„Közönséges görény” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: a(z) nds-nl:Ulk kiemelt szócikk
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Vidra –> Vidraformák
57. sor: 57. sor:
== Rokon fajok ==
== Rokon fajok ==
Egyéb görényfajok a [[molnárgörény|mezei görény]] ''(M. eversmanni)'' és az [[európai nyérc]] ''(M. lutreola)''. A legtöbb zoológus szerint a [[vadászgörény]] ''(M. putorius furo)'' a közönséges görénytől származik. A [[zorilla]], vagy csíkos görény ''(Ictonyx striatus)'' Afrika szubszaharai területein él.
Egyéb görényfajok a [[molnárgörény|mezei görény]] ''(M. eversmanni)'' és az [[európai nyérc]] ''(M. lutreola)''. A legtöbb zoológus szerint a [[vadászgörény]] ''(M. putorius furo)'' a közönséges görénytől származik. A [[zorilla]], vagy csíkos görény ''(Ictonyx striatus)'' Afrika szubszaharai területein él.
Közeli rokona a [[hermelin]]nek, [[vidra|vidrának]] és a [[nyérc]]nek.
Közeli rokona a [[hermelin]]nek, [[Vidraformák|vidrának]] és a [[nyérc]]nek.


==Vadászat==
==Vadászat==

A lap 2011. június 25., 12:17-kori változata

Közönséges görény
Vad európai görények
Vad európai görények
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Menyétfélék (Mustelidae)
Alcsalád: Menyétformák (Mustelinae)
Nem: Mustela
Alnem: Putorius
Faj: M. putorius
Tudományos név
Mustela putorius
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Elterjedése
Elterjedése
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges görény témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges görény témájú médiaállományokat és Közönséges görény témájú kategóriát.

A közönséges görény (Mustela putorius), vagy európai (erdei) görény, az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a menyétformák (Mustelinae) alcsaládjába tartozó faj. Ügyes ragadozó; odújában télire élelmiszerkészletet gyűjt, ami ott "mélyhűtődik", és hónapokig friss marad. A görények alfélmelletti mirigyeikből bűzös és kiállhatatlan szagú folyadékot választanak ki.

Előfordulása

A görények előfordulnak Európa legtöbb országában.[1] Szürkületi állatok, rendszerint erdőkben, szántókon, lápokon találhatók. Folyópartok oldalába, vagy fák gyökere alá ásott odúkban él. Főleg ragadozó, leginkább békákat és pockokat zsákmányol, de elkapja a patkányokat, és egyéb kisebb zsákmányállatokat is. Vadászterülete körülbelül egy négyzetkilométert tesz ki. Anglia néhány részén az elkóborolt vadászgörények és a vad közönséges görények keveredtek, és ezek a hibridek majdnem megkülönböztethetetlenek a közönséges görényektől.

Alfajai

  • Mustela putorius putorius
  • Mustela putorius anglia
  • Mustela putorius aureola
  • Mustela putorius caledoniae
  • Mustela putorius mosquensis
  • Mustela putorius rothschildi

Háziasított alak:

Megjelenése

Bundája sötétbarna, pofája fehér, bandita maszkkal a szeme körül. Aljszőrzete halvány sárga. Farka hosszú, lábai rövidek. A nőstény kb. 25–30 cm, míg a hím valamivel nagyobb 30–35 cm között van. A tenyésztett, állatkereskedésekben kapható példányok valamivel kisebbek.

Régi rajz a közönséges görényről (Brehm)
és a nyomai

Szaporodása

Az ivarérettséget a születést követő márciusban éri el, olykor már 8 hónapos korban. A párzási időszak február és április között van. A vemhesség 40-43 napig tart. A nőstény néha kétszer is ellik évente. Egy alomban 5-10 utód születik.

Életmódja

A görény a többi menyétféléhez hasonlóan gyűjt néha élelmet. Kotoréka rendszerint egy „lakókamrából" és egy „éléskamrából” áll. Nyáron főként békákat fogyaszt. A görény kis termete ellenére erős, és mindig zsákmányra éhes. Olyan nagy állatokat is meg tud ölni, mint az üregi nyúl és a mezei nyúl. Sven Nilsson svéd zoológus már a 19. században megfigyelte, hogy a görények gyakran az elkapott békákat élő vágóállatként az odújukban vagy egy kis szigeten tartották a mocsárban, lábukat eltörték, így azok nem tudtak elmenekülni. Bátorságára jellemző, hogy még a keresztes viperára is ráveti magát, és egy tarkóharapással megöli. Hajlékonyságával és gyorsaságával kifárasztja a kígyót, bár vigyáznia kell, mert a kígyóméreg a görényre is hat.

Rokon fajok

Egyéb görényfajok a mezei görény (M. eversmanni) és az európai nyérc (M. lutreola). A legtöbb zoológus szerint a vadászgörény (M. putorius furo) a közönséges görénytől származik. A zorilla, vagy csíkos görény (Ictonyx striatus) Afrika szubszaharai területein él. Közeli rokona a hermelinnek, vidrának és a nyércnek.

Vadászat

A közönséges vagy házi görény hazánkban vadászható fajnak minősül (vad). Vadászidénye: szeptember 1. - február 28.

Források

Külső hivatkozások