1990-es Formula–1 ausztrál nagydíj
 1990-es ausztrál nagydíj | |
| Az évad 16. versenye a 16-ból az 1990-es Formula–1 világbajnokságon. | |
.svg) | |
| Versenyadatok | |
| Dátum | 1990. november 4. |
| Hivatalos elnevezés | LV. Foster's Australien Grand Prix |
| Helyszín | Adelaide, Ausztrália |
| Versenypálya | 3,778 km |
| Táv | 306,180 km |
| Körök | 81 |
| Időjárás | nagyon meleg |
| Pole-pozíció | |
| Versenyző |  Ayrton Senna(McLaren-Honda) |
| Idő | 1:15,671 |
| Leggyorsabb kör | |
| Versenyző | .svg){kind=small} Nigel Mansell(Ferrari) |
| Idő | 1:18,203 (75. a(z) 81-ből) |
| Dobogó | |
| Első | Nelson Piquet (Benetton-Ford) |
| Második | Nigel Mansell (Ferrari) |
| Harmadik |  Alain Prost(Ferrari) |
A ausztrál nagydíj volt az 1990-es Formula–1 világbajnokság szezonzáró futama. Ez a Formula–1 500. nagydíja.
Futam[szerkesztés]
Az utolsó versenyt Ausztráliában rendezték, ahol a McLarenek indultak az első sorból, Mansell és Prost Ferrarija előtt.
Piquet megelőzte Alesit és Patresét a rajtnál, így az ötödik helyre jött fel, Senna, Berger, Mansell és Prost mögé. A 2. körben Mansell megelőzte Bergert. Miközben védte pozícióját, feltartotta Prostot, akit így Piquet megelőzött. A brazil hamarosan Bergert is megelőzte, míg Senna és Mansell elhúzott az élen. A 43. körben Mansell nem tudta bevenni az egyik kanyart. Senna a 62. körben váltóprobléma miatt a falnak ütközött és kiesett. A boxkiállások után Piquet vezetett Mansell, Berger és Prost előtt. Mansell hátrányát gyorsan csökkentette Piquet-vel szemben. A befutóig háromszor döntötte meg a pályarekordot, körönként két másodperccel csökkentette hátrányát. 4 körrel a leintés előtt Piquet hibázott, így Mansell szinte közvetlenül mögé ért. Mansell az utolsó körben, a hosszú egyenes végén megpróbálta megelőzni a brazilt, de nem sikerült neki. Piquet győzött Mansell, Prost és Berger előtt.
A szezon végén Senna lett a világbajnok 78 pontjával, a 71 pontos Prost és a 43 pontos Piquet előtt. A konstruktőri bajnokságot a McLaren nyerte 121 ponttal. A Ferrari 110, a Benetton 71 egységet szerzett.
A világbajnokság végeredménye[szerkesztés]
| H | Versenyzők | Pont | H | Konstruktőrök | Pont |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Ayrton Senna
|
78 | 1. | McLaren-Honda
|
121 |
| 2. | Alain Prost
|
71 (73) | 2. |  Ferrari
|
110 |
| 3. | Nelson Piquet
|
43 (44) | 3. | Benetton-Ford
|
71 |
| 4. |  Gerhard Berger
|
43 | 4. | Williams-Renault
|
57 |
| 5. | Nigel Mansell
|
37 | 5. | Tyrrell-Ford
|
16 |
| 6. | .svg){kind=small} Thierry Boutsen
|
34 | 6. | Lola-Lamborghini
|
11 |
| 7. | Riccardo Patrese
|
23 | 7. | Leyton House-Judd
|
7 |
| 8. | Alessandro Nannini
|
21 | 8. | Lotus-Lamborghini
|
3 |
| 9. | Jean Alesi
|
13 | 9. | Arrows-Ford
|
2 |
| 10. | Ivan Capelli
|
6 | 10. | Brabham-Judd
|
2 |
Statisztikák[szerkesztés]
Vezető helyen:
- Ayrton Senna: 61 kör (1-61)
- Nelson Piquet: 20 kör (62-81)
Nelson Piquet 22. győzelme, Ayrton Senna 52. (R) pole-pozíciója, Nigel Mansell 16. leggyorsabb köre.
- Benetton 4. győzelme.
Gerhard Berger és Philippe Alliot 100. versenye.
Források[szerkesztés]
| Előző nagydíj: 1990-es Formula–1 japán nagydíj |
FIA 1990-es Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 1991-es Formula–1 amerikai nagydíj |
| Előző nagydíj: 1989-es Formula–1 ausztrál nagydíj |
Formula–1 ausztrál nagydíj | Következő nagydíj: 1991-es Formula–1 ausztrál nagydíj |
