„Perpignan” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: pnb:پرپگناں |
a →Látnivalók: évszám+ óta jav. |
||
145. sor: | 145. sor: | ||
* '''Maison Julia''' – a város kevés középkori magánházainak egyike, gótikus szílusban épült a [[XIV. század]]ban. |
* '''Maison Julia''' – a város kevés középkori magánházainak egyike, gótikus szílusban épült a [[XIV. század]]ban. |
||
* '''Cathédrale St-Jean''' – [[1324]]-ben kezdték el építeni a város főtemplomát, de csak [[1509]]-ben szentelték fel, közben a tervezett háromhajós épületet egyetlen hajóssá alakították át. A bejárat elé a [[XVII. század]]ban építették a kupolás kis csarnokot. A főoltáron [[Keresztelő Szent János]], a város védszentjének szobra látható, [[Claude Perret]] XVII. századi alkotása. |
* '''Cathédrale St-Jean''' – [[1324]]-ben kezdték el építeni a város főtemplomát, de csak [[1509]]-ben szentelték fel, közben a tervezett háromhajós épületet egyetlen hajóssá alakították át. A bejárat elé a [[XVII. század]]ban építették a kupolás kis csarnokot. A főoltáron [[Keresztelő Szent János]], a város védszentjének szobra látható, [[Claude Perret]] XVII. századi alkotása. |
||
* '''Église St-Jacques''' – a templom két részletben épült, első része a [[XIV. század]]ban, második a [[XVIII. század|XVIII.-ban]]. Nagypéntek délutánján innen indul a bűnbánók körmenete, a ''Procession des Mystéres'', a menetet a ''Confrérie de la Sanch'', vagyis a Szent Vér bűnbánó társasága szervezi [[1426]] |
* '''Église St-Jacques''' – a templom két részletben épült, első része a [[XIV. század]]ban, második a [[XVIII. század|XVIII.-ban]]. Nagypéntek délutánján innen indul a bűnbánók körmenete, a ''Procession des Mystéres'', a menetet a ''Confrérie de la Sanch'', vagyis a Szent Vér bűnbánó társasága szervezi [[1426]] óta. |
||
* '''Musée Rigaud''' – XVII. századi palota, gazdag gyűjteményében több festmény található [[Hyacinthe Rigaud]]-tól, aki a város szülötte és a XVII-XVIII. század fordulóján népszerű portréfestő volt, valamint ő lett a [[XIV. Lajos francia király|Napkirály]] udvari festője. |
* '''Musée Rigaud''' – XVII. századi palota, gazdag gyűjteményében több festmény található [[Hyacinthe Rigaud]]-tól, aki a város szülötte és a XVII-XVIII. század fordulóján népszerű portréfestő volt, valamint ő lett a [[XIV. Lajos francia király|Napkirály]] udvari festője. |
||
* '''Palais des Rois de Majorque''' – citadella, a mindössze 68 évig fennálló Majorcai Királyság idején épült, ez a királyság Roussillon területe mellett [[Montpellier]] városára és a [[Baleár-szigetek]]re terjesztette ki hatalmát. Az építkezés [[1276]]-ban kezdődött s akkor fejeződött be, amikor a királyság megszűntével a vár birtokosai az aragóniai királyok lettek. |
* '''Palais des Rois de Majorque''' – citadella, a mindössze 68 évig fennálló Majorcai Királyság idején épült, ez a királyság Roussillon területe mellett [[Montpellier]] városára és a [[Baleár-szigetek]]re terjesztette ki hatalmát. Az építkezés [[1276]]-ban kezdődött s akkor fejeződött be, amikor a királyság megszűntével a vár birtokosai az aragóniai királyok lettek. |
A lap 2011. június 24., 15:36-kori változata
Perpignan | |||
Castillet, erődítmény | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Franciaország | ||
Régió | Languedoc-Roussillon | ||
Megye | Pyrénées-Orientales | ||
Polgármester | Jean-Marc Ayrault (2008-2014) | ||
INSEE-kód | 66136 | ||
Irányítószám | 66000 | ||
Körzethívószám | 468 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 119 656 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 1715 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 8–95 m | ||
Terület | 68.07 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 42° 41′ 51″, k. h. 2° 53′ 41″Koordináták: é. sz. 42° 41′ 51″, k. h. 2° 53′ 41″ | |||
Perpignan weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Perpignan témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Perpignan (katalánul: Perpinyà) nagyváros Franciaország délkeleti részén, Languedoc-Roussillon régióban, Pyrénées-Orientales megye központja.
A kontinentális Franciaország legdélibb nagyvárosa, amely a tengerparti síkságot magába foglaló Roussillon tájegység központja, sok vonatkozásban már a szomszédos Katalóniával rokon. A település egy újonnan kialakult és rendkívül népszerű tengerparti üdülőkörzet központja.
Története
Sok évszázados története során a város még önálló királyság székhelye is volt, 1276-1344 között a mallorcai királyok laktak az itteni várban. De már a rómaiak is kikötőt létesítettek az akkor még tengerparti városnál. Volt egy ideig önálló grófság, majd a Mallorcai Királyság megszűntével Katalóniához tartozott. A XV. században átmenetileg francia kézre jutott, de azután visszakerült a Spanyol Királyság birtokába. Csak a XVIII. században lett véglegesen francia birtok, 1659-ben az úgynevezett pireneusi béke véglegesítette Franciaország uralmát a hegyláncig terjedő partvidéken. A katalán hagyomány azonban mindmáig érezhető, a lakosok jelentékeny része beszéli a katalán nyelvet, nyaranta az utcákon, tereken a „sardana” katalán tánc muzsikáját játssza az alkalmi „cobla”, a néphangszerekből alakult zenekar.
Demográfia
|
|
|
|
Látnivalók
- Castillet – a régi belváros, egykori falait lerombolták, megmaradt a régi városkapu és erődítmény, az 1368-1483 között létesült, a városkaput védelmező bástya-erőd, amely Perpignan régi címerében szerepelt. A téglából készített erőd belsejében található a Casa Pairal, a helyi népművészeti és helytörténeti múzeum. A palace de la Loge tér közepén Vénusz szobra áll.
- Loge de Mer – a díszes palota egykor a tőzsde volt, sarkánál hajó formájú szélkakas áll. Az ápület 1397-ből származik.
- Hotel de Ville – a régi városháza, egy része XV. századi. A homlokzaton három bronzkar látható, ezek valaha fáklyatartók voltak, de egyben a lakosságnak azt a három csoportját jelképezik, amelyik a városi tisztségviselők választására volt jogosult. A belső udvarában a la Méditerranée szoborcsoport látható.
- Palais de la Députation – XV. századi, az aragóniai királyok korában létezett helyi katalán képviselet székháza volt.
- Maison Julia – a város kevés középkori magánházainak egyike, gótikus szílusban épült a XIV. században.
- Cathédrale St-Jean – 1324-ben kezdték el építeni a város főtemplomát, de csak 1509-ben szentelték fel, közben a tervezett háromhajós épületet egyetlen hajóssá alakították át. A bejárat elé a XVII. században építették a kupolás kis csarnokot. A főoltáron Keresztelő Szent János, a város védszentjének szobra látható, Claude Perret XVII. századi alkotása.
- Église St-Jacques – a templom két részletben épült, első része a XIV. században, második a XVIII.-ban. Nagypéntek délutánján innen indul a bűnbánók körmenete, a Procession des Mystéres, a menetet a Confrérie de la Sanch, vagyis a Szent Vér bűnbánó társasága szervezi 1426 óta.
- Musée Rigaud – XVII. századi palota, gazdag gyűjteményében több festmény található Hyacinthe Rigaud-tól, aki a város szülötte és a XVII-XVIII. század fordulóján népszerű portréfestő volt, valamint ő lett a Napkirály udvari festője.
- Palais des Rois de Majorque – citadella, a mindössze 68 évig fennálló Majorcai Királyság idején épült, ez a királyság Roussillon területe mellett Montpellier városára és a Baleár-szigetekre terjesztette ki hatalmát. Az építkezés 1276-ban kezdődött s akkor fejeződött be, amikor a királyság megszűntével a vár birtokosai az aragóniai királyok lettek.
Testvérvárosok
- - Hannover, 1960 óta.
- - Lancaster, 1962 óta.
- - Lac Charles, 1991 óta.
- - Sarasota, 1995 óta.
- - Tyre, 1997 óta.
Partnervárosok:
- - Ma'alot-Tarshiha, 1998 óta.
- - Tavira, 2001 óta.
- - Berkane
Külső hivatkozások
- ↑ Populations légales 2021