A San Domingó-i őrült
| A San Domingó-i őrült | |
 | |
| Eredeti nyelv | olasz |
| Zene | Gaetano Donizetti |
| Szövegkönyv | Jacopo Ferretti |
| Felvonások száma | 3 felvonás |
| Főbb bemutatók | 1833. január 2. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A San Domingó-i őrült témájú médiaállományokat. | |
A San Domingó-i őrült (olaszul: Il furioso all’isola di San Domingo) Gaetano Donizetti kétfelvonásos operája. A szövegkönyvet Jacopo Ferretti írta Miguel de Cervantes El ingenioso hidalgo Don Quijote de la Mancha című regénye alapján. A művet 1833. január 2-án mutatták be először a római Teatro della Valléban. 1827-ben átdolgozta a művet, ezt szeptember 1-jén mutatták be először a nápolyi Teatro Nuovóban. Magyarországon először 1836. január 16-án játszották a Pesti Városi Német Színházban, német nyelven. Magyar nyelven még nem játszották.
Szereplők[szerkesztés]
| Szereplő | Hangfekvés | Az ősbemutató szereposztása |
|---|---|---|
| Fernando | tenor | Lorenzo Salvi |
| Eleonora | szoprán | Elisa Orlandi |
| Cardenio | bariton | Giorgio Ronconi |
| Bartolomeo | basszus | Filippo Valentini |
| Marcella | szoprán | Marianna Franceschini |
| Kaidamà | basszus | Ferdinando Lauretti |
Cselekménye[szerkesztés]
- Helyszín: az Antillák egyik szigetén, San Domingó-n
Első felvonás[szerkesztés]
Cardenio, felesége Eleonora hűtlensége miatt megzavarodot és San Domingo szigetére menekült, ahol Bartolomeo, a kis manufaktúrát működtető telepes fogadta be. Cardenio mindenkiben hol ellenfelet, hol barátot lát, közben tiszta pillanataiban folyton Eleonorára gondol, akit még mindig reménytelenül szeret. Közben felesége és fivére, Fernando a keresésére indulnak. Eleonora hajója éppen a szigetnél fut zátonyra, így férj és feleség megint összekerülnek. Megérkezik Fernando is, s konstatálják, hogy Cardenio „megőrült”, semmire sem emlékszik korábbi életéből, a valós eseményeket valami furcsa látásmóddal szemléli és másként látja, mint ahogyan valóban megtörténnek. Elhatározzák, hogy együttes erőfeszítéssel megkísérlik visszahozni emlékezetét.
Második felvonás[szerkesztés]
Cardenio mind zavarodottabb, egy alkalommal például úgy érzékeli, mintha elvesztette volna a látását. Máskor viszont látszólag értelmesen viselkedik. Egy váratlan pillanatban öngyilkosságot kísérel meg és a tengerbe veti magát. Nem esik komolyabb baja, de a sokk tudatára téríti és hirtelen mindenre emlékezni kezd. Előbb úgy gondolja, hogy csak felesége és saját halála hozhat megoldást helyzetére. Ekkor azonban Eleonora elismeri, hogy minden szenvedésének ő volt az okozója. Bocsánatkérése megenyhíti Cardenio lelkét, s kéz a kézben hazaindul feleségével.
Források[szerkesztés]
- Ashbrook, William. Donizetti and His Operas. Cambridge University Press (1982). ISBN 0-521-27663-2
