1974-es labdarúgó-világbajnokság
| Labdarúgó-világbajnokság (1974) (Fußball-Weltmeisterschaft 1974) | |||
 | |||
| Adatok | |||
| Rendező |  NSZK | ||
| Dátum | június 13. – július 7. | ||
| Csapatok | 16 (5 szövetségből) (selejtezőben indult: 99) | ||
| Helyszínek | 9 (9 rendező városban) | ||
| Honlap | Hivatalos honlap | ||
| Címvédő |  Brazília | ||
| Győztes | NSZK (2. cím) | ||
| Statisztika | |||
| Mérkőzések | 38 | ||
| Gólok | 97 (átlag: 2,55) | ||
| Nézőszám | |||
| Összesen | 1 774 022 (átlag: 46 685) | ||
| Gólkirály |  Grzegorz Lato(7 gólos) | ||
| |||
Az 1974-es labdarúgó-világbajnokság a tizedik világbajnokság volt a labdarúgás történetében, melyet 1974. június 13. és július 7. között rendeztek meg. Az esemény házigazdája az NSZK volt, mely 1966 júliusában kapta meg a rendezés jogát a FIFA-tól. Ezen a tornán adták át először az olasz szobrász, Silvio Gazzaniga által megalkotott FIFA World Cup Trophy-t, ami jelenleg is a világbajnokság trófeája. Az előző trófeát, a Jules Rimet-kupát 1970-ben Brazília harmadszor is megnyerte, így örökre megtarthatta azt. A világbajnokságot végül a rendező ország csapata nyerte, miután a döntőben 2–1-re legyőzte Hollandiát. A világbajnoki-győzelem a második címe volt az NSZK-nak, ezt megelőzően 1954-ben nyerte meg a tornát.
Rendező[szerkesztés]
Az NSZK-t a FIFA 1966. július 6-án választotta ki rendezőnek Londonban. Az 1978-as és az 1982-es világbajnokság rendező országairól is ekkor döntöttek. Az NSZK és Spanyolország alkut kötött egymással, miszerint a 74-es torna szavazásánál a spanyolok támogatják az NSZK-t, a 82-es esetében, pedig fordítva.[1]
Selejtezők[szerkesztés]
A FIFA Görögországban, Athénban az 1971-es ülésen vitatta meg, hogy 16 vagy 24 (Európából 12, Dél-Amerikából 6, a többi kontinensről 6 válogatott) csapat vegyen részt a világbajnokság végső küzdelmeiben. Sir Stanley Rous elnökletével úgy határoztak, hogy 16 csapat részvételével, de módosított versenyrendszerben fogják lebonyolítani a tornát. Eddig 32 mérkőzésen dőlt el a világbajnoki cím sorsa, az új rendszerben 38 mérkőzés végeredménye dönt. 24 mérkőzés a csoportküzdelmekben, 12 a két négyes csoportban, 1 a bronzért, 1 az aranyért. Az ülésen úgy határoztak, hogy az eddigi világbajnokságok győztese megkapja a Rimet-kupát. 1974-től a torna győztese csak a világbajnoki kupa másolatát kapja meg.
A tornára rekord nevezés érkezett, 91 ország küldte el jelentkezési lapját. Afrikából 23, Észak- és Közép Amerikából, a Karibi-szigetekről 13, Dél-Amerikából 9, Ázsiából 11, Óceániából 2 és Európából 33 ország. A selejtezők után a világbajnokság döntőjében 16 nemzet válogatottja vett részt. A mérkőzéseken a Német Szövetségi Köztársaság 9 stadionjában vetélkedtek.
A selejtezőkből néhány magasan jegyzett válogatottnak nem sikerült kijutni a tornára. Közéjük tartozik Anglia, amely Lengyelországgal szemben maradt alul a selejtezőcsoportjában. Franciaország, Spanyolország és Magyarország szintén sikertelenül zárta a világbajnoki-selejtezőket. Első alkalommal jutott ki Kelet-Németország, Haiti, Ausztrália és Zaire, amely az első fekete-afrikai ország, melynek sikerült kvalifikálni magát a világbajnokságra.
Résztvevők[szerkesztés]
|
Afrika (CAF) Dél-Amerika (CONMEBOL) Észak- és Közép-Amerika (CONCACAF)
|
Európa (UEFA) |
Összegzés[szerkesztés]
A nyitó mérkőzést a FIFA ezen a tornán vezette be, a négy évvel korábbi világbajnoknak kellett a torna első mérkőzését megvívnia.
Első csoportkör[szerkesztés]
A mérkőzések látogatottsága meglehetősen alacsony volt. A torna ezen szakaszát többnyire rossz időjárási körülmények között tartották, és a stadionok csak nagyon kevés fedett résszel rendelkeztek. A kelet-európai államok szurkolói a politikai körülmények és a pénzhiány miatt korlátozottan tudtak csak eljutni egy-egy mérkőzésre.
A chilei Carlos Caszely volt az első olyan játékos, akit világbajnoki mérkőzésen piros lappal kiállítottak, az eseményre a Nyugat-Németország elleni találkozón került sor. A piros lapot hivatalosan már az 1970-es labdarúgó-világbajnokságon bevezették, de egy játékost sem állítottak ki azon a tornán. A rendezvény lebonyolítási módja módosult az 1970-eséhez képest: 16 csapat részvételével rendezték meg, őket négy négycsapatos csoportba osztották szét. Minden csoportból az első két helyezett csapat továbbjutott a következő fordulóba, ahol szintén szétosztották őket, ezúttal kettő négycsapatos csoportba. A két csoport győztese egymás ellen játszott a döntőben, míg a csoportok második helyezettjei a bronzmérkőzésen találkoztak.
Két csapat is szokatlanul erőteljes benyomást mutatott a csoportkörben. Hollandia bemutatta a totális futball módszerét, melyet a holland topcsapat AFC Ajaxtól vettek át. A hollandok első alkalommal játszottak világbajnoki-döntőt, amit többek között a csoportjuk megnyerésével értek el, miután Uruguayt és Bulgáriát legyőzték, Svédországgal pedig döntetlent játszottak. Hollandia mellé a második helyen Svédország csatlakozott, miután Uruguayt 3:0-ra győzték le.
Lengyelország ezalatt a maximálisan elérhető pontszámot szerezte meg a csoportjában, melyben két, a torna esélyesének számító csapat is szerepelt. Legyőzték Argentínát 3:2-re, Haitit 7:0 arányban verték el, majd Olaszországot 2:1-re – ez az eredmény azt jelentette, hogy Olaszország kiesett a kupából, és Argentína jutott tovább a második csoportkörbe jobb gólkülönbségének köszönhetően. Noha Haiti nem különösen szerepelt jól az első világbajnokságán (mindhárom mérkőzését elveszítette), volt egy emlékezetes pillanatuk. Az Olaszország elleni nyitómérkőzésükön megszerezték a vezetést Emmanuel Sanon révén, mielőtt végül 3:1-es vereséget szenvedtek (Olaszország ezt megelőzően 19 mérkőzésen át nem kapott gólt).
A 2. csoport különösen kiegyensúlyozottnak bizonyult. A csoportban az döntött, hogy mennyi gólt tudott szerezni Brazília, Jugoszlávia és Skócia a legyőzött Zaire ellen. A csoportban játszott összes többi mérkőzés döntetlennel ért véget. Így az első három helyezett csapatnak egyaránt négy pontja volt. Jugoszlávia 9:0-ra ütötte ki Zairét. Brazília 3:0-ra győzte le őket. Skócia csupán 2 góllal bizonyult jobbnak náluk, így rosszabb gólkülönbsége miatt kiesett a csoportjából. Miután sikerült a nagyon erős Brazíliával egy gól nélküli döntetlent játszani, és veretlenek maradtak a csoportban, a skótok a kiesés miatt nagyon balszerencsésnek érezték magukat. Az 1. csoportban szerepelt Kelet- és Nyugat-Németország is, mellettük Chile és Ausztrália alkotta a kvartettet. Azonban a nagy ütközet a két német csapat mérkőzése volt. Politikai szempontból ez minden idők egyik legjobban vádolt mérkőzése, mivel az esélytelenebb Kelet nyert Jürgen Sparwasser későn szerzett góljának köszönhetően. Ennek a körülménynek az ellenére mindketten biztosan továbbjutottak a második csoportkörbe, a kínos eredmény előidézte Nyugat-Németország második helyét a csoportban, ami segített a torna megnyerésében.
Második csoportkör[szerkesztés]
A második csoportkörös rendszer mérkőzései valójában az elődöntőknek feleltek meg. Az A csoportban Hollandia és Brazília úgy mérkőzött meg úgy, hogy az előtte lévő két mérkőzésükön a maximális pontszámot szerezték meg. A B csoportban ez ugyanígy igaz volt Nyugat-Németországra és Lengyelországra is – ezért ennek a két mérkőzésnek a győztesei játszhatták egymással a döntőt.
Az A csoportban Johan Cruijff két gólja segítette hozzá a hollandokat Argentína 4:0-s legyőzéséhez. Ugyanabban az időpontban Brazília 1:0-ra verte meg Kelet-Németországot. Hollandia 2:0-ra diadalmaskodott Kelet-Németország felett, míg a dél-amerikai találkozón Brazília 2:1-re győzte le Argentínát. Argentína és Kelet-Németország 1:1-es döntetlent játszott, így kiestek, miközben Hollandia és Brazília között egy döntő jelentőségű mérkőzésen a „totális futball” ismét diadalmaskodott. Neeskens és Cruijff második félidőben szerzett góljai Hollandiát a döntőbe juttatták.
Ezalatt a B csoportban Nyugat-Németország és Lengyelország egyaránt legyőzte Jugoszláviát és Svédországot. A németek és a lengyelek közötti mindent eldöntő mérkőzés a 76. percig gólnélküli volt, amikor Gerd Müller gólja a házigazdát a döntőbe juttatta 1–0-val. A lengyelek a harmadik helyet szerezték meg, miután 1–0-ra legyőzték Brazíliát.
Döntő[szerkesztés]
Nyugat-Németországot Franz Beckenbauer vezette, míg a hollandok sztárja Johan Cruijff volt, valamint a totális futball rendszere, ami elkápráztatta az eseményt. Mindössze egy perc telt el, amikor Cruijff szólóját követően Uli Hoeneß a német büntetőterület közelében szabálytalankodott a hollanddal szemben, a megítélt tizenegyest Neeskens értékesítette, így Hollandia megszerezte a vezetést. Ez a büntető volt az első olyan alkalom, hogy tizenegyest ítéltek a világbajnokság döntőjében. Nyugat-Németország igyekezett talpra állni, a 26. percben Bernd Hölzenbein elesett a holland büntetőterületen belül, ami előidézte azt, hogy a brit játékvezető újabb vitatható büntetőt ítélt meg. Paul Breitner önként vállalta a tizenegyesrúgást, amiből gólt szerzett. A továbbiakban Nyugat-Németország erős nyomást gyakorolt, aminek a 43. percben meglett az eredménye: Gerd Müller a rá jellemző stílusával lőtt a hálóba, amivel megfordította az eredményt. Müllernek ez pályafutása utolsó gólja volt a válogatottban. A második félidőben Müller ismét szerzett egy gólt, amit les miatt érvénytelenítettek. A 85. percben Hölzenbein újra szabálytalankodott a büntetőterületen belül, de ez alkalommal nem ítéltek tizenegyest. Végül Nyugat-Németország az 1972-es Európa-bajnokság után az 1974-es világbajnokságot is megnyerte. Ez volt az első és a spanyolok 2010-es győzelméig az egyetlen eset, amikor az Európa-bajnok megnyerte a világbajnokságot is (Franciaország szintén birtokolta mindkét trófeát egy időben, de ők előbb az 1998-as vb-t, majd azt követően a 2000-es Eb-t nyerték meg).
A lengyel Grzegorz Lato lett a torna gólkirálya hét találattal. Gerd Müller pályafutása két világbajnokságán összesen 14 gólt szerzett, amivel megdöntötte Just Fontaine 13 gólos rekordját, amit egyetlen vb-n szerzett. Müller rekordját csak 2006-ban múlták felül, ekkor Ronaldo harmadik világbajnokságán elérte összességében a 15 gólt.
Kabala[szerkesztés]
A világbajnokság hivatalos kabalái Tip és Tap voltak, a két fiú, akik hasonló nyugatnémetes felszerelést viseltek WM (Weltmeisterschaft, világbajnokság) és 74 felirattal.
Helyszínek[szerkesztés]
|
|
|
Játékvezetés[szerkesztés]
Előzmények[szerkesztés]
A kiválasztandó játékvezetők megfigyelése két éven keresztül szigorú és folyamatos volt, aminek eredményeként a jelöltek száma mindig csökkent, míg végül a legjobbnak tartott 34 játékvezetőt hívta meg a FIFA Játékvezető Bizottsága (30 játékvezetőt és 4 [+1] partbírót). Európából 17, Ázsiából 2, Afrikából 2, Közép-Amerikából 1, Észak-Amerikából 1, Dél-Amerikából 6, Ausztráliából 1 fő képviselte a játékvezetőket. A FIFA összes államszövetségének tagjai közül 28 nemzet játékvezetői működtek közre. Németországból 4 fő "csak" partbírót is meghívtak. 9 tartalék játékvezető állt készenlétbe, hogy ha a kiemelt játékvezetők közül valaki megsérül, akkor azonnal pótolható legyen. A kiválasztottak a 33 és 49 évek közötti életkorral rendelkeztek.
A világbajnoki torna előtt az 1970-es labdarúgó-világbajnokságon, Mexikóban, eredményesen bevált szakmai továbbképzéseket tartottak – előadások, filmvetítések elemzése – a játékvezetőknek, sportvezetőknek a sportszerűségről, a játékszabályok alkalmazásáról. A mérkőzések kifogástalan levezetéséhez jó egészségre, valamint jó fizikai teljesítőképességre és megfelelő lelkiállapotra van szükség, ezért a játékvezetők elméleti- és fizikai – Cooper – tesztet végeztek, ellenőrizve felkészültségüket. Meghatározták, hogy a kiválasztott és szakmai tevékenységét folyamatosan ellenőrzött játékvezetők nem vezethetnek mérkőzést a döntőbe jutott csapatoknak.
Minden világbajnokság előtt tartja a FIFA a beszámoló- és tisztújító kongresszusát. 1974-ben Münchenben Sir Stanley Rous – aki 1961 és 1974 között tevékenykedett és a választások idején 79 éves volt – helyett új FIFA elnököt jelöltek João Havelange személyében, aki a Brazil labdarúgósport vezetője.
Helyszíni események[szerkesztés]
A világbajnokság előtt egy héttel a 34 játékvezetőt az ultramodern ESO Hotelben szállásolták el, amely Frankfurt szélén, egy erdő kellős közepén fekszik, közel a repülőtérhez. A megérkezés után minden részletre kiterjedő orvosi felülvizsgálat mellett, az atletikus állapotukat is ellenőrizték. A játékvezetőket a torna előtt a már "megszokott" intenzív felkészítésnek vetették alá. A pontól-pontra történő szabályvizsgálat és magyarázat volt a játékvezetők mindennapi képzési "étlapja". a helyes eljárást ismételgetve erősítették az egységesítés tényszerűségét. A torna megkezdése után, a játékvezetőknek a szállodában naponta hasonló értékelést tartottak és TV-felvételeket elemezték. A "főhadiszállásból" repülővel indultak és érkeztek vissza a játékvezetők.
Játékvezetők értékelése[szerkesztés]
A játékvezetők többsége a játékvezetés mellett partbírói feladatokat is ellátott. A sok sárga lapos figyelmeztetés és a négy kiállítás ellenére a labdarúgás jó propagandája volt a torna, a csapatok helyes alkalmazkodása, a játékvezetők egyöntetű, értelemszerű szabályalkalmazása biztosítani tudta a játék igazi karakterét és az ellenfél megbecsülését. A játéktéren a szabályok gyakorlati alkalmazásában alig érezhető különbségekkel, minden egyes játékvezető, ha egyedi módon is bizonyította egyéniségét, de mindenkor törődött azzal, hogy a játék az elsődleges. A torna igazolta, hogy a játékvezetők megfeleltek a számukra megelőlegezett bizalomnak, messze jobb volt a teljesítményük, mint a legutolsó két világbajnokságon, Mexikóban és Angliában.
A játékvezetők 38 mérkőzésen szolgálták a játékot, míg partbíróként 76 alkalommal adtak segítséget. Egy játékvezető, John Keith Taylor (angol) három mérkőzést vezetett, közte a döntő találkozót. Hat bíró két-két találkozót vezetett, 23-an egy mérkőzésen bizonyíthatták képességeiket. A FIFA elvárásának megfelelően, ha a játékvezető nem vezetett találkozót, akkor valamelyik működő társának segített partbíróként. Minden delegált játékvezető működött partbíróként. A legtöbbször, 4 alkalommal Gonzales Archundia (Mexikó), kilencen 3 alkalommal, 16-an kétszer, négyen egy-egy alkalommal. Négyen az NSZK-ból csak partbíróként tevékenykedtek, ők 2-2 mérkőzésen voltak partbírók. Akadt egy „kakukkfióka”, Abd el-Halím Mohammed Szudánból, aki egy mérkőzésen volt partbíró.
Tovább kellett szigorítani a szabadrúgások szabályszerű végzést akadályozók büntetését, adott esetekben az előnyszabály alkalmazását. A játékosok által elkövetett mindennemű sportszerűtlenséggel szemben a legerélyesebben kell fellépni. Elő kell segíteni a cserék lebonyolításának rendjét (számtáblák). A játékvezetők és a partbírók együttműködését tovább kell finomítani, elősegítve, hogy kialakulhassanak az önálló szakmai ágak – a játékvezetés és a partbíráskodás.
Tettlegesség[szerkesztés]
A Jugoszlávia–Zaire (9:0) találkozón történt az első eset, hogy a mérkőzést vezető játékvezetőt megrúgták. Az általa lesnek látott negyedik gólnál (a TV felvétele és a sajtóban helyet foglaló sporttudósítók szerint is leshelyzet történt) felháborodásában az egyik zairei játékos szokatlan módon fejezte ki véleményét, egyszerűen megrúgta a gólt megítélő játékvezetőt. A játékvezető – valószínűleg erőteljesen feldúlt állapotban – azonnal elővette a piros lapot, amit azonnal odatartott az egyik fekete játékos arca elé, aki szó nélkül engedelmeskedett és lement a játéktérről. Csak a mérkőzés után derült ki – a partbírók még nem adhattak segítséget az ilyen tévedések elkerüléséhez –, hogy nem ő követte el a súlyos sportszerűtlenséget.
Játékvezetők[szerkesztés]
|
|
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
A FIFA szervező bizottsága megszavazta, hogy négy válogatott, négy különböző csoportba kerül.[2] A következő válogatottak kerültek a csoportokba elsőként:
Brazília (címvédő)
Olaszország
Uruguay
NSZK (Rendező)
A többi csapatot többnyire földrajzi elhelyezkedés alapján rendezték a kalapokba.
| 1. kalap: Nyugat-Európa | 2. kalap: Kelet-Európa | 3. kalap: Dél-Amerika | 4. kalap: Maradék világ |
|---|---|---|---|
|
Keretek[szerkesztés]
A tornán szerepelt összes keret listájához lásd az 1974-es labdarúgó-világbajnokság (keretek)-et.
Eredmények[szerkesztés]
Minden időpont helyi idő szerinti (CET/UTC+1)
Első csoportkör[szerkesztés]
1. csoport[szerkesztés]
| Csapat | M | Gy | D | V | Rg | Kg | Gk | P |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 NDK
|
3 | 2 | 1 | 0 | 4 | 1 | +3 | 5 |
| NSZK
|
3 | 2 | 0 | 1 | 4 | 1 | +3 | 4 |
 Chile
|
3 | 0 | 2 | 1 | 1 | 2 | –1 | 2 |
 Ausztrália
|
3 | 0 | 1 | 2 | 0 | 5 | –5 | 1 |
| 1974. június 14. 16:00 |
NSZK
|
1 – 0 | Chile
|
Olimpiai Stadion, Nyugat-Berlin Nézőszám: 83 168 Játékvezető: Babacan (török) |
Breitner  18'
|
(1 – 0) (Jegyzőkönyv) |
Caszely   13′, 67′
|
| 1974. június 14. 19:30 |
NDK
|
2 – 0 | Ausztrália
|
Volksparkstadion, Hamburg Nézőszám: 10 000 Játékvezető: Youssou N’Diaye (szenegáli) |
| Curran 58' (öngól) Streich 72'
|
(0 – 0) (Jegyzőkönyv) |
| 1974. június 18. 16:00 |
Ausztrália
|
0 – 3 | NSZK
|
Volksparkstadion, Hamburg Nézőszám: 35 000 Játékvezető: Kamel (egyiptomi) |
| (0 – 2) (Jegyzőkönyv) |
Overath 12' Cullmann 34'Müller 53'
|
| 1974. június 18. 19:30 |
Chile
|
1 – 1 | NDK
|
Olimpiai Stadion, Nyugat-Berlin Nézőszám: 20 000 Játékvezető: Angonese (olasz) |
| Ahumada 69'
|
(0 – 0) (Jegyzőkönyv) |
Hoffmann 55'
|
| 1974. június 22. 16:00 |
Ausztrália
|
0 – 0 | Chile
|
Olimpiai Stadion, Nyugat-Berlin Nézőszám: 14 681 Játékvezető: Námdár (iráni) |
| Richards 37′, 83′
|
(Jegyzőkönyv) |
| 1974. június 22. 19:30 |
NDK
|
1 – 0 | NSZK
|
Volksparkstadion, Hamburg Nézőszám: 60 350 Játékvezető: Barreto (uruguayi) |
| Sparwasser 77'
|
(0 – 0) (Jegyzőkönyv) |
2. csoport[szerkesztés]
| Csapat | M | Gy | D | V | Rg | Kg | Gk | P |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Jugoszlávia
|
3 | 1 | 2 | 0 | 10 | 1 | +9 | 4 |
| Brazília
|
3 | 1 | 2 | 0 | 3 | 0 | +3 | 4 |
 Skócia
|
3 | 1 | 2 | 0 | 3 | 1 | +2 | 4 |
 Zaire
|
3 | 0 | 0 | 3 | 0 | 14 | –14 | 0 |
| 1974. június 13. 17:00 |
Brazília
|
0 – 0 | Jugoszlávia
|
Waldstadion, Frankfurt Nézőszám: 62 000 Játékvezető: Scheurer (svájci) |
| (Jegyzőkönyv) |
| 1974. június 14. 19:30 |
Zaire
|
0 – 2 | Skócia
|
Westfalenstadion, Dortmund Nézőszám: 25 000 Játékvezető: Schulenburg (nyugatnémet) |
| (0 – 2) (Jegyzőkönyv) |
Lorimer 26' Jordan 34'
|
| 1974. június 18. 19:30 |
Jugoszlávia
|
9 – 0 | Zaire
|
Parkstadion, Gelsenkirchen Nézőszám: 20 000 Játékvezető: Delgado (kolumbiai) |
| Bajević 8' 30' 81' Džajić 14'Šurjak 18'Katalinski 22'Bogićević 35'Oblak 61'Petković 65'
|
(6 – 0) (Jegyzőkönyv) |
Ndaye 22′
|
| 1974. június 18. 19:30 |
Skócia
|
0 – 0 | Brazília
|
Waldstadion, Frankfurt Nézőszám: 50 000 Játékvezető: van Gemert (holland) |
| (Jegyzőkönyv) |
| 1974. június 22. 16:00 |
Skócia
|
1 – 1 | Jugoszlávia
|
Waldstadion, Frankfurt Nézőszám: 60 000 Játékvezető: Gonzales Archundia (mexikói) |
| Jordan 88'
|
(0 – 0) (Jegyzőkönyv) |
Karasi 81'
|
| 1974. június 22. 16:00 |
Zaire
|
0 – 3 | Brazília
|
Parkstadion, Gelsenkirchen Nézőszám: 35 000 Játékvezető: Rainea (román) |
| (0 – 1) (Jegyzőkönyv) |
Jairzinho 12' Rivellino 66'Valdomiro 79'
|
3. csoport[szerkesztés]
| Csapat | M | Gy | D | V | Rg | Kg | Gk | P |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Hollandia
|
3 | 2 | 1 | 0 | 6 | 1 | +5 | 5 |
 Svédország
|
3 | 1 | 2 | 0 | 3 | 0 | +3 | 4 |
.svg){kind=small} Bulgária
|
3 | 0 | 2 | 1 | 2 | 5 | –3 | 2 |
 Uruguay
|
3 | 0 | 1 | 2 | 1 | 6 | –5 | 1 |
| 1974. június 15. 16:00 |
Uruguay
|
0 – 2 | Hollandia
|
Niedersachsenstadion, Hannover Nézőszám: 53 700 Játékvezető: Palotai (magyar) |
| Montero Castillo 69′
|
(0 – 1) (Jegyzőkönyv) |
Rep 16' 86'
|
| 1974. június 15. 16:00 |
Svédország
|
0 – 0 | Bulgária
|
Rheinstadion, Düsseldorf Nézőszám: 22 500 Játékvezető: Nuñez (perui) |
| (Jegyzőkönyv) |
| 1974. június 19. 19:30 |
Uruguay
|
1 – 1 | Bulgária
|
Niedersachsenstadion, Hannover Nézőszám: 12 000 Játékvezető: Taylor (angol) |
| Pavoni 87'
|
(0 – 0) (Jegyzőkönyv) |
Bonev 75'
|
| 1974. június 19. 19:30 |
Hollandia
|
0 – 0 | Svédország
|
Westfalenstadion, Dortmund Nézőszám: 53 700 Játékvezető: Winsemann (kanadai) |
| (Jegyzőkönyv) |
| 1974. június 23. 16:00 |
Hollandia
|
4 – 1 | Bulgária
|
Westfalenstadion, Dortmund Nézőszám: 52 100 Játékvezető: Bosković (ausztrál) |
| Neeskens 5' (11-esből) 44' (11-esből) Rep 71'de Jong 88'
|
(2 – 0) (Jegyzőkönyv) |
Krol 78' (öngól)
|
| 1974. június 23. 16:00 |
Svédország
|
3 – 0 | Uruguay
|
Rheinstadion, Düsseldorf Nézőszám: 27 100 Játékvezető: Linemayr (osztrák) |
| Edström 45+1' 77' Sandberg 74'
|
(0 – 0) (Jegyzőkönyv) |
4. csoport[szerkesztés]
| Csapat | M | Gy | D | V | Rg | Kg | Gk | P |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Lengyelország
|
3 | 3 | 0 | 0 | 12 | 3 | +9 | 6 |
.svg){kind=small} Argentína
|
3 | 1 | 1 | 1 | 7 | 5 | +2 | 3 |
 Olaszország
|
3 | 1 | 1 | 1 | 5 | 4 | +1 | 3 |
.svg){kind=small} Haiti
|
3 | 0 | 0 | 3 | 2 | 14 | –12 | 0 |
| 1974. június 15. 18:00 |
Olaszország
|
3 – 1 | Haiti
|
Olimpiai Stadion, München Nézőszám: 51 100 Játékvezető: Llobregat (venezuelai) |
| Rivera 52' Benetti 64'Anastasi 78'
|
(0 – 0) (Jegyzőkönyv) |
Sanon 45+1'
|
| 1974. június 15. 18:00 |
Lengyelország
|
3 – 2 | Argentína
|
Neckarstadion, Stuttgart Nézőszám: 31 500 Játékvezető: Thomas (walesi) |
| Lato 7' 62' Szarmach 8'
|
(2 – 0) (Jegyzőkönyv) |
Heredia 60' Babington 66'
|
| 1974. június 19. 19:30 |
Argentína
|
1 – 1 | Olaszország
|
Neckarstadion, Stuttgart Nézőszám: 68 900 Játékvezető: Glöckner (keletnémet) |
| Houseman 20'
|
(1 – 1) (Jegyzőkönyv) |
Perfumo 35' (öngól)
|
| 1974. június 19. 19:30 |
Haiti
|
0 – 7 | Lengyelország
|
Olimpiai Stadion, München Nézőszám: 23 400 Játékvezető: Suppiah (szingapúri) |
| (0 – 5) (Jegyzőkönyv) |
Lato 17' 87' Deyna 18'Szarmach 30' 34' 50'Gorgoń 31'
|
| 1974. június 23. 16:00 |
Argentína
|
4 – 1 | Haiti
|
Olimpiai Stadion, München Nézőszám: 24 000 Játékvezető: Ibáñez (spanyol) |
| Yazalde 15' 68' Houseman 18'Ayala 55'
|
(2 – 0) (Jegyzőkönyv) |
Sanon 63'
|
| 1974. június 23. 16:00 |
Lengyelország
|
2 – 1 | Olaszország
|
Neckarstadion, Stuttgart Nézőszám: 68 900 Játékvezető: Weyland (nyugatnémet) |
| Szarmach 38' Deyna 44'
|
(2 – 0) (Jegyzőkönyv) |
Capello 85'
|
- Argentína a jobb gólkülönbsége miatt előzte meg Olaszországot.
Második csoportkör[szerkesztés]
A csoport[szerkesztés]
| Csapat | M | Gy | D | V | Rg | Kg | Gk | P |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hollandia
|
3 | 3 | 0 | 0 | 8 | 0 | +8 | 6 |
| Brazília
|
3 | 2 | 0 | 1 | 3 | 3 | 0 | 4 |
| NDK
|
3 | 0 | 1 | 2 | 1 | 4 | –3 | 1 |
| Argentína
|
3 | 0 | 1 | 2 | 2 | 7 | –5 | 1 |
| 1974. június 26. 19:30 |
Hollandia
|
4 – 0 | Argentína
|
Parkstadion, Gelsenkirchen Nézőszám: 55 348 Játékvezető: Davidson (skót) |
| Cruijff 11' 90' Krol 25'Rep 73'
|
(2 – 0) (Jegyzőkönyv) |
| 1974. június 26. 19:30 |
Brazília
|
1 – 0 | NDK
|
Niedersachsenstadion, Hannover Nézőszám: 58 463 Játékvezető: Thomas (walesi) |
| Rivellino 60'
|
(0 – 0) (Jegyzőkönyv) |
| 1974. június 30. 16:00 |
Argentína
|
1 – 2 | Brazília
|
Niedersachsenstadion, Hannover Nézőszám: 38 000 Játékvezető: Loraux (belga) |
| Brindisi 35'
|
(1 – 1) (Jegyzőkönyv) |
Rivelino 32' Jairzinho 49'
|
| 1974. június 30. 16:00 |
NDK
|
0 – 2 | Hollandia
|
Parkstadion, Gelsenkirchen Nézőszám: 67 148 Játékvezető: Scheurer (svájci) |
| (0 – 1) (Jegyzőkönyv) |
Neeskens 7' Rensenbrink 59'
|
| 1974. július 3. 19:30 |
Argentína
|
1 – 1 | NDK
|
Parkstadion, Gelsenkirchen Nézőszám: 53 054 Játékvezető: Taylor (angol) |
| Houseman 20'
|
(1 – 1) (Jegyzőkönyv) |
Streich 14'
|
| 1974. július 3. 19:30 |
Hollandia
|
2 – 0 | Brazília
|
Westfalenstadion, Dortmund Nézőszám: 52 500 Játékvezető: Tschenscher (nyugatnémet) |
| Neeskens 50' Cruijff 65'
|
(0 – 0) (Jegyzőkönyv) |
Luís Pereira 84′
|
B csoport[szerkesztés]
| Csapat | M | Gy | D | V | Rg | Kg | Gk | P |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| NSZK
|
3 | 3 | 0 | 0 | 7 | 2 | +5 | 6 |
| Lengyelország
|
3 | 2 | 0 | 1 | 3 | 2 | +1 | 4 |
| Svédország
|
3 | 1 | 0 | 2 | 4 | 6 | –2 | 2 |
| Jugoszlávia
|
3 | 0 | 0 | 3 | 2 | 6 | –4 | 0 |
| 1974. június 26. 16:00 |
Jugoszlávia
|
0 – 2 | NSZK
|
Rheinstadion, Düsseldorf Nézőszám: 66 085 Játékvezető: Marques (brazil) |
| (0 – 1) (Jegyzőkönyv) |
Breitner 39' Müller 82'
|
| 1974. június 26. 19:30 |
Svédország
|
0 – 1 | Lengyelország
|
Neckarstadion, Stuttgart Nézőszám: 43 755 Játékvezető: Barreto (uruguayi) |
| (0 – 1) (Jegyzőkönyv) |
Lato 43'
|
| 1974. június 30. 16:00 |
Lengyelország
|
2 – 1 | Jugoszlávia
|
Waldstadion, Frankfurt Nézőszám: 55 000 Játékvezető: Glöckner (keletnémet) |
| Deyna 24' (11-esből) Lato 62'
|
(1 – 1) (Jegyzőkönyv) |
Karasi 43'
|
| 1974. június 30. 19:30 |
NSZK
|
4 – 2 | Svédország
|
Rheinstadion, Düsseldorf Nézőszám: 66 500 Játékvezető: Pavel Kazakov (szovjet) |
| Overath 51' Bonhof 52'Grabowski 76'Hoeneß 89' (11-esből)
|
(0 – 1) (Jegyzőkönyv) |
Edström 24' Sandberg 53'
|
| 1974. július 3. 16:30 |
Lengyelország
|
0 – 1 | NSZK
|
Waldstadion, Frankfurt Nézőszám: 59 000 Játékvezető: Linemayr (osztrák) |
| (0 – 0) (Jegyzőkönyv) |
Müller 76'
|
| 1974. július 3. 19:30 |
Svédország
|
2 – 1 | Jugoszlávia
|
Rheinstadion, Düsseldorf Nézőszám: 40 000 Játékvezető: Pestarino (argentin) |
| Edström 29' Torstensson 85'
|
(1 – 1) (Jegyzőkönyv) |
Šurjak 27'
|
Egyenes kieséses szakasz[szerkesztés]
3. helyért[szerkesztés]
| 1974. július 6. 16:00 |
Brazília
|
0 – 1 | Lengyelország
|
Olimpiai Stadion, München Nézőszám: 74 100 Játékvezető: Angonese (olasz) |
| (0 – 0) (Jegyzőkönyv) |
Lato 76'
|
Döntő[szerkesztés]
| 1974. július 7. 16:00 |
Hollandia
|
1 – 2 | NSZK
|
Olimpiai Stadion, München Nézőszám: 75 200 Játékvezető: Taylor (angol) |
| Neeskens 2' (11-esből)
|
(1 – 2) (Jegyzőkönyv) |
Breitner 25' (11-esből) Müller 43'
|
Díjak[szerkesztés]
| Az 1974-es labdarúgó-világbajnokság győztese |
|---|
 NSZK 2. cím |
Gólszerzők[szerkesztés]
|
|
|
.svg){kind=small}
Végeredmény[szerkesztés]
Az első négy helyezett utáni sorrend nem tekinthető hivatalosnak, mivel ezekért a helyekért nem játszottak mérkőzéseket. Ezért e helyezések meghatározása a következők szerint történt:
- több szerzett pont,
- jobb gólkülönbség,
- több szerzett gól,
- nemzetnév.
A hazai csapat eltérő háttérszínnel kiemelve.
| Helyezés | Nemzet | M | Gy | D | V | G+ | G– | Gk | P |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Arany |
NSZK |
7 | 6 | 0 | 1 | 13 | 4 | +9 | 12 |
 Ezüst |
Hollandia |
7 | 5 | 1 | 1 | 15 | 3 | +12 | 11 |
 Bronz |
Lengyelország |
7 | 6 | 0 | 1 | 16 | 5 | +11 | 12 |
| 4. | Brazília |
7 | 3 | 2 | 2 | 6 | 4 | +2 | 8 |
| 5. | Svédország |
6 | 2 | 2 | 2 | 7 | 6 | +1 | 6 |
| 6. | NDK |
6 | 2 | 2 | 2 | 5 | 5 | 0 | 6 |
| 7. | Jugoszlávia |
6 | 1 | 2 | 3 | 12 | 7 | +5 | 4 |
| 8. |  Argentína |
6 | 1 | 2 | 3 | 9 | 12 | –3 | 4 |
| 9. | Skócia |
3 | 1 | 2 | 0 | 3 | 1 | +2 | 4 |
| 10. | Olaszország |
3 | 1 | 1 | 1 | 5 | 4 | +1 | 3 |
| 11. | Chile |
3 | 0 | 2 | 1 | 1 | 2 | –1 | 2 |
| 12. |  Bulgária |
3 | 0 | 2 | 1 | 2 | 5 | –3 | 2 |
| 13. | Uruguay |
3 | 0 | 1 | 2 | 1 | 6 | –5 | 1 |
| 14. | Ausztrália |
3 | 0 | 1 | 2 | 0 | 5 | –5 | 1 |
| 15. |  Haiti |
3 | 0 | 0 | 3 | 2 | 14 | –12 | 0 |
| 16. | Zaire |
3 | 0 | 0 | 3 | 0 | 14 | –14 | 0 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ „FIFA World Cup Host annoucement decision”. [2018. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. december 28.)
- ↑ „The FIFA World Cup Final Draw history”, FIFA.com. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. december 28.)
Források[szerkesztés]
- Népszabadság 1971. január 7.
További információk[szerkesztés]
- 1974 FIFA World Cup Germany. fifa.com. [2016. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 27.)
- World Cup 1974. rsssf.com. (Hozzáférés: 2016. december 27.)
- Az 1974-es labdarúgó-világbajnokság története
- Planet World Cup – World Cup 1974. planetworldcup.com. (Hozzáférés: 2016. december 27.)
- FIFA World Cup 1974 Germany. globalsportsarchive.com. (Hozzáférés: 2024. április 5.)
| Döntő | | |
|---|---|---|
| Egyéb | ||
Az 1974-es labdarúgó-világbajnokság stadionjai | ||
|---|---|---|
 | ||
| Tornák |
|
|---|---|
| Döntők | |
| Keretek | |
| Selejtezők | |
| Egyéb | |
| |
