Apatosaurus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apatosaurus
Evolúciós időszak: Késő jura
Az Apatosaurus louisae rekonstrukciója
Az Apatosaurus louisae rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Sauropodomorpha
Öregcsalád: Diplodocoidea
Család: Diplodocidae
Nem: Apatosaurus
Marsh, 1877
Szinonimák
  • ?Atlantosaurus Marsh, 1877
  • Eobrontosaurus Bakker, 1998
  • Elosaurus Peterson & Gilmore, 1902
Fajok
  • A. ajax Marsh, 1877 (típus)
  • A. louisae Holland, 1916
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Apatosaurus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Apatosaurus témájú médiaállományokat és Apatosaurus témájú kategóriát.

Az Apatosaurus (régebbi nevén Brontosaurus vagy Elosaurus) a hüllők (Reptilia) osztályának dinoszauruszok csoportjába, ezen belül a hüllőmedencéjűek (Saurischia) rendjébe, a Sauropodomorpha alrendjébe, a Sauropoda alrendágába és a Diplodocidae családjába tartozó nem.

Bár korábban a Brontosaurust külön nemnek tekintették, később a két nemet végül egyetlen nemként írták le. Újabb vélekedések szerint a Brontosaurus nemet mégis lehet önállónak tekinteni,[1][2][3] bár nem minden paleontológus ért ezzel egyet.[4][5]

Rendszerezés[szerkesztés]

Előfordulásuk[szerkesztés]

Valamennyi Apatosaurus-kövületet az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén, jura- és krétakori üledékekben találták meg. (A jura kor mintegy 199,6 millió évvel ezelőtt kezdődött és a kréta kor váltotta fel, amely mintegy 145,5 millió évvel ezelőtt kezdődött, és 65,5 millió évvel ezelőttig tartott.) Az Apatosaurus-fajok valószínűleg a késő jura korban fejlődtek ki, körülbelül 150 millió évvel ezelőtt, és a kréta kor vége táján haltak ki.

Megjelenésük[szerkesztés]

Az Apatosaurus, a Brontosaurus és az ember méretének összehasonlítása

Az Apatosaurus hossza a farka végéig 21–22,8 méter, marmagassága 4,5 méter és testtömege egyes becslések szerint 26–35 tonna, mások szerint 16,4–22,4 tonna lehetett.[6][7][8][9] A legnagyobb példány 11–30%-kal hosszabb és 32,7–72,6 tonna tömegű lehetett.[10] A nyakcsigolya vastagabb, mint más hüllőknél. A nagy üreges terek a csigolyatestben csökkentették annak súlyát. A hátcsigolyáknak magas tüskenyúlványaik voltak, amelyekre erős izmok ültek rá. A több mint 80 farokcsigolya alsó részén csontos támaszték volt a lágy szövetek védelmére. Koponyájuk nagy méretük ellenére csak 55 centiméter volt.

Az Apatosaurus ábrázolása rengeteg változáson ment keresztül. Mikor még a Brontosaurus név volt elfogadott, az állatot gyakorta egy másik Sauropoda, a Camarasaurus koponyájával ábrázolták. Hatalmas, vaskos testet, púpos hátat és a földön húzott, viszonylag rövid farkat kapott. Csak a későbbiekben, több Apatosaurus kövület előkerülésével ismertük meg jobban az élőlény pontosabb kinézetét.

Mivel az orrnyílásokat hagyományosan a fej tetejére képzelték, régebben azt hitték, hogy e nehéz testű állatok vízben éltek, de ez az elképzelés mára már nem érvényes. Továbbá rokon dinoszauruszokon végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az orrnyílások az állat arcorrának elején helyezkedtek el, noha a koponyán feljebb találhatók.[11]

Védekezésre hosszú, erős farkát és a mellső lábain elhelyezkedő karmokat használta. Talán képes volt rövid időkre két hátsó lábára emelkedni.

Testéhez képest aránytalanul kicsi koponyája hosszú nyakán ült.[12]

Életmódjuk[szerkesztés]

Az állatok minden növényfajtát megettek, a különösen kemények kivételével. Nem ismert, hogy magányosan vagy csoportokban éltek-e, feltételezik azonban, hogy igen elterjedt fajok voltak.

Szaporodásuk[szerkesztés]

Szaporodása nem ismert; feltehetően évente több fészekaljat rakott. A fészek a talajba vájt mélyedés, amelyet tojásrakás után befedett földdel. Egy fészekaljban 5 tojás volt. A tojásból való kifejlődés időtartama ismeretlen.

Popkulturális hatás[szerkesztés]

Brontosaurus néven az Apatosaurus számos médiában feltűnt, az egyik legismertebb dinoszaurusz, és a köztudatban a „klasszikus” dinoszauruszok egyike (a Tyrannosaurus, Stegosaurus és Triceratops mellett). Hagyományosan ő az „alap” Sauropoda.

Gyakran szerepelt könyvekben, filmekben. Ilyen például az 1925-ös némafilm, Az elveszett világ (The Lost World), amelyben egy példány Londonba kerül, és elszabadul, megteremtve ezzel a nagyvárosban tomboló óriásszörnyek kliséjét.

Egyéb említésre méltó szerepei: az eredeti King Kong és annak 2005-ös remake-e, vagy a One Million Years B.C.. Eleinte stop-motion technikával, majd CG-vel keltették életre. A Dinoszauruszok, a Föld urai (Walking with Dinosaurs) és Dinoszauruszok, az ősvilág urai (When Dinosaurs Roamed America) című dokumentumfilmekben is szerepelt. Az 1988-tól indult Őslények országa sorozat főszereplője, Tappancs és családja is Apatosaurus.

Képregényekben, rajzfilmekben is feltűnt, a Marvel Transformers képregényekben és tv-sorozatban például egy Iszap (Sludge) nevű Dinobot képében.

Rengeteg Brontosaurus szerepelt a Frédi és Béni (The Flintstones) című népszerű rajzfilmsorozatban, ahol az állat az egyik címszereplő munkagépe szerepében tetszelgett.

Megjelent ezek mellett játékfiguraként, képei postabélyegekre kerültek és könyvek lapjait színesítették. A legtöbb ember elméjében az Apatosaurus azonban még ma is Brontosaurusként él.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (2015) „A specimen-level phylogenetic analysis and taxonomic revision of Diplodocidae (Dinosauria, Sauropoda)”. PeerJ 3, e857. o. DOI:10.7717/peerj.857. PMID 25870766.  
  2. Gorman, James. „A Prehistoric Giant Is Revived, if Only in Name”, The New York Times, 2015. április 7. (Hozzáférés: 2015. április 7.) 
  3. ScientificAmerican.com The Brontosaurus is Back 2015-4-07
  4. D'Emic, M. 2015. "Not so fast, Brontosaurus". Time.com
  5. Prothero, D. 2015. "Is "Brontosaurus" Back? Not So Fast!". Skeptic.com.
  6. (2004) „Giants and bizarres: body size of some southern South American Cretaceous dinosaurs” (PDF). Historical Biology 2004, 1–13. o.  
  7. (2001) „A new method to calculate allometric length-mass relationships of dinosaurs”. Journal of Vertebrate Paleontology 21, 51–52. o. DOI:[0051:ANMTCA2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2001)021[0051:ANMTCA]2.0.CO;2]. ISSN 0272-4634.  
  8. Henderson, Donald M. (2006). „Burly Gaits: Centers of mass, stability, and the trackways of sauropod dinosaurs”. Journal of Vertebrae Paleontology 26 (4), 907–921. o. DOI:[907:BGCOMS2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2006)26[907:BGCOMS]2.0.CO;2].  
  9. (2001) „Dinosaurian growth patterns and rapid avian growth rates.”. Nature 412 (6845), 429–33. o. DOI:10.1038/35086558. PMID 11473315.  
  10. Wedel, M. 2013. A giant, skeletally immature individual of Apatosaurus from the Morrison Formation of Oklahoma. The Annual Symposium of Vertebrate Palaeontology and Comparative Anatomy 2013:45.
  11. Lawrence, M., Witmer et al. (2001). „Nostril Position in Dinosaurs and other Vertebrates and its Significance for Nasal Function” (PDF). Science 293 (5531), 850–853. o. (Hozzáférés: 2010. március 1.)  
  12. Bárány, Lászlóné. Rostás, Sándor. Szlávik, Tamás: Általános kislexikon. 2005. ISBN 963-9257-23-0 Hozzáférés: 2021. szeptember 11.  

Források[szerkesztés]

  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6