoznak a hasonló lelőhelyeken várható művészi tárgyak.

Találtak rénszarvas- és lófog-maradványokat is. Sikerült összegyűjteniük a C-14 vizsgálathoz elegendő faszenet, amelyből a groningeni rádiókarbon laboratóriumban a legalsó rétegek korát 17 000 évesnek határozták meg.

Vértes László kutatásai egyéb ásatásai, elsősorban a vértesszőlősi miatt megszakadtak. Korai halála után a környék lelkes amatőr régésze, Saád Andor vizsgálta elsősorban a környék történetét. 1957-ben a Korlát-Ravaszlyuk tető mezolitikus lelőhelyeit kutatva egy terepbejáráson Vértes Saád társaságában fedezte fel a gazdag arkai, késő paleolitikus lelőhelyet. Saád a hatvanas években többször kutatta a felszíni leletanyagot a Herzsaréten és környékén. Kutatásait a Herman Ottó Múzeum Évkönyveiben (1970) "Újabb adatok az arkai Herzsarét késő paleolitikus kultúrájához" című tanulmányában tette közzé.

Százhúsz, általa gyűjtött kőeszközt vizsgálva megerősítette Vértes azon megállapítását, amely szerint: "Az arkai leletanyag aurignaci hatásokat őrző késő gravetti kultúraként határozható meg".

Új eredményként megállapította, hogy az anyag legegyöntetűbb sajátossága az unifacilitás, mivel mindegyik kőeszköznek csak az egyik oldalát munkálták meg, a hátlapokon sehol sem találni retust, kidolgozást. Így ezt olyan, szélsőséges pengekultúrának tekinthetjük, amelynek technikája leginkább a levalloizira emlékeztet.

A falu első írásos említését (Corladus de Archay) egy évszám nélküli, 1268-ban aláírt oklevélben találhatjuk. A tatárjárás után királyi birtok volt, de 1388-ban a Czudar család tulajdonába került. Amikor Brankovics vajda Regéc falai között ült (1427–1453), Arka is a birtokaihoz tartozott. Akkor hét jobbágyporta járult hozzá szolgáltatásaival a vár fenntartásához.

A 15.-16. században egyik földesúr kezéről a másikra vándorolt, általában Boldogkőváraljával és a várral együtt. Mátyás király 1461-ben a Parlagiaknak, majd 1467-ben Kassa városának zálogosította el. Végül 1700 körül Szelepcsényi György prímáshoz került zálogképpen, aki a jezsuitáknak ajándékozta. Az 1715. évi összeírásból nemcsak azt tudjuk meg, hogy mindössze 5 jobbágycsalád lakott itt, hanem Arka akkori művelt földterületről is képet kapunk: 45 köblös szántott terület, 8 kaszás rét és egy malom képezte az ott lakók megélhetésének alapját. Ez a későbbiekben sem változott, a faluban a megélhetést a földművelés, az állattartás és az erdőgazdálkodás biztosította.

A jezsuitáktól a Péchyek vették meg, és hozzáfogtak benépesítéséhez.

Az 1800-as évek derekán 62 lakott házról tudunk 459 lakossal, ám az 1920-as évekre a kivándorlások miatt lélekszáma a felére apadt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Molnár József (független)[5]
  • 1994-1998: Varkoly Ferencné (független)[6]
  • 1998-2002: Varannai László (független)[7]
  • 2002-2006: Varanai László (független)[8]
  • 2006-2010: Varanai László (független)[9]
  • 2010-2014: Varanai László (független)[10]
  • 2014-2019: Varkoly Ferenc (független)[11]
  • 2019-től: Varkoly Ferenc (független)[1]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
59
59
54
54
58
49
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosságnak 88%-át magyar, a 12%-át cigány származású [12] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak mondta magát (3,3% nem válaszolt). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60%, református 16,7%, görögkatolikus 1,7%, felekezet nélküli 8,3% (13,3% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 84,5%-a vallotta magát magyarnak (15,5% nem nyilatkozott). Vallásuk szerint 51,7% volt római katolikus, 10,3% református, 1,7% görög katolikus, 5,2% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).[14]

Neves lakói[szerkesztés]

A faluban él és alkot két festőművész, Brózsely Józsefné és Pleszkó Józsefné Varannai Veronika (1937-ben született Arkán),[15] aki tagja a Magyar Alkotók Internetes Társulásának.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom
    1794 és 1798 között torony nélkül épült Mitró Ferenc kassai építész tervei szerint, tornyot csak később, 1911-ben építettek hozzá. A torony 23 méter magas, 97 kilogrammos harangját 1911-ben öntötte Egry Ferenc, Kisgejőcön. Pleszkóné Varannai Veronika: Református templom - Arka
  • Római katolikus templom
  • Szamárút
    A hagyomány szerint nevét onnan kapta, hogy ezen az úton hordták szamarakkal a vizet a Boldogkői vár ciszternáiba, mivel a várnak nem volt kútja.
  • Tóhegy őskori vár
    Tóhegyen és Leányhegyen 1896-ban végeztek ásatásokat és egy bronzkori települést védő, kőből épült sáncot találtak. A sánc több mint egy kilométer hosszú (eddig feltárt rész 1650 méter) és egy méter magas lehetett. Az ásatásokat Mihalik József végezte, a védősánc mellett kőkorszaki cserepek és kőeszközök is előkerültek.
  • A faluban két malom is működött az idők során. Egy a falu közepén, melyből már csak a malomárok nyomai és egy malomkő maradt fenn. Egy másik malom a falutól feljebb, a patak felső szakaszán működött, melyről 1671-ben így írtak: "… ezen házikókon felül a sötét Völgy Torkában ennek előtte hajdan volt malom, de azon kevés víz mián pusztán hatták, most már ha malmot nem is, de puskaportöröt csinálhatni rajta."
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.
  • Varkoly Kilátó (Tóhegy)

Források[szerkesztés]

  • Abaúj-Torna Vármegye, 1939
  • Boldogkőváralja - Történeti emlékek, 1986
  • Tóth Valéria: Az Árpád-kori Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológia szótára, Debrecen, 2001
  • Abaúji Református Egyházmegye - Hernád-völgye (Felelős szerkesztő: Baksy Mária esperes)
  • Túrák az abaúji földvárakhoz és várakhoz[halott link]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Arka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása, 1796
  5. ↑ Arka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Arka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  7. ↑ Arka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. ↑ Arka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  9. ↑ Arka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. ↑ Arka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  11. ↑ Arka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2017. július 6.)
  12. ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
  13. ↑ Arka Helységnévtár
  14. ↑ Arka Helységnévtár
  15. ↑ Pleszkóné Varannai Veronika

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arka&oldid=26648139”