„Héder nemzetség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→A nemzetség története: áthozva a Hédervári családtól |
→A krónikák szerint: Az idézetkazal külön alfejezetbe gyűjtetett, jó emlékezetű krónikásaink becsére |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
== A nemzetség története == |
== A nemzetség története == |
||
| ⚫ | ''"Németországból Wolfger jött, öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélos vitézzel; a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta nekik, és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol várat épített, ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a [[Héder nemzetség|Héderiek nemzetsége]]."'' |
||
Miután Wolfer testvérével Hedrikkel Magyarországra érkezett, [[II. Géza magyar király|II. Géza]] Wolfernek Güssinget (Küszint) a mai [[Németújvár]]t, Hédernek a [[Győr]]től északnyugatra lévő, a mai [[Hédervár]]t is magába foglaló területet adományozta szálláshelyül. |
Miután Wolfer testvérével Hedrikkel Magyarországra érkezett, [[II. Géza magyar király|II. Géza]] Wolfernek Güssinget (Küszint) a mai [[Németújvár]]t, Hédernek a [[Győr]]től északnyugatra lévő, a mai [[Hédervár]]t is magába foglaló területet adományozta szálláshelyül. |
||
Hédervár első említése egy [[1210]]-ben kelt oklevélben található, amely Novák település határjárásakor keletkezett, és úgy említi Hédervárt, mint Hederic comes, azaz Hederic ispán birtokát. Az ispán a [[Héder nemzetség]] alapító tagja, származásáról a középkori krónikákban olvashatunk. |
Hédervár első említése egy [[1210]]-ben kelt oklevélben található, amely Novák település határjárásakor keletkezett, és úgy említi Hédervárt, mint Hederic comes, azaz Hederic ispán birtokát. Az ispán a [[Héder nemzetség]] alapító tagja, származásáról a középkori krónikákban olvashatunk. |
||
| ⚫ | [[Kézai Simon]] mester [[1283]] körül a következőket írja: ''„Wolfer testvérével Hedrikkel Vildoniából jött be 40 páncélos katonával. A Güssing hegyet kapta szálláshelyül, amelyen favárat épített, sőt a szerzeteseknek monostort is, amelybe halála után eltemették. Innen veszik kezdetüket a Héderiek.”'' |
||
| ⚫ | A székesfehérvári őrkanonok, [[Kálti Márk]] egy évszázaddal későbbi, [[1358]] körül készült [[Képes krónika|krónikája]] és az ebből származó [[14. század]]i összeállítás szerint is Géza fejedelem adományozta a [[Győr]] melletti szigetet a testvéreknek: ''„Németországból Wolfger jött öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélos vitézzel, a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta nekik és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol is favárat épített; ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a Héderiek nemzetsége.”'' |
||
A Hédervári család fontos szerepét mutatja, hogy a [[Képes krónika]] iniciáléjában a bejövő nemzetségek között a család címerét is ábrázolja. Egyébként tévesen, mivel ott Héder ruháján, pajzsán, zászlóján egy hatágú arany csillag látható holdsarlóval, a címer valójában azonban egy ötször hasított pajzs, amely látszik a Hédervári család pecsétjén is. |
A Hédervári család fontos szerepét mutatja, hogy a [[Képes krónika]] iniciáléjában a bejövő nemzetségek között a család címerét is ábrázolja. Egyébként tévesen, mivel ott Héder ruháján, pajzsán, zászlóján egy hatágú arany csillag látható holdsarlóval, a címer valójában azonban egy ötször hasított pajzs, amely látszik a Hédervári család pecsétjén is. |
||
| ⚫ | [[Thuróczy János]] [[Thuróczy-krónika|műve szerint]] Wolfer ''„…Alemanniából jött testvérével, Hedrikkel és háromszáz páncélozott vezetéklóval. Géza fejedelem neki adta örök szállásbirtokként Güssing hegyét és Győr környékén a Dunának egy szigetét. Itt épített egy favárat, a hegyen pedig egy kolostort is, ott temették el. Ezektől származik a Héderváry nemzetség.”'' |
||
A két testvér Magyarországra érkezésének idejét a történészek azóta már régen tisztázták. A bejövetelt és adományozást nem Géza fejedelem idejére, nem a [[10. század]]ra teszik, hanem [[II. Géza magyar király|II. Géza]] ([[1141]]–[[1162]]) uralkodásának periódusára, [[1142]]-re, esetleg [[1146]] utánra. A krónikaírókat vezethette a névazonossággal kapcsolatos tévedés vagy egyszerűen az, hogy a család régiségét, ezáltal tiszteletreméltóságát emeljék. |
A két testvér Magyarországra érkezésének idejét a történészek azóta már régen tisztázták. A bejövetelt és adományozást nem Géza fejedelem idejére, nem a [[10. század]]ra teszik, hanem [[II. Géza magyar király|II. Géza]] ([[1141]]–[[1162]]) uralkodásának periódusára, [[1142]]-re, esetleg [[1146]] utánra. A krónikaírókat vezethette a névazonossággal kapcsolatos tévedés vagy egyszerűen az, hogy a család régiségét, ezáltal tiszteletreméltóságát emeljék. |
||
| 37. sor: | 29. sor: | ||
A nemzetséghez kötődik a községnév is, annak ellenére, hogy a szép népi etimológia a Hédervár elnevezést a Hétérvár névből eredezteti. A monda szerint – a Historia Domus [[1798]]. június 26-i bejegyzése is tanúsítja – e régi időkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szőny-ér. A hét kis ér összevont elnevezéséből alakult volna ki a ''Hétérvár'', majd hasonulás útján a [[Hédervár]] név. A környező szigetközi földrajzi nevek ismeretében – [[Mecsér]], [[Győrladamér]] – nem is kell rögtön félremagyarázásra gondolnunk. Helyesen akkor járunk el azonban, ha a logikai sorrendet megfordítjuk, és a földrajzi falu- és dűlőnevekből származtatjuk a mondát. |
A nemzetséghez kötődik a községnév is, annak ellenére, hogy a szép népi etimológia a Hédervár elnevezést a Hétérvár névből eredezteti. A monda szerint – a Historia Domus [[1798]]. június 26-i bejegyzése is tanúsítja – e régi időkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szőny-ér. A hét kis ér összevont elnevezéséből alakult volna ki a ''Hétérvár'', majd hasonulás útján a [[Hédervár]] név. A környező szigetközi földrajzi nevek ismeretében – [[Mecsér]], [[Győrladamér]] – nem is kell rögtön félremagyarázásra gondolnunk. Helyesen akkor járunk el azonban, ha a logikai sorrendet megfordítjuk, és a földrajzi falu- és dűlőnevekből származtatjuk a mondát. |
||
=== A krónikák szerint === |
|||
| ⚫ | ''"Németországból Wolfger jött, öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélos vitézzel; a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta nekik, és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol várat épített, ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a [[Héder nemzetség|Héderiek nemzetsége]]."'' |
||
| ⚫ | [[Kézai Simon]] mester [[1283]] körül a következőket írja: ''„Wolfer testvérével Hedrikkel Vildoniából jött be 40 páncélos katonával. A Güssing hegyet kapta szálláshelyül, amelyen favárat épített, sőt a szerzeteseknek monostort is, amelybe halála után eltemették. Innen veszik kezdetüket a Héderiek.”'' |
||
| ⚫ | A székesfehérvári őrkanonok, [[Kálti Márk]] egy évszázaddal későbbi, [[1358]] körül készült [[Képes krónika|krónikája]] és az ebből származó [[14. század]]i összeállítás szerint is Géza fejedelem adományozta a [[Győr]] melletti szigetet a testvéreknek: ''„Németországból Wolfger jött öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélos vitézzel, a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta nekik és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol is favárat épített; ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a Héderiek nemzetsége.”'' |
||
| ⚫ | [[Thuróczy János]] [[Thuróczy-krónika|műve szerint]] Wolfer ''„…Alemanniából jött testvérével, Hedrikkel és háromszáz páncélozott vezetéklóval. Géza fejedelem neki adta örök szállásbirtokként Güssing hegyét és Győr környékén a Dunának egy szigetét. Itt épített egy favárat, a hegyen pedig egy kolostort is, ott temették el. Ezektől származik a Héderváry nemzetség.”'' |
||
== A nemzetség ismert tagjai == |
== A nemzetség ismert tagjai == |
||
A lap 2011. június 29., 22:23-kori változata
A Héder nemzetség ősei, Héder nádor és testvére Wolfer akik II. Géza idején települtek be Magyarországra valószínűleg Karinthiából, ahol Héder Hédervárt, Wolfer pedig Németújvárt kapta birtokul. [1] [2]
Wolfer a németújvári hegyen épített nemzetségi monostort a Bencés rend számára, ahol később őt magát is eltemették. [3]
A nemzetség címere vörös pajzson három ezüst cölöp. [4]
A nemzetség története
Miután Wolfer testvérével Hedrikkel Magyarországra érkezett, II. Géza Wolfernek Güssinget (Küszint) a mai Németújvárt, Hédernek a Győrtől északnyugatra lévő, a mai Hédervárt is magába foglaló területet adományozta szálláshelyül.
Hédervár első említése egy 1210-ben kelt oklevélben található, amely Novák település határjárásakor keletkezett, és úgy említi Hédervárt, mint Hederic comes, azaz Hederic ispán birtokát. Az ispán a Héder nemzetség alapító tagja, származásáról a középkori krónikákban olvashatunk.
A Hédervári család fontos szerepét mutatja, hogy a Képes krónika iniciáléjában a bejövő nemzetségek között a család címerét is ábrázolja. Egyébként tévesen, mivel ott Héder ruháján, pajzsán, zászlóján egy hatágú arany csillag látható holdsarlóval, a címer valójában azonban egy ötször hasított pajzs, amely látszik a Hédervári család pecsétjén is.
A két testvér Magyarországra érkezésének idejét a történészek azóta már régen tisztázták. A bejövetelt és adományozást nem Géza fejedelem idejére, nem a 10. századra teszik, hanem II. Géza (1141–1162) uralkodásának periódusára, 1142-re, esetleg 1146 utánra. A krónikaírókat vezethette a névazonossággal kapcsolatos tévedés vagy egyszerűen az, hogy a család régiségét, ezáltal tiszteletreméltóságát emeljék.
A bevándorló lovagok származási helyét azonban megbízhatóan máig sem azonosította a történettudomány. Már a krónikások is eltérő helyeket emlegettek, Kézai Simon Vildoniát, Kálti Márk Németországot, Thuróczy János az alemanniai Hainburgot. Kiderült, hogy a stájerországi Wildonból való eredeztetés téves, mivel Wildon vára 1157-ben még nem állt. Így a Képes krónikának lehet igaza, amikor Hainburgból származtatja a testvéreket, mivel az Au-Erlachi nemzetségben valóban élt a 12. században egy Wolfger von Erlach nevű lovag.
Magyarországra érkezésük után II. Géza Wolfernek Güssinget (Küszint) a mai Németújvárt, Hédernek a Győrtől északnyugatra lévő, a mai Hédervárt is magába foglaló területet adományozta szálláshelyül.
Wolfer Németújváron monostort építtetett, és ide is temetkezett. Hédert már 1146-ban ispánként említik, 1150–1157 között II. Géza udvarbírája, 1162-ben pedig III. István nádora. Annak ellenére, hogy a testvérek közül Wolfer volt az idősebb, a nemzetséget Héderről nevezték el. Ez könnyen magyarázható utóbbi tehetségével, illetve magas, matuzsálemi életkorával, esetleg mindkettővel. Karácsonyi János így ír erről: „Volfer Héder nevű testvére vagy nagyon kiváló férfiú volt vagy szerfelett nagy kort élt el, mert csak így érthető meg, miért nevezték el az egész nemzetséget róla és nem Volferről.”
III. István nádorának, azaz I. Hédernek a fia, de lehet, hogy unokája a már említett 1210-es oklevélben szereplő Héder comes. A nemzetség már a 13. század közepén három ágra szakadt: Köcskiekre, Kőszegiekre és Héderváriakra.
A nemzetséghez kötődik a községnév is, annak ellenére, hogy a szép népi etimológia a Hédervár elnevezést a Hétérvár névből eredezteti. A monda szerint – a Historia Domus 1798. június 26-i bejegyzése is tanúsítja – e régi időkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szőny-ér. A hét kis ér összevont elnevezéséből alakult volna ki a Hétérvár, majd hasonulás útján a Hédervár név. A környező szigetközi földrajzi nevek ismeretében – Mecsér, Győrladamér – nem is kell rögtön félremagyarázásra gondolnunk. Helyesen akkor járunk el azonban, ha a logikai sorrendet megfordítjuk, és a földrajzi falu- és dűlőnevekből származtatjuk a mondát.
A krónikák szerint
"Németországból Wolfger jött, öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélos vitézzel; a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta nekik, és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol várat épített, ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a Héderiek nemzetsége."
Kézai Simon mester 1283 körül a következőket írja: „Wolfer testvérével Hedrikkel Vildoniából jött be 40 páncélos katonával. A Güssing hegyet kapta szálláshelyül, amelyen favárat épített, sőt a szerzeteseknek monostort is, amelybe halála után eltemették. Innen veszik kezdetüket a Héderiek.”
A székesfehérvári őrkanonok, Kálti Márk egy évszázaddal későbbi, 1358 körül készült krónikája és az ebből származó 14. századi összeállítás szerint is Géza fejedelem adományozta a Győr melletti szigetet a testvéreknek: „Németországból Wolfger jött öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélos vitézzel, a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta nekik és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol is favárat épített; ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a Héderiek nemzetsége.”
Thuróczy János műve szerint Wolfer „…Alemanniából jött testvérével, Hedrikkel és háromszáz páncélozott vezetéklóval. Géza fejedelem neki adta örök szállásbirtokként Güssing hegyét és Győr környékén a Dunának egy szigetét. Itt épített egy favárat, a hegyen pedig egy kolostort is, ott temették el. Ezektől származik a Héderváry nemzetség.”
A nemzetség ismert tagjai
A Hédervári család II. Géza királyunk idejében beköltözött Hedrik comestől származik. Az általa épített Hedrik várából lett idővel Hédervár (Győrtől észak-nyugatra), melytől a család nevét vette. A Hédervári család első ismert tagja volt Mór (Maurus comes), ki 1150-ben élt. Fia István volt, kinek öt gyermeke volt: Sándor, Serafin, István (Chepan) ki 1206-ban nádor és Bács vármegye főispánja volt, Poth, aki ugyancsak nádor és Moson vármegye főispánja volt 1209-ben és István (Chepan) nevű testvérével a Lébényi (Lebéni) apátságot alapította, Saul, ki csanádi püspök volt 1188-ban, és utóbb kalocsai érsek.
A család folytonos leszármazása Kemen mester-től követhető nyomon, kinek fiai I. Lőrincz és I. Dienes a tatárok elleni harcokban tüntették ki magukat.
I. Lőrinc, vagy Poth, országbíró volt, majd 1267-ben nádor, és Somogy, Sopron és Moson megyék főispánja.
- Héder nádor és testvére Wolfer a nemzetség alapítói
- Héder Herrand lovászmester volt 1260–1270-ig
- Héder Henrik (?–1274) nádor, a Kőszegi család megalapítója
A nemzetség ágai
A 13. századtól
- Hédervári család
- Kőszegi család – három részre bomlott a 14. században [5]
- Köcski család
A 14. századtól
- Tamási család – a Kőszegi család alága
- Rohonci család – a Kőszegi család alága
- Szekcsői Herceg család – a Kőszegi család alága
Források
- ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 221. o.. ISBN 963 547 085 1 (2000)
- ↑ szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon, cikkszerző: Sebők Ferenc, Akadémiai Kiadó, Budapest, 260. o.. 963 05 6722 9
- ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 34-35. o.. ISBN 963 547 085 1 (1986)
- ↑ szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon, cikkszerző: Sebők Ferenc, Akadémiai Kiadó, Budapest, 260. o.. 963 05 6722 9
- ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 194. o.. ISBN 963 547 085 1 (1986)