„SLAR” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2006. november 17., 19:47-kori változata

A SLAR az angol Side Looking Airborne Radar rövidítése. Magyarul általában oldalra néző légifedélzeti radarnak nevezik, de legtöbbször az angol rövidítést használják.

A SLAR alapelve

A SLAR aktív képalkotó eszköz. A Föld (vagy más égitest) felszínét elektromágneses hullámok kibocsátásával és a visszavert jel vételével térképezi fel. A SLAR képek több tulajdonságukban különböznek az optikai tartományban készült fényképektől:

Saját sugárforrással rendelkezik, így nem függ a napszaktól.
A mikrohullámú tartományban a felhők, köd, szmog, füst, stb. átlátszóak.
A mikrohullámú tartományban a felszín visszaverőképessége más, mint optikaiban, vagyis más információkat lehet megtudni. A felszín geometriája erősen befolyásolja visszaverőképességét (mind a hullámhossz, mind az aktív megvilágítás miatt).

A SLAR antennája adóként és vevőként is működik (időben elkülönülve). Az antennát úgy készítik, hogy haladási irányban nagyobb legyen a mérete, ez keskeny nyalábot biztosít. A haladásra merőleges irányban viszont kis szélességű, így nagyon széles nyalábot ad. Ezzel a nyalábbal soronként tudja letapogatni a felszínt, ahogy elrepül felette.

Haladási irányban a nyaláb szélessége biztosítja a felbontást. Merőleges irányban a kisugárzott impulzus hossza, illetve sávszélessége. Ehhez az szükséges, hogy az antennanyaláb oldalra nézzen, vagyis a letapogatott terület a hordozótól oldalra helyezkedik el. Ekkor ugyanis a kibocsátott impulzus a felszín egyes elemeiről különböző időben verődik vissza, és így a visszavert és vett jel időtengelyét távolsági tengellyé lehet transzformálni.

A SLAR alkalmazásai

A SLAR célja a Föld (vagy más égitest) felszínének a feltérképezése nagyfrekvenciájú elektromágneses hullámokkal. A SLAR aktív képalkotó eszköz, vagyis saját maga biztosítja a megvilágítást, így napszaktól függetlenül használható. A használt sugárzás az ún. mikrohullámú tartományba esik (n GHz). A 20 GHz alatti frekvenciájú hullámok jól áthatolnak a felhőkön vagy füstön is, így rossz látási viszonyok között is használható az eszköz (felhős idő, köd, erdőtüzek füstje, stb).

Fájl:SLAR Szolnok.png

SLAR kép Szolnok térségéről

A SLAR története

Külső hivatkozások

http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t34a.htm

Irodalomjegyzék

F.T.Ulaby: Microwave remote sensing Vol.II., Addison-Wesley Publishing Company 1981
David K. Barton: Modern radar system analysis, Artech House Inc., 1988
George W. Stimson: Introduction to airborne radar, Scitech Publishing Inc. 1998
J.C.Curlander, R.N.McDonough:Synthetic Aperture Radar, John Wiley&Sons Inc.1 991
Seller Rudolf: SLAR, tanulmány, 2004.

Ez a technikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 A SLAR az angol Side Looking Airborne Radar rövidítése. Magyarul általában oldalra néző
-légi radarnak nevezik, de legtöbbször az angol rövidítést használják.
+légifedélzeti radarnak nevezik, de legtöbbször az angol rövidítést használják.
 ===A SLAR alapelve===
-[[Kép:slar_elv_1.png|thumb|right|300px|SLAR elve (az antenna lábnyoma)]]<br>
+[[Kép:slar_elv_1.png|thumb|right|200px|SLAR elve (az antenna lábnyoma)]]<br>
+A SLAR aktív képalkotó eszköz. A Föld (vagy más égitest) felszínét elektromágneses hullámok kibocsátásával és a visszavert jel vételével térképezi fel. A SLAR képek több tulajdonságukban különböznek az optikai tartományban készült fényképektől:
-A SLAR aktív eszköz, antennája adóként és vevőként is működik (időben elkülönülve). Az antennát úgy készítik, hogy haladási irányban nagyobb legyen a mérete, ez keskeny nyalábot biztosít. A haladásra merőleges irányban viszont kis szélességű, így nagyon széles nyalábot ad. Ezzel a nyalábbal soronként tudja letapogatni a felszínt, ahogy elrepül felette.
+* Saját sugárforrással rendelkezik, így nem függ a napszaktól.
+* A mikrohullámú tartományban a felhők, köd, szmog, füst, stb. átlátszóak.
+* A mikrohullámú tartományban a felszín visszaverőképessége más, mint optikaiban, vagyis más információkat lehet megtudni. A felszín geometriája erősen befolyásolja visszaverőképességét (mind a hullámhossz, mind az aktív megvilágítás miatt).
+A SLAR antennája adóként és vevőként is működik (időben elkülönülve). Az antennát úgy készítik, hogy haladási irányban nagyobb legyen a mérete, ez keskeny nyalábot biztosít. A haladásra merőleges irányban viszont kis szélességű, így nagyon széles nyalábot ad. Ezzel a nyalábbal soronként tudja letapogatni a felszínt, ahogy elrepül felette.
-[[Kép:slar_elv_2.png|thumb|right|300px|SLAR elve (x-z metszet]]<br>
+[[Kép:slar_elv_2.png|thumb|right|200px|SLAR elve (x-z metszet]]<br>
 Haladási irányban a nyaláb szélessége biztosítja a felbontást. Merőleges irányban a kisugárzott impulzus hossza, illetve sávszélessége. Ehhez az szükséges, hogy az antennanyaláb oldalra nézzen, vagyis a letapogatott terület a hordozótól oldalra helyezkedik el. Ekkor ugyanis a kibocsátott impulzus a felszín egyes elemeiről különböző időben verődik vissza, és így a visszavert és vett jel időtengelyét távolsági tengellyé lehet transzformálni.
-[[Kép:slar_elv_3.png|thumb|right|300px|A radiális felbontás csökken a távolsággal]]<br>
+[[Kép:slar_elv_3.png|thumb|right|200px|A radiális felbontás csökken a távolsággal]]<br>
 ===A SLAR alkalmazásai===
@@ 17. sor: / 22. sor: @@
-[[Kép:SLAR_Szolnok.png|thumb|right|300px|SLAR kép Szolnok térségéről]]<br>
+[[Kép:SLAR_Szolnok.png|thumb|right|200px|SLAR kép Szolnok térségéről]]<br>