Agvan Dorzsijev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Agvan Dorzsijev
Született1853
Khara-Shibir
Elhunyt1938. január 29. (84-85 évesen)
Ulan-Ude
Állampolgársága
Foglalkozása
Halál okaszívinfarktus
A Wikimédia Commons tartalmaz Agvan Dorzsijev témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Agvan Dorzsijev (1853. – Ulan-Ude, 1938. január 29.) hori burját születésű buddhista láma. Belső-Ázsia 19. századi történelmének fontos alakja. Nevéhez fűződik a tibeti-orosz diplomáciai kapcsolatok megteremtése, az első európai buddhista templom megalapítása Szentpéterváron, több kolostor alapítása kalmük és burját területeken. Új burját ábécét alkotott, azonban ez nem terjedt el.

Buddhista tanulmányok[szerkesztés]

1853-ban született a Verhnyeugyinszktől (mai Ulan-Ude) nem messze fekvő Dabqur-Čaγan hegyhátnál.[1] Tizenkilenc évesen elhagyta szülőföldjét, tanítómesterével együtt Tibetbe indult, hogy tanulmányait folytassa. Huszonegy évesen gelong[2] fogadalmat tett. 1874-ben a buddhista szent hegyre, a Wǔtái Shān-ra utazott, majd visszatért szülőföldjére. Ezek után a Lhászától nem messze levő Goman dacanba került, mely akkor az egyik legnépesebb buddhista kolostor volt Tibetben, több mint 7700 szerzetest számlált.[3] 1888-ban parm-a lharampa fokozatot kapott, majd elnyerte a csanid kenpo címet. Hamarosan a 13. dalai láma, Tubten Gyaco egyik tanítómestere lett.

Tibeti-orosz kapcsolatok[szerkesztés]

Agvan Dorzsijev 1897-ben a 13. dalai láma utasítására elhagyta Tibetet, hogy Oroszországban tárgyalásokat kezdjen II. Miklós orosz cárral. 1898-ban meghívást kapott Eszper Uhtomszkij[4] tól, akinek segítségével sikerült audienciát kapnia a cárnál. Első látogatása az orosz uralkodónál nem végződött megállapodással, és a sajtó sem tett róla említést, nem úgy a következő találkozásról. Ez alkalommal több cikk is megjelent Dorzsijevről[5] orosz újságokban, ahonnan hamarosan a nyugati sajtóba is eljutott Dorzsijev látogatásának híre. Az egyre erősödő tibeti–orosz kapcsolat aggodalmat keltett a brit köztudatban[6] és később ürügyül szolgált az 1903-as fegyveres tibeti brit Younghusband-féle expedícióhoz.[7] Dorzsijev elképzelése szerint a buddhista államoknak, Tibetnek és Mongóliának orosz protektorátus alatt kellett volna egyesülniük. Pánmongolista, pánbuddhista nézetei szerint egy nagyobb buddhista államban biztosabb jövőt látott a lámaizmus továbbélésének.[8]

Az új burját ábécé[szerkesztés]

Agvan Dorzsijev az 1900-as évek elején dolgozhatta ki új ábécéjét, melyben a meglevő ujgur-mongol, ojrát és galik ábécékből vett át diakritikus jeleket és betűket[9] 1905 körül jelentette meg Az új és a régi betűk közötti különbségek magyarázata[10] című pamfletjét. Az elkövetkező években a pétervári Naran kiadónál jelentek meg ezzel az ábécével írt művek.

A pétervári buddhista templom[szerkesztés]

A pétervári buddhista kalmük közösség már 1907-ben kérvényezte egy buddhista imaház megalapítását, azonban csak Dorzsijev közbenjárásával kapták meg az engedélyt.[11] A templom felépítéséhez szükséges anyagi hátteret részben a 13. dalai láma biztosította, részben a mongol, burját, kalmük, kínai és japán hívők adományai. Az első szertartásra 1913. február 21-én került sor, ezen a napon Oroszországban a Romanov-dinasztia háromszáz éves fennállását ünnepelték.

Oroszországi tevékenysége[szerkesztés]

A szentpétervári buddhista templomon kívül Dorzsijev több kolostort alapított kalmük és burját területeken.[12] A húszas években fontos közéleti szerepet töltött be Burjátföldön. Reformmozgalmat indított az oroszországi buddhizmuson belül, melyben a buddhista alapelveket a szovjet ideológia elvárásaihoz igyekezett igazítani.[13]

A harmincas években azonban a szovjet vallásellenes propaganda egyre erősödött, a buddhizmus sem maradhatott életben a harcos ateizmus meghirdetése után. 1937-ben az összes, a leningrádi templomban élő szerzetest főbe lőtték. Ebben az évben letartóztatták Dorzsijevet is, aki 1938-ban Burjátföldön egy börtönkórházban hunyt el.[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Dorzsijev, A.: Занимательные заметки: Описание путешествия вокруг света (Автобиография). Moszkva, 2003.
  2. ↑ Irodalmi tibeti: dge-szlong, szerzetesi rendfokozat. 253 fogadalmat von maga után, a szerzetesek a kolostorban kötelesek élni
  3. ↑ Snelling, J.: Agvan Dorziev: Eminence of Central Asian Politics. Asian Affairs, Vol. XXI. February, 1990.
  4. ↑ magas rangú cári hivatalnok, bankigazgató, orientalista, műgyűjtő, szerkesztő és kiadó. A 'keleti lobbi' jeles tagja. Róla bővebben: Meyer, Karl E. and Brysac, Shareen Blair: Tournament of Shadows: The Great Game and the Race for Empire in Central Asia. Counterpoint, Washington, D.C., 1999.; Andreev, A. I.: Hram Buddy v severnoj stolice. Sankt-Peterburg, 2004; Snelling, J.: Buddhism in Russia. The story of Agvan Dorziev, Lhasa’s Emissary to the Tsar. Shaftesbury. Dorset, 1993.
  5. ↑ Hundley, H.: Tibet's Part in the 'Great Game'. (Agvan Dorziev). History Today, Vol. 43. (Oct., 1993). pp.45-50.
  6. ↑ Meyer, Karl E. and Brysac, Shareen Blair: Tournament of Shadows: The Great Game and the Race for Empire in Central Asia. Counterpoint, Washington, D.C., 1999.
  7. ↑ Snelling, J.: Buddhism in Russia. 1993. p. 104.
  8. ↑ Snelling, J.: Buddhism in Russia. 1993.
  9. ↑ Montgomery, R. and Duagarova-Montgomery, Y-Kh.: The Buriat Alphabet of Agvan Dorzhiev. In:Mongolia in the Twentieth Century. Landlocked Cosmopolitan. Ed.: Stephen Kotkin and Bruce A. Elleman. M.E. Sharpe: Armon, New York-London, England. 1999.
  10. ↑ Šine qaučin üsüg-üd-ün ilgal terigüten-i debter orošibai.
  11. ↑ Andrejev, A. I.: Hram buddi v Szevernoj sztolice. Szentpétervár, 2004
  12. ↑ Kalmükföldön 1906-ban Amta Burgustában, 1907-ben Sanagyrben. Burjátföldön négy kolostor alapítása fűződik nevéhez. Ld.: Snelling: Buddhism in Russia. 1993.
  13. ↑ Bernstein, Anya: Pilgrims, fieldworkers, and secret agents: Buryat Buddhologists and Eurasian Imaginary. 2006. [1][halott link]; Rupen, Robert A.: The Buriat Intelligentsia. The Far Eastern Quarterly, Vol. 15, No 3., May 1956.; Sarkisyanz, Emanuel: Communism and Lamaist Utopia in Central Asia. The Review of Politics, Vol. 20, No. 4., Oct. 1958.
  14. ↑ Snelling. Buddhism in Russia. 1993. pp. 249.

További olvasmányok[szerkesztés]

  • Saxer, Martin (2004): Journeys with Tibetan Medicine: How Tibetan Medicine came to the West: The Story of the Badmayev Family, Masters Thesis, University of Zurich [2]
  • Andreev, A. I.: Buddijskaja svjatynja Petrograda. Ulan-Ude, 1992
  • Belov, Je. A.: Rossija i Kitaj v načale XX. veka. Moskva, IV RAN, 1997
  • Gillard, David: The Struggle for Asia 1828-1914. A study in Russian and British imperialism. Methren&Co. Ltd., London, 1977
  • Kara, Gyorgy: Knigi mongol'skich kočevnikov. Nauka, Moskva, 1972
  • Snow, Russel E.: The Russian Revolution of 1917-18 in Transbaikalia. Soviet Studies, Vol. 23, No. 2. (Oct., 1971), pp. 201–215.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Agvan_Dorzsijev&oldid=22496981”