Anód
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az anód szó a görög άνοδος = felemelkedés szóból származik, és egy készülék azon elektródáját nevezik így, amelyből elektronok lépnek be az áramkörbe, például egy elektrolit oldatból. Az eszköz ellentétes töltésű elektródája a katód.
Elektronok áramlása[szerkesztés]
Az elektronok áramlása a cellán vagy készüléken kívül mindig az anódtól a katód felé történik, természetesen a cella vagy a készülék belsejében pont ellentétesen haladnak a töltéshordozók a katódtól az anód felé.
Az elektrolit cellákban a töltéshordozók két árama van jelen: negatív ionok (anion), amelyek a katódtól mozognak az anód felé, és a pozitív ionok (kation), amelyek az anódtól mozognak a katód felé. A szilárd cellák vagy tranzisztor belsejében is az elektronok a katódtól mozognak az anód felé.
Fontos tudni, hogy az elektronikus áramköri rajzokon valamint a dióda és a tranzisztor jelein a feltüntetett áramirány ellentétes az elektronok áramlásával. Ez egy történelmi konvenció, amelyet a mai napig használnak.
Elektrolitikus anód[szerkesztés]
Az elektrokémiában az anód az, ahol az oxidáció végbemegy, és ami a pozitív sarka az elektrolitikus cellának. Az anódnál az elektromos potenciál arra kényszeríti az anionokat, hogy kémiai reakció révén leadják elektronjukat, amely elektron aztán felmenve az anódon az áramkörbe lép.
Elem vagy galvanikus anód[szerkesztés]
Egy elemben (telep) vagy galvanikus cellában, illetve akkumulátorcellában az anód a negatív pólus (kisütés esetén), ahol az anód anyaga oxidálódik, mely során elektron szabadul fel, amely a külső áramkörben a pozitív pólusig, a katódig jut el, ahol a katód anyaga felveszi a szabad elektront, így az redukálódni fog. A pozitív töltéshordozók (pl. Lítiumionok) az anódtól a katód felé mozognak.