A medve (film, 1988)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A medve
(L'Ours)
1988-as francia film
RendezőJean-Jacques Annaud
ProducerClaude Berri
AlapműJames Oliver Curwood: The Grizzly King (regény, 1916)
Műfaj
ForgatókönyvíróGérard Brach
FőszerepbenBart, a medve
Douce, a medvebocs
Tchéky Karyo
André Lacombe
Jack Wallace
ZenePhilippe Sarde
OperatőrPhilippe Rousselot
VágóNoëlle Boisson
HangmérnökLaurent Quaglio
Gyártás
GyártóRenn Productions
Ország Franciaország
Nyelvangol
Forgatási helyszín
Játékidő92 perc
Költségvetés120 000 000 FF
Képarány2,35:1
Forgalmazás
ForgalmazóTriStar Pictures
Bemutató1988. október 19. Franciaország
Korhatár12 III. kategória (NFT/24098/2017)
Bevétel31 753 898  USD
További információk
Sablon • Wikidata • Segítség

A medve (eredeti cím: L'Ours) 1988-ban bemutatott francia természetfilm.

A történet két medve életét követi nyomon a természetben: a medvebocs anyja meghalt egy sziklaomlásban, a felnőtt medvét pedig egy vadász sebesíti meg a vállán. A történet szokatlansága, hogy a hím medve befogadja az elárvult medvebocsot és gondoskodik róla.

Cselekménye[szerkesztés]

Alább a cselekmény részletei következnek!

1885, Brit-Kolumbia.

Egy fiatal medvebocs anyja meghal egy sziklaomlásban, miközben vadmézet ás ki egy fa odvából. A bocs igyekszik élelmet és búvóhelyet találni. A hegység másik részében egy felnőtt hím grizzlyt két vadász üldöz (Jack Wallace és Tchéky Karyo). A fiatalabb vadász nem tud ellenállni, hogy rálőjön a medvére, noha az elég messze van tőle. A medve bal válla erősen vérzik, de el tudja hagyni a helyszínt. Egy sáros pocsolyába fekszik, a sérült vállát egy darabig a vízben tartja. Ide érkezik meg a bocs, és a seb nyalogatásával próbál segíteni a sérült hímnek, bár a hím eleinte üvöltéseivel távol tartja a bocsot. A hím ezek után befogadja és védelmezi a kicsit és horgászni tanítja (illetve halakkal látja el). Egy szarvast is elejtenek „közösen”. Éjszakánként a bocs rémálmokat lát, amiben az anyját ért szerencsétlenséget, illetve félelmetes vadállatokat lát (például békákat).

A két vadász elhatározza, hogy végez a medvével, amikor a medve által megtámadott, vérző lovaikhoz érnek. A fiatalabb vadász lába megsérül a sziklák között, miközben az egyik lovat próbálja megnyugtatni. Az idősebb vadász elmegy kutyákért. A fiatalabb néhány töltény csúcsát keresztben bemetszi a késével, mert így nagyobb sérülést okoz. Nem sokkal később egy harmadik vadász csatlakozik hozzájuk (Andre Lacombe), akinek Beauceron vérebei vannak.

Az üldözésben a medvék egy sziklás területre menekülnek, ahol a hím néhány kutyát megöl, vagy halálosan megsebesít, a többi pedig nem tud felmászni a meredek sziklákon (a medvebocs is nehezen jut fel, majd elbújik egy barlangban). Az egyik kutya, ami annyira megsérült, hogy meg kell ölni, a fiatal vadász kedvenc Welsh terriere volt. Az idősebb vadász végez vele. A vadászok megtalálják az ijedt bocsot és magukkal viszik a táborukba, ahol egy fához kötözik. A vadászok nem veszik észre, hogy éjszaka a hím grizzly közelről megfigyeli a táborukat.

Másnap a három vadász egy alkalmas helyszínen három kulcsfontosságú megfigyelési pontot foglal el. A fiatal egy magas, kiszögellő sziklára mászik. Előtte megegyeznek abban, hogy megvárják, amíg a medve elhalad előttük. A fiatal vadász elmegy vízért egy közeli sziklához, ahol fentről víz csorog. A hím medve váratlanul feltűnik, és sarokba szorítja a vadászt, aki nem vitte magával a puskáját a víziváshoz. A medve jó néhány félelmetes üvöltést hallat, és éles körmeivel szinte súrolja a vadászt. Valószínűleg elérhetné, ha akarná, akár a fejét is letéphetné vagy a szakadékba taszíthatná. De egyiket sem teszi, a vadász, aki közben az életéért könyörög a medvéhez, életben marad. A medve nyugodtan távozik, nem menekül. A fiatal vadász néhány lövéssel próbálja gyorsabb haladásra bírni, de a medve nem változtat a sebességén. Amikor az idősebb vadász a lövések hangjára odaér, a fiatal azt mondja neki, hogy lelőtte a medvét és az beesett a szakadékba. A medve azonban jól láthatóan nem halt meg, mert még mindig baktat a sziklák között. Amikor az idősebb vadász le akarja lőni, a fiatal lefogja a fegyverét.

A vadászok visszatérnek a táborukhoz, ahol elengedik a fiatal bocsot, majd ellovagolnak. Ahogy a bocs ismét egyedül marad a vadonban, egy puma kezd vadászni rá. Úgy látszik, a bocs hiába menekül, mert a macskaféle gyorsabban fut nála. A bocs egy kidőlt fára mászik, ami benyúlik a folyó fölé. A fa eltörik, a bocs a vízbe esik, és bár felmászik a letört ágra, elsodorja az ár. A puma a parton követi, majd azon a ponton helyezkedik el, ahol a bocsnak el kell haladnia. Amikor a bocs odaér, a puma rátámad a bocsra, a bocs vérezni és üvölteni kezd. A puma hamarosan eltávozik. A háttérben ugyanis feltűnt a hím medve és üvöltve két lábra áll. A bocs örömmel csatlakozik ismét hozzá. Ahogy megérkezik a tél és leesik a hó, a két medve egy barlangba vonul vissza, téli álmot aludni.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereposztás[szerkesztés]

színész szerep magyar hang
Tchéky Karyo Tom Kőszegi Ákos
Jack Wallace Bill Izsóf Vilmos
André Lacombe a kutyás vadász Palóczy Frigyes
Bart medve a hím grizzly
Youk medvebocs a medvebocs

Megjelenése[szerkesztés]

A medve c. filmet 1988. október 19-én mutatták be Franciaországban.

Curwood könyvének 50 évig nem volt új kiadása, de a film megjelenése kapcsán újból kiadták, a Newmarket Press gondozásában jelent meg. A film történetét nyomon követő képeskönyvet The Bear Storybook címmel a St. Martin's Press kiadó adta ki.[1]

A film DVD-n 2000. március 7-én jelent meg a Sony Pictures Home Entertainment gondozásában.

Fogadtatás[szerkesztés]

A film a kritikusok körében azonnal sikert aratott. A filmkritikusok véleményét összegző Rotten Tomatoes 92%-ot adott rá 12 kritikus véleménye alapján.[2]

Néhány kritikus kiemelte az élővilág „felnőtt” megjelenítését, szemben az általában gyerekeknek szánt állatos filmek ábrázolásmódjával.[3]

A Chicago Sun-Times filmkritikusa, Roger Ebert szerint: „Ez nem egy olyan film, amiben a medvék tricikliznek és mókáznak. Ez sokkal inkább »élet a vadonban«, és a medvék ábrázolása a természetes környezetükben valóban lenyűgöző. Lassan rájövünk, hogy személyiségük van.”[4]

Janet Maslin, a The New York Times kritikusa szerint a filmben nem a vadon és a benne élő állatok ábrázolása érdekes, hanem a megszemélyesítés. „A film a medvék álmait és gondolatait jeleníti meg”.[5]

Néhányan megjegyezték, hogy a film közepén látható rövid jelenet miatt, amiben a hím medve egy nősténnyel párosodik, majd magyarázkodniuk kell a szülőknek a gyerekeik előtt.[6]

Díjak, jelölések[szerkesztés]

Elnyert díjak:

  • 1988: Nemzeti Filmakadémia díja, Franciaország - Jean-Jacques Annaud
  • 1989: César-díj, „legjobb rendező” - Jean-Jacques Annaud
  • 1990: Genesis-díj, „legjobb külföldi film”
  • 1990: Német művészmozik céhének ezüst díja, „legjobb külföldi film” (Ausländischer Film) - Jean-Jacques Annaud

Jelölések:

A film készítése[szerkesztés]

James Oliver Curwood: The Grizzly King
(a könyv 1916-os címlapja)

James Oliver Curwood amerikai író könyve, a The Grizzly King 1916-ban jelent meg. Bár a történet részletei saját útjainak tapasztalataiból erednek, amiket Brit-Kolumbiába tett több alkalommal, a felnőtt hím medve és az idegen medvebocs barátsága fantázián alapul. Jim alakja önéletrajzi ihletésű[7] Curwood életrajzírója, Judith A. Eldridge úgy gondolja, hogy a vadász életének megkímélése valós tapasztalaton alapul.

Jean-Jacques Annaud korábbi filmjeinek (Black and White in Color (1976) és az 1981-es Quest for Fire - mindkét film Oscar-díjas) anyagi sikere után Claude Berri producer felajánlotta Annaud-nak, hogy anyagi korlátok nélkül készíthet filmet.[8] Annaud azt gondolta, olyan filmet készít, ami egyszerre szórakoztató, pénzügyileg sikeres, pszichológiai töltésű, és a főszereplője egy állat.[9] Ötletét megbeszélte régi munkatársával, a forgatókönyv-író Gerard Brach-kal, aki pár napon belül elküldte neki a The Grizzly King c. könyv példányát. Annaud egyetértett az ötlettel, hogy a könyvből filmet készítsenek.[10] Bár Brach már 1981 végén elkezdte írni a forgatókönyvet, Annaud időközben más projektbe kezdett, A rózsa neve c. film rendezésébe, ami Umberto Eco azonos című könyve alapján készült.

A forgatás előtt Annaud állatkertekben próbálta megfigyelni az állatok viselkedését. Egy későbbi interjúban, amit az American Humane Association-nek adott, Annaud ezt mondta: „Annyira érdekesnek találtam a tigriseket, hogy már azt gondoltam, hogy »A tigris« lesz a címe a filmnek »A medve« helyett. Ugyanakkor, mivel egy medve gyakran áll a hátsó lábaira, emberszerűbbé válik, amivel a nézők könnyebben azonosulni tudnak.”[11]

A kész forgatókönyvet 1983 elején mutatták meg Berrinek.[12]

Brach és Annaud elhatározták, hogy a történetet a 19. század végére helyezik, mivel így jobban érzékelhető a háborítatlan természet vadsága az emberekre nézve.[13]

A film jellemzői az igen kevés párbeszéd és zenei háttér. Ezen kívül, bár mindkét vadásznak és a medvéknek is van nevük a forgatókönyvben, a filmben a nevek nem hangzanak el. A medvebocs neve Youk, a felnőtt medvéé Kaar. A Tchéky Karyo által játszott karakter neve Tom, Jack Wallace karakterének neve Bill. A nevek különböznek a könyvben előforduló nevektől, ott a medvebocs a Muskwa, a felnőtt medve a Thor nevet viseli.

A Langkofel hegy a Dolomitokban, (Dél-Tirol, Olaszország)

A film felvételei 1987. május 13-án kezdődtek és október végén értek véget. Szinte kizárólag az olasz és osztrák Dolomitokban forgattak. Néhány felvétel egy belga állatkertben készült 1988-ban.[14]

A stáb 200 főből állt. A felvételeken majdnem mindenhol élő állatok jelennek meg (medvék, kutyák, lovak, méhek, szarvasok), kivéve néhány összecsapás jelenetét, ahol animatronikát alkalmaztak.[15]

Egy betanított, 2,7 m magas medve, Bart játszotta a grizzlyt a filmben, és egy fiatal nőstény medvebocs, Douce (magyarul: édes) a bocs szerepét. Néhány helyettes medvebocsot is alkalmaztak. Barttal három tréner foglalkozott (egyikük a tulajdonosa, Doug Seus), a bocsokkal pedig tizenegyen. A kutyáknak három trénere volt, és másik három a lovaknak.[15]

A felvételek készítése közben Bart megsebesítette Annaud-t, amikor közösen fényképezték őket. Az Annaud hátán lévő karmolások két hónapig tartó dréncsöves kezelést igényeltek.[16]

A film készítésében közreműködött az American Humane Association és a World Wildlife Fund.[17]

Forgatási helyszínek[szerkesztés]

A filmet kizárólag az olasz és osztrák Dolomitokban vették fel.

Érdekesség[szerkesztés]

  • Franciaországban több mint 9 millióan nézték meg a filmet moziban, a TF1 tévécsatorna 1992-es bemutatóját pedig 16 millióan látták, ami rekord nézőszámnak számít.[18]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ McDowell, Edwin. (September 20, 1989). "Book Notes". The New York Times. Hozzáférés ideje: December 14, 2010.
  2. ↑ "The Bear Movie Reviews, Pictures". Rotten Tomatoes. Hozzáférés ideje: December 14, 2010.
  3. ↑ Bousé (1990), p. 30
  4. ↑ Ebert, Roger. (October 27, 1989). "The Bear Archiválva 2012. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben". rogerebert.com. Hozzáférés ideje: December 14, 2010.
  5. ↑ Maslin, Janet. (October 25, 1989). "The Bear (1988) Review/Film; Two Bears Who Are Just Plain Folks". The New York Times. Hozzáférés ideje: December 14, 2010.
  6. ↑ Denby, p. 70
  7. ↑ Eldridge, p. 7
  8. ↑ Benabent-Loiseau, p. 7
  9. ↑ Nichols, p. 23
  10. ↑ Benabent-Loiseau, p. 8
  11. ↑ Film & TV Unit Profiles: Jean-Jacques Annaud Archiválva 2010. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. American Humane Association. Hozzáférés ideje: December 14, 2010.
  12. ↑ Benabent-Loiseau, pp. 11–12
  13. ↑ Thompson, p. 2
  14. ↑ Lüdi, p. 72
  15. ↑ a b Nichols, p. 26
  16. ↑ Schickel, p. 97
  17. ↑ Wilson, p. 154
  18. ↑ Les Ch'tis n'ont pas eu la peau de L'Ours Archiválva 2011. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (2010-11-29)

Források[szerkesztés]

  • Benabent-Loiseau, Josée and Jean-Jacques Annaud. The Odyssey of the Bear: The Making of the Film by Jean-Jacques Annaud. New York: Newmarket Press, 1989
  • Bousé, Derek. (Spring 1990). „Review: The Bear”. Film Quarterly, 43(3), pp. 30–34.
  • Bousé, Derek. Wildlife Films. Philadelphia: University of Pennsylvania Press, 2000. ISBN 081223555X
  • Curwood, James Oliver. The Grizzly King: A Romance of the Wild. New York: Doubleday, Page & Co., 1916
  • Denby, David. (October 30, 1989). „Wild Thing”. New York Magazine, p. 70.
  • Eldridge, Judith A. James Oliver Curwood: God's Country and the Man. Bowling Green, OH: Bowling Green State University Popular Press, 1993. ISBN 0879726040
  • Lüdi, Heidi, Toni Lüdi and Kathinka Schreiber. Movie Worlds: Production Design in Film. Berlin: Edition Axel Menges, 2000. ISBN 3932565134
  • Nichols, Peter M. Children's Movies: A Critic's Guide to the Best Films Available on Video and DVD. New York: Times Books, 2003. ISBN 0805071989
  • Thompson, Ann. (September 1989). „Quest for Fur”. Film Comment, 25(5), pp. 2–4.
  • Schickel, Robert. „The Bear Review and The Bear Facts”. (October 1989). Time, 134(18), p. 97.
  • Wilson, Alexander. The Culture of Nature: North American Landscape from Disney to the Exxon Valdez. Cambridge, MA: Blackwell, 1992

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a The Bear (1988 film) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_medve_(film,_1988)&oldid=25522339”