„Környezet (rendszer)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: lb, jv, qu, bs, es, oc, ceb, ms, li, gl, bn, el, sc, scn, ga, hi, eo, sk, hy, th, no, ca, mk, fi, uk, cy, nn, sl, fa, bg, te, az, da |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Gazdaság –> Gazdasági rendszer |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
==Idegenforgalmi környezet== |
==Idegenforgalmi környezet== |
||
Az''' idegenforgalmi környezet'''et szélesebb értelmezésben és komplexen kell megfogalmazni. E fogalomkörbe kell venni az adott terület [[turizmus]]ára ható [[természet]]i, [[ |
Az''' idegenforgalmi környezet'''et szélesebb értelmezésben és komplexen kell megfogalmazni. E fogalomkörbe kell venni az adott terület [[turizmus]]ára ható [[természet]]i, [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] és [[társadalom]]-[[politika]]i tényezőit. A nyugodt, kiegyensúlyozott atmoszféra a turisták választásánál napjainkban igen lényeges szempont, a feszült környezetből való átmeneti kiszakadás miatt.<ref>Hegedűs Ernő:Idegenforgalmi földrajz I. 6. o. - Az idegenforgalmi környezetről</ref> |
||
Az idegenforgalmi földrajz nem elégszik meg azzal,hogy leírja ezeket a tényezőket, hanem [[értékelés|értékeli]], [[elemzés|elemzi]] és [[feltárás|feltárja]] ezek [[törvényszerűség]]eit. Az idegenforgalmi földrajz más tudományágakkal és területekkel is összhangban van. Miközben a környezetet komplexen, széleskörűen fogalmazza meg, támaszkodik a természeti és gazdasági [[földrajz]], a [[történelem]] a [[művészettörténet]] ismeretanyagaihoz, a vizsgálatot csupán olyan körben végezi el, ami a turizmusföldrajz lényegét tekintve, legközelebb áll a ''gazdaságföldrajzhoz''. |
Az idegenforgalmi földrajz nem elégszik meg azzal,hogy leírja ezeket a tényezőket, hanem [[értékelés|értékeli]], [[elemzés|elemzi]] és [[feltárás|feltárja]] ezek [[törvényszerűség]]eit. Az idegenforgalmi földrajz más tudományágakkal és területekkel is összhangban van. Miközben a környezetet komplexen, széleskörűen fogalmazza meg, támaszkodik a természeti és gazdasági [[földrajz]], a [[történelem]] a [[művészettörténet]] ismeretanyagaihoz, a vizsgálatot csupán olyan körben végezi el, ami a turizmusföldrajz lényegét tekintve, legközelebb áll a ''gazdaságföldrajzhoz''. |
||
A lap 2011. július 6., 21:46-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A környezet fogalma szorosan kapcsolódik a rendszer fogalmához. A két fogalom egymás nélkül nem is definiálható. A környezet a rendszerre ható tényezők összessége. Egy konkrét rendszert pedig úgy definiálhatunk, ha felsoroljuk (vagy más módon meghatározzuk) elemeit és megadjuk, hogy az elemek között milyen kapcsolatok (hatások és kölcsönhatások) léteznek.
A rendszer az elemeinek és a köztük lévő kapcsolatoknak az összessége. A rendszer és környezete kapcsolatát komplementernek tekintjük. Egy rendszer definiálásakor meghatározzuk annak környezetét, és a környezet is meghatározza a rendszert.
Egy objektumnak valamely másikra akkor van hatása, ha annak következtében a hatást elszenvedő objektum (rendszer) állapota megváltozik. Egy rendszer állapotán állapotjelzőinek összességét értjük.
Az állapotjelzőket, mint változókat szintén fel kell sorolnunk ahhoz, hogy egyértelműen definiáljuk a rendszert és környezetét. Az állapotjelzők kiválasztása a vizsgált probléma (érdeklődésük iránya, célja) szerint különböző lehet (plurális környezet elv).
Az indikáció elve szerint a rendszer állapotának megváltozása jelzi (indikálja) környezetének megváltozását. A rendszert körülvevő külvilágot exteriőr komplexumnak is nevezik, ez magában foglal minden mást a rendszeren kívül. A külvilág elemei közül azonban nem minden képes közvetlen hatást gyakorolni a rendszerre. A közvetett hatásokkal a rendszer szempontjából nem foglalkoznak, mert azok kisszámú közvetlen hatáson keresztül tudnak csak érvényesülni. Egy rendszer vizsgálata kapcsán minden közvetett hatás állandó figyelembevételével nem lehetséges a koherens gondolkodás (hiszen az egész világmindenségget figyelembe kellene venni).
A külvilág azon tényezőit (elemeket és hatásokat), amelyek a rendszerre legalább elvileg közvetlen hatást tudnak gyakorolni (tehát hatóképesek) együttesen miliőspektrumnak nevezik.
A környezet a miliőspektrum azon részhalmaza, amely adott szituációban ténylegesen hatással van a rendszerre. Vagyis amelynek megváltozása kiváltja a rendszer állapotának megváltozását. Ebből következik, hogy a potenciális környezeti tényezők (a miliőspektrum elemei) közül (egy konkrét szituációban) csak az tekinthető tényleges környezeti tényezőnek (a környezet elemének), amelynek aktuális értéke a rendszer aktuális toleranciájának (tűrőképességének) határán van, vagyis amelyik limitálja azt. Ezt nevezzük a limitáció elvének. A limitációt a környezeti és toleranciatényezők közvetlen összekapcsoltsága (komplementaritása) határozza meg, ez határozza meg egyúttal a rendszer állapotát is. Ezt nevezzük a komplementáció elvének és ez magyarázza meg a környezet és a rendszer fogalmának szoros összekapcsoltságát (együttes definiálásuk örlelét
Idegenforgalmi környezet
Az idegenforgalmi környezetet szélesebb értelmezésben és komplexen kell megfogalmazni. E fogalomkörbe kell venni az adott terület turizmusára ható természeti, gazdasági és társadalom-politikai tényezőit. A nyugodt, kiegyensúlyozott atmoszféra a turisták választásánál napjainkban igen lényeges szempont, a feszült környezetből való átmeneti kiszakadás miatt.[1]
Az idegenforgalmi földrajz nem elégszik meg azzal,hogy leírja ezeket a tényezőket, hanem értékeli, elemzi és feltárja ezek törvényszerűségeit. Az idegenforgalmi földrajz más tudományágakkal és területekkel is összhangban van. Miközben a környezetet komplexen, széleskörűen fogalmazza meg, támaszkodik a természeti és gazdasági földrajz, a történelem a művészettörténet ismeretanyagaihoz, a vizsgálatot csupán olyan körben végezi el, ami a turizmusföldrajz lényegét tekintve, legközelebb áll a gazdaságföldrajzhoz. Ez abból ered, hogy az idegenforgalmi földrajz a széles értelemben vett környezetet a turisztikai folyamat társadalmi, gazdasági összefüggéseiben vizsgálja. A társtudományok közül kiemelkedő jelentőségű a természeti földrajz, amely a környezet természeti adottságainak, lehetőségeinek idegenforgalmi szempontból való leírásához, értékeléséhez ad segítséget. A természeti tényezők egyben potenciális turisztikai vonzó, vagy korlátozó tényezők is.
Hangsúlyozni kell, hogy a természeti környezet bármennyire is potenciális turisztikai tényező, csupán lehetőség arra, hogy a természeti tényezőket a tudatos, átgondolt emberi környezet átalakító tevékenység feltárja és alkalmassá tegye, hogy idegenforgalmi kínálati elemmé váljék. A felismert idegenforgalmi folyamat illetve törvényszerűség a turizmus gazdaságtanára támaszkodva képezi alapját a turizmus területfejlesztési politikájának.
Lábjegyzetek
- ↑ Hegedűs Ernő:Idegenforgalmi földrajz I. 6. o. - Az idegenforgalmi környezetről
Lásd még
A környezet fogalmát a különböző szaktudományok, saját igényeik, nézőpontjuk szerint specifikálják. A környezet szó gyakran szerepel szóösszetételekben, illetve összetett fogalmakban. A legfontosabbak:
Külső hivatkozások
