ABB

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ABB
Jelmondat’’Let's write the future. Together.’’
Típus
Jogelőd
Alapítva1988
Névadó
Székhelysvájc Zürich, Svájc
VezetőkBjörn Rosengren (CEO) (2020–)
Iparágenergetika, hajtások, folyamatautomatizálás, robotika és gyártásautomatizálás
Tulajdonos
  • Investor AB (11,8 százalék)
  • Cevian Capital (5,34 százalék)
  • BlackRock (3,36 százalék)
FormaKft.
Termékekhigh-voltage switch
Árbevétel29 000 000 USD (2021)
Alkalmazottak száma105 000 (2022)
LeányvállalataiABB Robotics
Tőzsde
  • New York-i tőzsde
  • Swiss Stock Exchange
  • National Stock Exchange of India
  • Bombay Stock Exchange
  • Nasdaq Stockholm AB

ABB (Svájc)
ABB
ABB
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 24′ 41″, k. h. 8° 32′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 41″, k. h. 8° 32′ 29″
Az ABB weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz ABB témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ABB Ltd., (eredetileg Asea Brown Boveri) egy gépipari konszern, az energiaellátás és az automatizálás terén. Az ABB-csoport vállalatai mintegy 145 000 embert foglalkoztatnak, 100 országban.

Története[szerkesztés]

Miután tanulmányozta a Németországban és Angliában kifejlesztett új elektromos világítási rendszert, Ludvig Fredholm (1830-1891), Göran Wenströmmel (1857-1927) és annak bátyjával, Jonas Wenströmmel (1855-1893) közösen megalapította 1889-ben az Elektriska Aktiebolaget i Stockholm céget. Ennek, a Wenströms & Granströms Elektriska Kraftbolag-gal való egyesülése nyomán, 1890-ben megalakult az Allmänna Svenska Elektriska Aktiebolaget (ASEA). A vállalat kulcsfontosságú szerepet játszott a svéd ipar fejlődésében, mivel lehetővé tette a villamos áram nagy távolságokra való szállítását, és így az északi részek (Norrland) olcsó vízenergiáját lehetett használni a délen található ipari központokban.

A Brown Boveri céget a svájci Badenben alapította 1891-ben Charles Eugene Lancelot Brown és Walter Boveri.

1988-ban az ASEA és Brown Boveri egyesülése folytán létrejött az ABB (Asea Brown Boveri Ltd.), a világ egyik legnagyobb vállalata az elektromos energia területén. A következő években több vállalatot vásároltak fel, köztük az Elsag Bailey Process Automation céget, és ugyanakkor eladták az atomenergia, villamosenergia-termelés és a vasúti tevékenységeket.

2017-ben a Karlskronában működő High Voltage Cables üzemet megvásárolta az NKT Cables dán cég.

Az ABB ma[szerkesztés]

Az ABB központja a svájci Zürichben van. Svédországban 8950 alkalmazottuk van, 35 helyen. Ebből mintegy 4100 Västeråsban és 2600 Ludvikában dolgozik. Ezen kívül jelentős tevékenysége van például a németországi Mannheimben.

Divíziók[szerkesztés]

  • Energetika
  • Robotika
  • Ipari automatizálás
  • Hajtás

Az ABB Magyarországon[szerkesztés]

A cégcsoport magyarországi vállalata, az ABB Kft,1991-ben alakult, és 600 alkalmazottat foglalkoztat. Az ABB mind a négy részlegének van magyarországi képviselete.[1]

Ügyvezető igazgatók[szerkesztés]

  • 1988–1996: Percy Barnevik
  • 1996–2000: Göran Lindahl
  • 2001–2002: Jörgen Centerman
  • 2002–2004: Jürgen Dormann
  • 2005–2008: Fred Kindle
  • 2008: Michel Demaré (ideiglenes)
  • 2008–2013: Joseph M. Hogan
  • 2013–2020 : Ulrich Spiesshofer
  • 2020– : Björn Rosengren

A vezetőségi tanács elnökei[szerkesztés]

  • 1988–1996: Peter Wallenberg
  • 1996–2001: Percy Barnevik
  • 2001–2007: Jürgen Dormann
  • 2007–2015 : Hubertus von Grünberg
  • 2015– : Peter Voser

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Röviden az ABB-ről. (Hozzáférés: 2022. október 3.)

Források[szerkesztés]