„Iharkút” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Dani (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Pápa –> Pápa (település) |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
Iharkút bakonyi irtásfalu volt, nevét a [[juhar]] (ihar) fáról kapta. Már az [[Árpád-kor]]ban lakott hely volt, a török időkben a környék településeihez hasonlóan pusztává vált. Újratelepítését az [[Esterházy család]] kezdeményezte, akik telepes [[Magyarországi németek|svábokat]] hívtak a Bakonyba. Iharkút lakói ekkor erdei munkából és favágásból éltek. A [[második világháború]] után a falu hanyatlásnak indult. A németajkúakat a [[A magyarországi németek kitelepítése|kitelepítették]], a maradék lakosságot pedig a környékbeli ipari nagyvárosok szívták el. Iharkút lakossága 1960-ban 150 fő volt. Sorsát az alatta található [[bauxit]]vagyon felfedezése pecsételte meg. |
Iharkút bakonyi irtásfalu volt, nevét a [[juhar]] (ihar) fáról kapta. Már az [[Árpád-kor]]ban lakott hely volt, a török időkben a környék településeihez hasonlóan pusztává vált. Újratelepítését az [[Esterházy család]] kezdeményezte, akik telepes [[Magyarországi németek|svábokat]] hívtak a Bakonyba. Iharkút lakói ekkor erdei munkából és favágásból éltek. A [[második világháború]] után a falu hanyatlásnak indult. A németajkúakat a [[A magyarországi németek kitelepítése|kitelepítették]], a maradék lakosságot pedig a környékbeli ipari nagyvárosok szívták el. Iharkút lakossága 1960-ban 150 fő volt. Sorsát az alatta található [[bauxit]]vagyon felfedezése pecsételte meg. |
||
A község alatt található bauxitvagyon kitermelését [[1979]]-ben kezdték meg. A fogyatkozó falu önállóságát 1981-ben megszüntették, területét a szomszédos [[Bakonyjákó]]hoz csatolták.<ref>{{cite web| url = http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_history_goa?s=20378| title = Iharkút| accessdate = 2010-10-08| publisher = KSH| language = magyar}}</ref> Iharkút utolsó lakosainak Bakonyjákón, [[Németbánya|Németbányá]]n, [[Herend]]en, továbbá [[Pápa| |
A község alatt található bauxitvagyon kitermelését [[1979]]-ben kezdték meg. A fogyatkozó falu önállóságát 1981-ben megszüntették, területét a szomszédos [[Bakonyjákó]]hoz csatolták.<ref>{{cite web| url = http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_history_goa?s=20378| title = Iharkút| accessdate = 2010-10-08| publisher = KSH| language = magyar}}</ref> Iharkút utolsó lakosainak Bakonyjákón, [[Németbánya|Németbányá]]n, [[Herend]]en, továbbá [[Pápa (település)|Pápán]] juttattak új házakat, lakásokat. A falu temetőjét is áttelepítették. A falu épületeit lebontották, Iharkút területét pedig egy hatalmas külszíni bauxitbánya foglalta el. |
||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
A lap 2011. június 26., 17:01-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Iharkút | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Település | Bakonyjákó |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő |
| Elhelyezkedése | |
 Iharkút
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 14′ 08″, k. h. 17° 38′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 08″, k. h. 17° 38′ 30″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iharkút témájú médiaállományokat. | |
Iharkút (németül: Iharkut) község volt Veszprém megyében, a Pápai kistérségben, napjainkban Bakonyjákó lakatlan külterülete.
Fekvése
A Bakonyban Veszprém és Pápa között, nem messze Németbányától és Bakonyjákótól feküdt Iharkút község.
Története
Iharkút bakonyi irtásfalu volt, nevét a juhar (ihar) fáról kapta. Már az Árpád-korban lakott hely volt, a török időkben a környék településeihez hasonlóan pusztává vált. Újratelepítését az Esterházy család kezdeményezte, akik telepes svábokat hívtak a Bakonyba. Iharkút lakói ekkor erdei munkából és favágásból éltek. A második világháború után a falu hanyatlásnak indult. A németajkúakat a kitelepítették, a maradék lakosságot pedig a környékbeli ipari nagyvárosok szívták el. Iharkút lakossága 1960-ban 150 fő volt. Sorsát az alatta található bauxitvagyon felfedezése pecsételte meg.
A község alatt található bauxitvagyon kitermelését 1979-ben kezdték meg. A fogyatkozó falu önállóságát 1981-ben megszüntették, területét a szomszédos Bakonyjákóhoz csatolták.[1] Iharkút utolsó lakosainak Bakonyjákón, Németbányán, Herenden, továbbá Pápán juttattak új házakat, lakásokat. A falu temetőjét is áttelepítették. A falu épületeit lebontották, Iharkút területét pedig egy hatalmas külszíni bauxitbánya foglalta el.
Nevezetességei
A település helyén létrejött hatalmas külszíni fejtések közül némelyik 50-60 méter vastagságban tárt fel kréta korú szárazföldi rétegsorokat. Ezekből az üledékekből kerültek elő az első dinoszaurusz testfosszíliák a mai Magyarország területéről. 2010-re a Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE Őslénytani Tanszékének munkatársai által végzett ásatások nyomán már egy teljes szárazföldi gerinces fauna vált ismertté a lelőhelyről. Ez a bakonyi dinoszaurusz lelőhely hazánkban egyedülálló. 2000 óta a dinoszauruszok mellett egy teljes mezozoos szárazföldi gerinces faunát tártak itt fel a kutatók. A lelőhely több, korábban ismeretlen új nemmel büszkélkedhet, mint például a Hungarosaurus (páncélos dinoszaurusz), az Iharkutosuchus (növényevő krokodil), és a Bakonydraco (repülő hüllő).
Jelenleg a területen zajló rekultiváció (földmunkák, omlásveszély) miatt a lelőhely még nem látogatható (kivételt képez a németbányai-bakonyjákói szervezésű hivatalos "kisvonatos" túra).
A még élő egykori iharkúti lakosok és azok leszármazottai elhatározták, hogy hajdani falujuknak emléket állítanak. Így jött létre az Iharkút emlékpark. Az egykori falu helyének közepén egy harangláb és kereszt áll. Évente egyszer az iharkútiak összegyűlnek az emlékhelyen.