„A kölcsönkért kastély” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:
| cím = A kölcsönkért kastély
| cím = A kölcsönkért kastély
| eredeti cím =
| eredeti cím =
| kép = [[Fájl:Rajnay Gábor és Kabos Gyula.jpg]]
| kép = [[Rajnay Gábor és Kabos Gyula.jpg]]
| képméret =
| képméret =
| képaláírás =
| képaláírás =

A lap 2011. július 2., 14:37-kori változata

A kölcsönkért kastély
1937-es magyar film

[[Fájl:Rajnay Gábor és Kabos Gyula.jpg|250px]]
RendezőVajda László
ProducerPless Ferenc
Műfajfilmvígjáték
ForgatókönyvíróBékeffy István, Stella Adorján, Kellér Dezső
FőszerepbenKabos Gyula
Tolnay Klári
Turay Ida
ZeneSándor Jenő
OperatőrVidor Andor
VágóBánky Viktor
DíszlettervezőVincze Márton
Gyártás
GyártóHunnia Filmstúdió
Hunvideo Co
Harmónia Filmgyár
OrszágMagyarország
Nyelvmagyar
Játékidő84 perc
Forgalmazás
ForgalmazóJupiter Film Kft.
Bemutató1937
KorhatárKN I. kategória (F/7166/J)
További információk
SablonWikidataSegítség

A kölcsönkért kastély egy 1937-ben bemutatott fekete-fehér magyar filmvígjáték, Vajda László rendezésében, Kabos Gyula, Tolnay Klári és Turay Ida főszereplésével. Az 1930-as évek egyik meghatározó filmje, s ez hozta meg a Nem tudom az életemet, hol rontottam én el… kezdetű nótának az ismertségét is.

Történet

Alább a cselekmény részletei következnek!

Koltay Gábor és fia, Bálint úsznak az adósságban és éppen perben állnak az atya testvérének özvegyével és annak leányával, akik a család ősi kastélyát és földbirtokait is megörökölték "Gábor úrfi" elhunyt testvére után. Amikor Koltay Gábor az ügyvédjével tárgyal a per részleteiről, betoppan az ajtón az ügyvéd egyik, jellegzetesen módon beszélő rokona, aki közli vele, hogy vagyonos testvérük, Gruber Menyhért, hazatér a tengerentúlról, leányával, a szépséges Maryvel. Ezt hallva Koltay úr hazasiet, és elküldi Bálint fiát az állomásra azzal a feladattal, hogy ismerkedjék meg Maryvel, és csábítsa el. A céljuk egyértelmű: megszerezi Mary hozományát. Azonban tervükbe több hiba is csúszik. Először is, ami hozományvadászok esetében nagyon veszélyes, Bálint beleszeret a lányba. Nem csoda hát, ha az ifjú Koltay elhatározta, hogy elveszi Maryt annak ellenére, hogy apja "tönkrement". Az igazság viszont az, hogy "Menyuci" nem ment tönkre, csak a szintén a pénzére kiéhezett rokonait akarja így megtéveszteni. Természetesen Bálint apja ne örül, hogy fia egy szegény lányt akar elvenni, de nem ő a fiatal pár boldogságának egyetlen akadálya. Gruber Menyhért nem fogja hozzáadni a lányát egy nincstelen emberhez. Szerencsére Bálint és unokatestvére, Kató, akinek édesanyjával perben állnak, rájöttek a megoldásra. Mivel Kató édesanyja éppen Gasteinben nyaral, Kató kölcsön adja a kastélyt és a birtokot Bálintnak és édesapjának, hogy eljátszhassák a gazdag földbirtokos famíliát. Kató azért ment bele ebbe a komádiába, hogy, mint "szegény rokon" közelebb kerülhessen szíve választottjához, Pistához, a "lódoktorhoz", akit édesanyja kitiltott a házukból. Tehát amikor Gruberék megérkeznek nagy örömmel látják, hogy jó partit fognak csinálni, és Mary édesapja úgy döntött, hogy beleegyezik a házasságba. Az eljegyzést azonban váratlan esemény zavarja meg: hazaérkezett a "szegény rokon szegény mamája", aki megakadályozza mind Bálint és Mary, mind Pista és Kató házasságát (utóbbit, azért, mert a film során többször is felbukkanó tényleges hozományvadász szomszéd birtokoshoz akarta hozzáadni leányát). Azonban vígjátékot látunk, és nem drámát, tehát a film végére természetesen minden kiderült, és a fiatalok egymáséi lehettek. Sőt, még a perlekedő felek is kiegyeztek, és fele-fele arányban osztoztak a birtokon. Időközben tanúi lehettünk egy különleges rokoni találkozónak, "tárlatvezetésnek" a Koltay birtokon, és megtanulhattuk, hogyan köttessünk másokkal életbiztosítást.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

A film számtalan, helyzet- és jellemkomikumból egyaránt adódó, poénos jelenetet tartalmaz, valamint a már említett nótát, a Nem tudom az életemet, hol rontottam én el...-t, amihez Madarász Katalin nótaénekesnő írt egy harmadik versszakot is.

Szereplők