„Champ-de-Mars” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
17. sor: | 17. sor: | ||
===A Mars-mezei sortűz=== |
===A Mars-mezei sortűz=== |
||
{{fő|Mars-mezei sortűz}} |
{{fő|Mars-mezei sortűz}} |
||
A [[Cordeliers klub]] [[Georges Jacques Danton|Danton]] és [[Camille Desmoulins|Desmoulins]] vezetésével köztársaságpárti aláírásgyűjtésbe kezdett. A petíciót július 15-én Mars-mezőn felállított oltárra helyzték, ahol hatalmas tömeg gyűlt össze a petíció aláírására (amelyben a királyság visszaállításának eltörlését követelték). Az alkotmányozó nemzetgyűlés azonban saját kezében akarta tartani az eseményeket, ezért elrendelte a gyűlés feloszlatását. [[Jean Sylvain Bailly|Bailly]], Párizs polgármestere, rendkívüli állapotot hirdetett ki és kivezényelte a térre a nemzetőrséget. La Fayette hiába próbált szót érteni a tömeggel, mire Bailly tűzparancsot adott. A sortűz eredménye kb. 50 halott és több száz sebesült. A tömeget végül a nemzetőrség lovasrohammal szórta szét. |
A [[Cordeliers klub]] [[Georges Jacques Danton|Danton]] és [[Camille Desmoulins|Desmoulins]] vezetésével köztársaságpárti aláírásgyűjtésbe kezdett. A petíciót július 15-én Mars-mezőn felállított oltárra helyzték, ahol hatalmas tömeg gyűlt össze a petíció aláírására (amelyben a királyság visszaállításának eltörlését követelték). Az alkotmányozó nemzetgyűlés azonban saját kezében akarta tartani az eseményeket, ezért elrendelte a gyűlés feloszlatását. [[Jean Sylvain Bailly|Bailly]], Párizs polgármestere, rendkívüli állapotot hirdetett ki és kivezényelte a térre a nemzetőrséget. La Fayette hiába próbált szót érteni a tömeggel, mire Bailly július 17-én tűzparancsot adott. A sortűz eredménye kb. 50 halott és több száz sebesült. A tömeget végül a nemzetőrség lovasrohammal szórta szét. |
||
===Bailly kivégzése=== |
|||
A sortűz, amelyet később a nép elleni bűntettnek nyilvánítottak, még egy áldozatot szedett: Jean Sylvain Bailly, Párizs akkori polgármesterét viharos gyorsasággal vesztette el népszerűségét és [[november 12.|november 12]]-én le kellett mondania tisztségéről. [[1793]] júliusában letartóztatták, és tanúként akarták felhasználni a [[Mária Antónia francia királyné]] elleni perben. Bailly azonban a királynő mellett tanúskodott, ami a királynő elítélése után az ő sorsát is megpecsételte. Perére [[1793]]. [[november 9.]]-[[november 10.|10.]] között, kivégzésére, amelyhez a [[guillotine]]-t szimbolikusan a Mars-mezőn, bűnei színhelyén állították fel, [[november 12.|november 12]]-én került sor. |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
A lap 2011. július 5., 09:43-kori változata
A Champ-deMars vagy Mars-mező nyilvános park Franciaország fővárosában, Párizsban, a VII. kerületben. A Mars-mezőt északnyugatról az Eiffel-torony, délkeletről pedig az École militaire katonai akadémia határolja. Nevét a római Mars istenről kapta, ma a párizsiak és a turisták kedvelt kirándulóhelye.
Története
A név eredete
A Mars-mező nevét a Rómában található Mars-mező után kapta, amely a római hadsereg egyik gyakorló- és gyülekezőtere volt. A név a római hadiistenre, Marsra utal. A római Mars-mező a város falain kívül volt, a hagyomány szerint Romulus építtetett egy Marsnak szentelt templomot itt.
A gall háborúk során Julius Caesar légiói elfoglalták a mai Franciaország területének nagy részét, sorra győzve le a helyi törzseket. Párizs környékét a Parisii törzs uralta, akiket véres csatában győztek le a rómaiak az egykori Grenelle település területén. A bátran harcoló legyőzöttek emlékére a csata színhelyét Mars istennek szentelték.[1].
A római kortól a forradalomig
A Mars-mező a város falain kívül helyezkedett el, ezért a vidékhez tartozott, egy részén - Grenelle - zöldségeket termesztettek. A fővároshoz közel található síkságon gyakran táborozott vagy vonult fel katonaság, de csak 1965-ben épült meg a mező délkeleti szélén az École militaire katonai akadémia. Az akadémia hallgatóinak manővereit, gyakorlatait az iskolától délre, a mai place de Fontenoy tér helyén található mezőre tervezték. Később mégis a Mars-mezőre esett a választás: a terep egyenetlenségeit elsimították, a téren áthaladó sugárút két oldalára fákat ültettek, a sétányt kerítéssel szegélyezték.
A francia forradalom alatt
Fête de la Fédération
A Bastille lerohanásának első évfordulóján, 1790. július 14-én ünnepelték a franciák a fête de la Fédération (kb. a szövetség ünnep) napját a Mars-mezőn. Korabeli becslések szerint 300 000 fő gyűlt össze a mezőn, hogy részese legyen a de Talleyrand-Périgord által irányított ünnepségnek, amelynek során XVI. Lajos francia király esküt tett az alkotmányra, amelynek szövegét La Fayette olvasta fel.
A Mars-mezei sortűz
A Cordeliers klub Danton és Desmoulins vezetésével köztársaságpárti aláírásgyűjtésbe kezdett. A petíciót július 15-én Mars-mezőn felállított oltárra helyzték, ahol hatalmas tömeg gyűlt össze a petíció aláírására (amelyben a királyság visszaállításának eltörlését követelték). Az alkotmányozó nemzetgyűlés azonban saját kezében akarta tartani az eseményeket, ezért elrendelte a gyűlés feloszlatását. Bailly, Párizs polgármestere, rendkívüli állapotot hirdetett ki és kivezényelte a térre a nemzetőrséget. La Fayette hiába próbált szót érteni a tömeggel, mire Bailly július 17-én tűzparancsot adott. A sortűz eredménye kb. 50 halott és több száz sebesült. A tömeget végül a nemzetőrség lovasrohammal szórta szét.
Bailly kivégzése
A sortűz, amelyet később a nép elleni bűntettnek nyilvánítottak, még egy áldozatot szedett: Jean Sylvain Bailly, Párizs akkori polgármesterét viharos gyorsasággal vesztette el népszerűségét és november 12-én le kellett mondania tisztségéről. 1793 júliusában letartóztatták, és tanúként akarták felhasználni a Mária Antónia francia királyné elleni perben. Bailly azonban a királynő mellett tanúskodott, ami a királynő elítélése után az ő sorsát is megpecsételte. Perére 1793. november 9.-10. között, kivégzésére, amelyhez a guillotine-t szimbolikusan a Mars-mezőn, bűnei színhelyén állították fel, november 12-én került sor.
Jegyzetek
- ↑ Métronome, L'histoire de France au rythme du métro parisien - Lorant Deutsch et Emmanuel Haymann. Paru en 09/2009 par Michel Lafon.
Források
Ez a szócikk részben vagy egészben a Champ-de-Mars (Paris) című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.