Apa (település)
| Apa (Apa) | |
.png) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Apa |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 447015 |
| Körzethívószám | 0261 |
| SIRUTA-kód | 136811 |
| Népesség | |
| Népesség | 2264 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 399 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 137 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 45′ 45″, k. h. 23° 11′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 45″, k. h. 23° 11′ 52″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Apa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Apa (románul: Apa) falu Romániában, Szatmár megye délkeleti részén, Szinérváraljától északnyugatra a Szamos mellett.
Története[szerkesztés]
Apa és környéke ősidők óta lakott hely, határában kő- és bronzkori leleteket találtak. A község neve már a 13. században feltűnik az oklevelekben. Nevét az Apa nemzetségtől vette, melyet 1298-ban birtokosaként említenek. Később a meggyesi uradalomhoz tartozott.
1414-ben Miklós és János, a meggyesi bán fiai vannak említve. 1492-ben iktatták be itt Meggyesaljai Mórocz Istvánt és feleségét, Margitot. A család kihalta után a Báthoryaké lett, és a szinéri uradalomhoz csatolták. 1629-ben Ruszkai Kornis Zsigmond is részbirtokosa. 1638-ban a Zúgó-patak és Hó-patak között lévő Ligeterdőn perlekedtek a szinérváraljaiakkal.
Apa a meggyesi vár közelsége miatt töröktől, tatártól sokat szenvedett. Az 1717. évi tatárdúláskor az egész községet felégették, és Nyeregjártó Mihály városi tanácsost is megölték.
A 13. század végétől a Wesselényi, báró Vécsey, Boros, Gáspár, Katona, Daróczi, Szent-Ivány, Gabányi családoknak volt benne nagyobb birtokuk. Az 1900-as évek elején legnagyobb birtokosa Berenczei Kováts Gyula és Szent-Ivány Gyula volt.
Lakosainak száma a 2002-es népszámlálás adatai szerint: 2887 fő, ebből magyar 408, román 2049, német 2, roma 428 fő.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református templom – 1640?-ben épült.
- Görögkatolikus templom – 1870 körül épült.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1852. január 21-én Vasile Lucaciu görögkatolikus pap, az 1892. évi memorandum egyik aláírója.
- Itt született 1856 november 29-én Katona Klementin szépirodalmi írónő és műfordító.
- Itt született 1947. március 1-jén Sallay Károly tanár, iskolaigazgató, biológiai szakíró és előadó.
Források[szerkesztés]
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
.svg){kind=small}