1465

Évek: 1460 – 1461 – 1462 – 1463 – 1464 – 1465 – 1466 – 1467 – 1468 – 1469 – 1470

Események[szerkesztés]

január 16. – Mátyás magyar király Janus Pannonius pécsi püspököt és Rozgonyi János tárnokmestert II. Pál pápához küldi, hogy megválasztása alkalmából üdvözöljék és a török háborúról tárgyaljanak. (A pápa 55 200 dukátot ad a török elleni hadjáratra!)
január 29. – IX. Amadé savoyai herceg (Lajos herceg fia) trónra lépése (1472-ig uralkodik!)
február 1. – Esztergomban meghal Szécsi Dénes bíboros, érsek. (A király az érsek által az esztergomi székesegyház építésére hagyott 8 ezer aranyforintot lefoglalja a török háború költségeire!)
február 4. – Mátyás király Sopronnak két országos vásár tartására ad jogot.
május 29. – II. Pál pápa felhatalmazza Vitéz János esztergomi érseket, fő- és titkos kancellárt és Janus Pannonius pécsi püspököt, hogy Mátyás király kívánságának megfelelően egyetemet (studium generale) létesítsenek Magyarországon.
július 13. – A montlhéry csata. (XI. Lajos francia király eredménytelen harca a feudális arisztokrácia közélei ligája ellen!)
szeptember 10. – Mátyás megtiltja Brassónak és a Barcaság lakóinak, hogy a hét szász székben posztót, vásznat és egyéb árucikket kicsiben árusítsanak.
október 2. – I. Mátyás tudatja II. Pál pápával, hogy mivel a török nem támad, ő sem kezd támadást.

az év folyamán
- VIII. Károly svéd királyt lemondatják. Kettil Karlsson Vasa lesz Svédország régense, de augusztus 11-én meghal.
- VI. Henrik angol királyt elfogják a yorkiak és a londoni Towerba zárják. Anjou Margit királyné és Edvard walesi herceg Franciaországba menekül.
- Kassai István elkészíti a bártfai Szent Erzsébet-templom szentségházát.
- Galeotto Marzio olasz humanista a királyi könyvtár igazgatójaként Mátyás király szolgálatába áll.
február 16. előtt – Az esztergomi káptalan Mátyás király kívánságára megválasztja esztergomi érsekké Vitéz János váradi püspököt, fő- és titkos kancellárt.

A Wikimédia Commons tartalmaz 1465 témájú médiaállományokat.