A Királyi Tüzérség első világháborús emlékműve
| A Királyi Tüzérség első világháborús emlékműve | |
| Royal Artillery Memorial | |
.jpg) | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország | Egyesült Királyság |
| Település | London |
| Építési adatok | |
| Szobrász | Charles Sargeant Jagger |
| Készítés ideje | 1925 |
| Felhasznált anyagok | portlandi mészkő bronz |
| Elhelyezkedése | |
 A Királyi Tüzérség első világháborús emlékműve
Pozíció London térképén
| |
 é. sz. 51° 30′ 19″, ny. h. 0° 09′ 07″Koordináták: é. sz. 51° 30′ 19″, ny. h. 0° 09′ 07″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A Királyi Tüzérség első világháborús emlékműve témájú médiaállományokat. | |
A Királyi Tüzérség első világháborús emlékműve (Royal Artillery Memorial) Londonban, a Hyde Park szélén, közel a Wellington-diadalívhez áll. Annak a 49 076 brit tüzérnek állít emléket, aki 1914 és 1918 között vesztette életét. Az alkotást 1925. október 18-án[1] leplezték le.[2]
Tervezés[szerkesztés]
A brit tüzérek emlékművét a háborús megemlékezési alap (War Commemoration Fund) finanszírozta, amely 1918-ban alakult, és 1920-ban választotta ki a leendő építmény helyszínét, a Hyde Park Cornert. A testületnek felajánlotta tervezői szolgálatait Adrian Jones, aki a közeli Wellington-emlékművet készítette. Az alap számos szobrászt felkért, köztük Herbert Bakert, Derwent Woodot és Edwin Lutyenst, de terveikkel elégedetlen volt, mivel realisztikus alkotást várt, rajta „létező dologgal”, egy ágyúval, hogy a tüzérek valóban magukénak érezhessék azt.[3]
1921-ben végül felkérték Charles Sargeant Jagger szobrászt, aki maga is megsebesült a Gallipoliért folyó harcokban. Ő Lionel Pearsont, a Adams, Holden & Pearson tervezőiroda[3] építészét vette maga mellé.[2][3] A szerződést 1922-ben írták alá.[3]
Jagger egy 9,2 hüvelykes[4] Betlehem Steel tarackot választott mintául.[4] Ez volt az egyetlen löveg, amelyet megfelelőnek talált a feladatra, ugyanis volt gyalogosként különösen tisztelte a nagy kaliberű ágyúkat rettenetes erejükért.[3] A terv egy fehér portlandi kőből emelt talapzatot vázolt fel, amelynek a tetején kapott helyett az ugyanebből az anyagból faragott löveg. Az emlékmű három oldalára egy-egy bronz katonaszobrot tervezett.[3]
Mivel az emlékmű jelentősen eltért a kortárs háborús alkotások többségét jellemző szimbolikus és idealizáló megközelítéstől, ellentmondásos volt az elképzelés fogadtatása. Többen kifogásolták, hogy a tarack kőből lesz a sokkal realisztikusabb látványt nyújtó bronz helyett. Jagger ezt azzal utasította vissza, hogy nem akar semmilyen sötét tárgyat az ég aljára, a látóhatárra emelni.[3]
Az emlékmű[szerkesztés]
A talapzat oldalain háborús eseményeket felelevenítő vésetek láthatók. Az emlékmű három oldalára álló bronztüzért helyezett az alkotó. A hosszanti oldal első részén egy katona áll felszerelésével, keleten egy lőszert szállító tüzér, nyugaton pedig a löveget húzó állatokat vezető alak látható.[1] Jagger úgy vélte, ez elég lesz ahhoz, hogy felidézze a háború borzalmait, de az építés alatt, saját költségén, a negyedik oldalra készített egy fekvő, csatában elesett katonát ábrázoló szobrot is.[2] A halott katonát tartó talapzatra egy William Shakespeare-idézet kerültː Here was a royal fellowship of death (Ez a halál királyi társaságaǃ).[5]
A szobrok magassága 2,75 méter, míg a teljes emlékmű magassága 13,5 méter, szélessége 5,7 méter.[1] A szobrokat Stanley Hallam Rothwellről, egy bányászból lett testépítőről mintázta Charles Sargeant Jagger.[4] Az alkotást 1925. október 18-án leplezték le.[2][1] Az emlékművet az év legjobbjának választotta, Jaggert pedig aranyéremmel tüntette ki a brit szobrászok királyi társasága.[3]
A második világháború után három bronztáblát (Darcy Braddell alkotásait) rögzítettek az emlékmű déli oldalára, amely annak a 29 924 brit tüzérnek állít emléket, aki 1939 és 1945 között hősi halált halt. A táblákat 1949. május 29-én Erzsébet hercegnő, a későbbi II. Erzsébet brit királynő avatta fel.[4] Az emlékművet 2014-ben felújították.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ BBC: Here Was A Royal Fellowship of Death': Royal Artillery Memorial at Hyde Park Corner, How WWI remembrance monuments created beauty from chaos. BBC. Hozzáférés ideje: 2021. november 29.
- ↑ Imperial War Museum: Royal Artillery. Imperial War Musem. Hozzáférés ideje: 2021. november 29.
- ↑ V. Henrik: William Shakespeare. Negyedik felvonás 8. szín, V. Henrik. Európa Könyvkiadó (1981). ISBN 963 07 2673 4
- ↑ London Remembers: Monument: Royal Artillery Monument. London Remembers. Hozzáférés ideje: 2021. november 29.
- ↑ C20 Society: London: Royal Artillery Monument. Twentieth Century Society. Hozzáférés ideje: 2021. november 29.