Alsókubin
| Alsókubin | |||
 | |||
| A városközpont | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Alsókubini | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Roman Matejov | ||
| Irányítószám | 026 01 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | DK | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 18 095 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 357 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 468 m | ||
| Terület | 55,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 12′ 42″, k. h. 19° 17′ 57″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 42″, k. h. 19° 17′ 57″ | |||
| Alsókubin weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsókubin témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsókubin (szlovákul Dolný Kubín, németül Unterkubin) város Szlovákiában. Az Árvavölgy központja, a Zsolnai kerület Alsókubini járásának székhelye. Benyólehota, Kisbiszterec, Knyazsa, Medzihradne, Mokrágy, Nagybiszterec, Szrnyace és Zászkal települések tartoznak hozzá.
Fekvése[szerkesztés]
Az Árva (folyó) két partján, az Árvai-hegység délnyugati részén fekszik. Megközelíthető az 59-es és 70-es főúton.
Nevének eredete[szerkesztés]
Az egyik változat szerint a szlovák Jakub személynév becéző változatából alakult ki. A másik változat szerint egy varég népcsoport, a kölpények nevéből származik.
Története[szerkesztés]
Területe ősidők óta lakott. Határában a lausitzi és a hallstatti kultúra bronzkori erődített települése állt. A Trniny-dombon egykor a puhói kultúra települése, majd kelta vár állott.
Taksony vagy Géza fejedelem egy varég népcsoportot, a kölpényeket telepítette erre a vidékre, a gyepű, az országhatár védelmének céljából. A város a 13. században alakult ki az árvai váruradalom területén. 1235 és 1270 között „Kolbin”, 1314-ben „Kublen”, 1345-ben „Kubin”, 1381-ben „Also Helben”, 1391-ben „Clbin”, 1408–1409-ben „Culbyn” illetve „Cublyn” néven említik az írott források.
Eredeti címerében Alexandriai Szent Katalin volt látható kerékkel, mely rózsává változott, erre emlékeztet a város mai címere is. A 16. században itt is tért hódított a reformáció. Urai saját hivatalnokaikat, kézműveseiket telepítették ide, akik részben németek voltak és a település mezőgazdasági jellegét még a 17. század előtt megváltoztatták. Birtokosa, Illésházy Gáspár révén városi jogokat 1632-ben, vásártartási jogot 1633-ban kapott. 1683-ban Árva vármegye székhelye lett, de ebben az évben a Bécs felmentésére vonuló lengyel és litván hadak teljesen feldúlták és csaknem elnéptelenedett.
A 18. század elejére fejlett mezőváros lett, jelentős kézművesiparral. 1715-ben alapították szabó és csizmadiacéhét, ekkor mintegy 340 lakosa volt. Lakói közül sokan sajt és lenolaj készítéssel, szeszfőzéssel foglalkoztak, megnyílt a városi ispotály is. 1774-ben 479-en lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó Kubin. Középszerű Város Árva Várm. az Árvai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, és evangelikusok; nevezetesíti, ’s ékesíti a’ Vármegyeháza, mellyen e’ felűl írat szemléltetik: Incolite has aedes Pallas, s aequa Themis. Fekszik Felső Kubin, Knyazsa, és Puczó helységeknek szomszédságában, ezek filiáji. Nevezetesen híd építtetett itten 1795dikben Árva vizén; határja közép termésű, vagyonnyai külömbfélék.”[2]
1828-ban 149 házában 1291 ember élt. A várost 1834-ben tűzvész pusztította el, ezután kapta mai arculatát. 1849. április 28-án itt veri szét Beniczky őrnagy honvédserege a szlovák felkelők seregét.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Kubin (Alsó-), tót mv., Árva vmegyében, az Árva bal partján: 327 kathol., 810 evang., 124 zsidó lak. Kath. és evang. anyatemplomok; synagóga. Diszére szolgál a városnak a szép vármegyeháza, s az Árva vizén épült kőhid. Van itt továbbá egy vendégfogadó, sörház, kőbánya; heti és országos vásárok, s 41 sessio. Földe a megyében a legjobbak közül való, s buzát, rozsot is terem. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
1872-ben itt nyílt meg az első árvai pénzintézet, 1888-ban pedig az első kereskedelmi iskola. A fejlődést az 1893-ban és 1895-ben kitört tűzvészek akasztották meg. A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásának székhelye.
1949-ben került hozzácsatolásra Kisbiszterec, Nagybiszterec, Zászkal.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1821-en lakták, ebből 1055 szlovák, 471 magyar és 245 német.
2011-ben 19 633 lakosából 17 848 szlovák, 20 magyar volt.
2021-ben 18 095-en lakták, ebből 17 112 (+69) szlovák, 20 (+7) magyar, 31 (+40) cigány, 5 (+11) ruszin, 256 (+47) egyéb és 671 ismeretlen nemzetiségű.[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
-
-
Alsókubin látképe az 59-es útról
- Alexandriai Szent Katalinnak szentelt római katolikus plébániatemploma 14. századi eredetű, 1885–86-ban neogótikus stílusban építették át, szárnyasoltára 16. századi.
- Evangélikus temploma 1893–94-ben épült, a tűzvész által elpusztított korábbi templom helyén.
- A megyeháza a 17. század utolsó harmadában épült barokk stílusban, homlokzatán a vármegye 18. századi címerével, ma művelődési ház.
- Nevezetesség még az Árván átívelő oszlopsoros híd.
- Itt működik a Csaplovics Lőrinc által alapított Csaplovics-könyvtár.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Ambrózy András evangélikus lelkész és szlovák nyelvű énekköltő.
- Itt született 1821-ben Ján Matuška a szlovák himnusz költője.
- Itt született 1822-ben Tyroler József réz- és acélmetsző.
- Itt született 1843-ban Szontágh Dániel, Árva vármegye történetírója.
- Itt született 1843-ban Szontágh Miklós orvos, fürdőalapító, tudományos író.
- Itt született 1866-ban Ladislav Nádaši-Jégé orvos író.
- Itt született 1880-ban Divéky Adorján történész.
- Itt született 1882-ben Pavol Bujnák kritikus, műfordító.
- Itt született 1885-ben Holub József történész, jogtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja.
- Itt született 1905-ben Balázs János festőművész.
- Itt született 1905-ben Izsóf Zoltán állatorvos.[5]
- Itt született 1934-ben Ján Johanides szlovák író.
- Mokrágyon hunyt el 1916-ban Kocyán Antal erdész, zoológus, ornitológus.
- Itt nyugszik Hviezdoslav, szlovák költő, emlékszobra a főtéren áll, előtte a költő szobrával.
- Bajcsy-Zsilinszky Endre 1912 februárjától az I. világháború kitöréséig közigazgatási gyakornokként dolgozott a főispáni hivatalban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. november 20.)
- ↑ ma7.sk
- ↑ Ki kicsoda Kassától-Prágáig? 143.
Források[szerkesztés]
- Bohumil Vavroušek 1920: Malebné Slovensko.
- Jana Luková 2022: Bibliofil a zberateľ Vavrinec Čaplovič. Múzeum 3/2022
További információk[szerkesztés]
Lásd még[szerkesztés]
Az Alsókubini járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
