Ada Kaleh

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ada Kaleh
Ada Kaleh szigete 1909-ben[1]
Ada Kaleh szigete 1909-ben[1]
Közigazgatás
OrszágRománia
Népesség
Teljes népesség600 fő (1970)
Földrajzi adatok
FekvéseDuna
Terület0,8 km²
Hosszúság1,75 km
Szélesség0,4–0,5 km
Elhelyezkedése
Ada Kaleh (Románia)
Ada Kaleh
Ada Kaleh
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 42′ 58″, k. h. 22° 27′ 20″Koordináták: é. sz. 44° 42′ 58″, k. h. 22° 27′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ada Kaleh témájú médiaállományokat.

Ada Kaleh vagy Ada-Kalé (szerbül: Каролина, Нова Оршава[2]) törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, ahol az ott élő emberek dohány, szőlő- és rózsatermesztéssel, valamint csempészéssel foglalkoztak.[3]

A szigetet 1972-ben, a Vaskapu I. vízerőmű gátjának megépítése után, a felduzzasztott folyó elnyelte. A sziget Orsova alatt kb. 3 kilométerre helyezkedett el; a mérete 1,7×0,4-0,5 km volt. Neve törökül „erődsziget” vagy „szigetvár” jelentésű.[4]

A szigetet tizenhatszor keresztelték át. Hérodotosz legendáiban Cyraunis néven említik, de Yernis és Saan név alatt is feljegyezték. A görögök Cotinusának nevezték, aminek jelentése: a vad olajbogyók földje. Caroline-sziget (Caroline-Insel) néven is ismert.[5][6]

Ada-Kaleh a történelem során többször gazdát cserélt. Az Első Balkán-háború után 1913-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia Krassó-Szörény vármegyéhez annektálta a szigetet Új-Orsova[7] néven. Az első világháborút lezáró békerendszer rendelkezései következtében végül Románia birtokába került.[8][9]

Ada-Kaleh szigetének térképe (1918)
Ada-Kaleh képeslapon 1890 és 1905 között
Az Ada Kaleh-szigeti bazár, 1912

1968–1971 között a Vaskapu-szorosban a Vaskapu I vízerőmű gátjának építése során a duzzasztás előtt az erődítmény falait, a bástyákat és a mecsetet lebontották, azzal a céllal, hogy a közeli lakatlan Șimian-szigetre (Szörényvár közelében) helyezzék őket.[10] A lakosok nagy része Törökországba vándorolt ki, mások Dobrudzsába települtek át. Ada-Kaleh eltűnt a Föld színéről.

Története[szerkesztés]

Az osztrákok 1669-ben építettek rajta egy erődöt, hogy megvédjék a törökök ellen. 1691-ben Thököly Imre török segítséggel elfoglalta, de a következő évben az osztrákok visszafoglalták. 1699-ben a karlócai békekötés során a sziget török uralom alá került, 1716–1718 között az osztrákoké volt, majd 1738-ban négy hónapnyi ostrom után ismét török kézre került. Az osztrákok 1789-ben visszahódították, de a békekötés során átengedték a törököknek. Ezután a sziget elvesztette katonai jelentőségét. 1849-ben itt lépték át a menekülő magyar felkelők a magyar-török határt. Elsőként a Perczel-testvérek lépték át augusztus 15-én, majd Kossuth Lajos és kísérete augusztus 16-án. Őket követték a megtorlástól való félelem miatt menekülők karavánjai a határon túlra, az akkor török fennhatóság alatt lévő Új-Orsova szigetére.[11]

Az 1878-as berlini kongresszus ennél sokkal délebbre tolta az Oszmán Birodalom határát, s a sziget (Bosznia-Hercegovinához hasonlóan) az Osztrák–Magyar Monarchia megszállása alá került, de továbbra is török területnek számított. „Török-Orsova” lakói különleges jogokkal rendelkeztek. A lakosok adó- és vámmentességet élveztek és nem sorozták be őket. A mecset melletti kaszárnyában az osztrák–magyar hadsereg csapatai állomásoztak.[12]

„ Ada-Kaleh vagy Új-Orsova szigetét 1689-ben Heister osztrák tábornok erősítette meg, a törökök azonban elfoglalták, mígnem a passzaroviczi békekötés után ismét visszaszállt a magyar koronára. III. Károly magyar király nagyszabású erődítményt építtetett rajta, mely ma legnagyobb részt romokban hever. Ezzel átellenben a szerb parton az Erzsébet-erőd épűlt, melyet 1868-ban Obrenovics Mihály szerb fejedelem leromboltatott. 1739-ben a belgrádi béke után Ada-Kaleh ismét visszament a szultán birtokába; 1790-ben azonban az osztrákok elfoglalták, de a sistovai béke újból visszaadta azt a szultánnak, mígnem az 1878. évi orosz-török háború után a török szultán kérelmére az Osztrák-Magyar Monarchia vette védelmébe Ada-Kaleh török lakosságát, mely azonban autonom hatóságát, török jellegét és közigazgatását mind a mai napig megtartá. ”
– Az Osztrák-Magyar Monarchia Irásban és Képben, 1891.[13]

A Balkán-háborúk befejeztével Ada Kaleh véglegesen elszigetelt területté vált, ezért 1913. május 12-én dr. Medve Zoltán, Krassó-Szörény vármegye főispánja hadilobogó alatt áthajózott a szigetre és azt a magyar és a közös kormány képviseletében magyar közigazgatás alá vonta. Ennek érvényesítése céljából a korábban is ott állomásozott katonaság mellé két csendőrt rendelt ki. A török kormányt képviselő kormányzót felszólították hivatalos ténykedése beszüntetésére, aminek ő eleget is tett tiltakozása kifejezése mellett. A sziget Újorsova néven Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásába beosztott községgé alakult. Ez volt Magyarország utolsó területi gyarapodása az első világháború kitörését megelőzően.[14]

1916 nyarán a román hadsereg elfoglalta a szigetet, de még az év őszén az osztrák-magyar-német seregek visszafoglalták.

1918. május 21-én az orsovai határrendőrség jelentette a belügyminiszternek, hogy 6 török csendőr teljesen új felszerelésben érkezett a szigetre egy altiszt vezetésével Konstantinápolyból. Elfoglalták a 2. számú őrházat, ami az osztrák-magyar kincstár tulajdonát képezte. Május 25-én a sziget lakói tiltakoztak az ellen, hogy a török csendőrök öt lakost megvertek. Ali Kemal bej mudír a csendőrök megérkezése után az egykori vártüzérkaszárnyára, ami kincstári épület, török zászlót tűzött ki.[15]

1923-ban az Oszmán Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnésekor a lakosság a Romániához való tartozást választotta.

A mecset 1903-ban épült egy korábbi ferencrendi kolostor helyén.

A sziget fő megélhetési forrása a dohánytermesztés, halászat és később a turizmus volt.[16][17] A lakosság száma kb. 1000 fő volt.

A gát megépítésekor az épületek egy részét a közeli Șimian-szigetre költöztették, beleértve az erőd katakombáit, a mecsetet, a bazárt, Mahmut pasa házát, a temetőt és egyéb építményeket. Ennek ellenére a sziget közössége nem akart áttelepülni a Șimian-szigetre, helyette Törökországba költöztek. Kisebb részük meg Dobrudzsába, ahol szintén török kisebbség is él.

Érdekességek[szerkesztés]

Egyesek szerint Ada Kaleh szigete volt a minta Jókai Mór Az arany ember című regényében[18] a "Senki" szigetéhez. Jókai a regényéhez írt Utóhangokban azt írta,[19] hogy Frivaldszky Imre természettudóstól hallott egy szigetről, amely „a hatvanas években még a maga kivételes állapotában megvolt, mint egy se Magyar-, se Törökországhoz nem tartozó új alkotású terület.” [20]

Az 1920-as években a szigeten élt családjával Bicsérdy Béla, a róla elnevezett reforméletmód alapítója,[21] a földi paradicsom megteremtésén munkálkodva.[22]

A sziget eltűnése[szerkesztés]

Ada Kaleh sziget az elárasztása közben 1970 augusztusában
Ada Kaleh sziget az elárasztása előtt 1968-ban

A Vaskapu-szorosnál a Vaskapu I. vízerőmű 1964 és 1972 között közös román-jugoszláv vállalkozásban épült meg. Akkor a világ legnagyobb vízerőművei közé tartozott 2×2052 MW kapacitásával. Az építményekbe csaknem hárommillió köbméter betont építettek be. A fő gát 441 méter hosszú és 60 méter széles. A gátrendszer 33 méter magasra duzzasztott kétmilliárd köbméter vizet. A megemelkedett vízszint miatt a felsőbb Duna-szakasz képe jelentősen megváltozott, a hajózás természetes akadályai viszont megszűntek. A vízierőmű megépülése után a sziget Orsova régi városával együtt a szélesre duzzadt folyó vízszintje alá került, csupán a török mecset tornya látszott ki a vízből. Ezzel örökre eltűnt a térképről a magyar történelmi múlt részét képező kis dunai sziget.[23][24] A szigettel együtt három falu (Nagyzsuppány (Jupalnic), Tuffás (Tufări) és Koromnok (Coramnic)) is[25] a víz alá került, az ott élő lakosságnak el kellett költöznie.[26] A szigeten élő török lakosságot Törökországba telepítették.[27][28]

Galéria[szerkesztés]

  • Ada Kaleh szigete 1904-ben
    Ada Kaleh szigete 1904-ben
  • Képeslap Ada-Kaleh-ből, a képen Bego Mustafa, aki 1849-ben csónakkal vitte át a menekülő Kossuth Lajost a Dunán. 1899[29]
    Képeslap Ada-Kaleh-ből, a képen Bego Mustafa, aki 1849-ben csónakkal vitte át a menekülő Kossuth Lajost a Dunán. 1899[29]
  • Látogatók a szigeten 1964-ben
    Látogatók a szigeten 1964-ben
  • Vaskapu-szoros, 2006
    Vaskapu-szoros, 2006
  • Vaskapu I.
    Vaskapu I.

A sziget szülöttei[szerkesztés]

A szigeten született Aszlányi Károly író.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Dorel Bondoc: Paper on Ada Kaleh Archiválva 2011. július 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, alexisphoenix.org
  2. ↑ Ранко Јаковљевић: Ада Кале
  3. ↑ Létezik a Senki szigete! Megtalálták, a neve Ada Kaleh Archiválva 2018. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, bien.hu
  4. ↑ Balla Tibor: Ada-Kaleh szigete osztrák-magyar fennhatóság alatt 1878-1918
  5. ↑ Caroline-Insel
  6. ↑ Ada-Kaleh – die Inselfestung. [2007. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 5.)
  7. ↑ Új Orsova és az azt ostromló tábor fekvése 1789, maps.hungaricana.hu
  8. ↑ Ada-Kaleh, egy letűnt al-dunai színfolt kinyíló emlékezete
  9. ↑ A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai
  10. ↑ The New Ada Kaleh on Șimian Island. [2007. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 12.)
  11. ↑ Czaga Viktória: Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere - Várostörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 1997)
  12. ↑ Ada Kaleh - Jókai Aranyemberének „Senki-szigete”?. [2009. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
  13. ↑ Az Osztrák-Magyar Monarchia Irásban és Képben, 1891.
  14. ↑ Jungmayer Mihály: Ada-Kaleh. In: Zsebatlasz naptárral és statisztikai adatokkal az 1914. évre. Szerk.: Kogutowitz Károly dr. és Hermann Győző dr., Magyar Földrajzi Intézet, Budapest, 1913, 162-167. old. Online
  15. ↑ Balla Tibor: Ada-Kaleh szigete osztrák-magyar fennhatóság alatt, 1878-1918
  16. ↑ Ellensohn Christian (2014. december 1.) „Die Erfahrung des Orients: Tourismus auf der gefluteten Donauinsel „Ada-Kaleh“ (1878-1918, Teil I)”. Regard sur l'est.  
  17. ↑ Ellensohn Christian (2014. december 1.) „Die Erfahrung des Orients : Tourismus auf der gefluteten Donauinsel "Ada-Kaleh" (1919-1968, Teil II)”. Regard sur l'est.  
  18. ↑ Jókai Mór: Az arany ember
  19. ↑ Utóhangok az „Arany ember”-hez. (Hozzáférés: 2021. május 12.)
  20. ↑ https://m.mult-kor.hu/igy-lett-semmive-a-senki-szigete-20150327. (Hozzáférés: 2021. május 12.)
  21. ↑ Áprily Zoltán: Bicsérdy Béla és a bicsérdyzmus (2022)
  22. ↑ A „Mester” és tanai. [2009. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
  23. ↑ Comuna Ada Kaleh administrative division
  24. ↑ Képek az eltűnt sziget múltjából. [2011. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  25. ↑ Coramnic
  26. ↑ Az EU elnökség egyik kiemelt feladat a Duna Stratégia.
  27. ↑ Welcome to Romania (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2010. július 13.)
  28. ↑ Balla Tibor: Ada-Kaleh szigete Osztrák-Magyar fennhatóság alatt 1878-1918
  29. ↑ Szigeti históriák, www.huszadikszazad.hu

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Ada Kaleh
A Wikimédia Commons tartalmaz Ada Kaleh témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ada_Kaleh&oldid=26776278”