„Pákey Lajos” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2011. június 24., 08:07-kori változata

Pákey Lajos, gyakran Pákei helyesírással (Kolozsvár, 1853. március 1. – Kolozsvár, 1921. március 22.) kolozsvári építész.

Életpályája

Apja, id. Pákei Lajos, az Erdélyi Főkormányszék titkára, művelt és művészi hajlamokkal megáldott ember volt, aki rajzoktatót fogadott fia mellé. Tanulmányait a kolozsvári unitárius kollégiumban kezdte, ahol hatodik osztályos korában már ő tanította az alsóbb osztályokban a rajzot. Nevéhez fűződik a kollégium zeneegyletének megalapítása is. 1872-től a budapesti József Műegyetemen műépítészetet tanult, majd 1873-ban Münchenben folytatta. 1876 végén a bécsi Képzőművészeti Akadémiára ment, ahol a dán Theophil Hansen tanítványa lett. Hansen irodájában gyakornokként részt vett a bécsi Parlament tervezésében és kivitelezésében. 1880-ban szülővárosa meghívta a város főépítészének, ahol élete végéig dolgozott. Első nagyobb műve a városi közvágóhíd volt. Később a Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola és az I. Ferenc József Iparmúzeum (ez intézmény megalkotása is az ő nevéhez fűződik) igazgatója is volt. Ebben az időszakban hézagpótló munkaként ő maga írt az iskola számára Építéstan, Építési alaktan és Építési anyagismeret címmel tankönyveket. Főépítészként ő irányította Kolozsvár századvégi építészetét. Több tucat középület, templom és családi villa mellett, számos síremléket, illetve emlékművet tervezett. A kolozsvári Mátyás szobor talapzatának munkálatai nyomán Ferenc József Lovagrend Keresztje kitüntetést kapott.

Sem tanárként, sem építészként nem keresett új utakat, hanem a kiforrott eredmények szép és hasznos alkalmazását tekintette hivatásának. Élete végén elkezdte összegyűjteni Kolozsvár építészeti emlékeit: rajzokat készített a város bástyáiról és falairól, a középkori és barokk templomokról, reneszánsz lakóházakról, kapudíszekről és zárakról. Noha munkáját az I. világháború és az azt követő román megszállás alatt is folytatta, időskori érelmeszesedése miatt nem sikerült befejeznie. Rajzai az Unitárius Püspökség levéltárába, illetve az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának tulajdonába kerültek. A gyűjtemény egy része megjelent az Erdélyi Múzeumban (1944). 1983-84-ben az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeuma tárlatot rendezett Székesfehérváron ezekből a rajzokból.

Művei

Templomok: bölöni, magyarsárosi, firtosmartonosi és székelyudvarhelyi unitárius templom; dicsőszentmártoni római katolikus templom
Középületek: Unitárius kollégium, Kolozsvár; Unitárius Főgimnázium, Székelyudvarhely; Iparmúzeum, Kolozsvár (ma a Műegyetem épülete); Kereskedelmi Akadémia, Kolozsvár; New York-szálloda, Kolozsvár; sétatéri kioszk és korcsolyapavilon; közkórház, Bánffyhunyad; közkórház, Mócs
Házak és kastélyok: Fadrusz János budai (naphegyi) műteremlakása; gróf Teleki István kastélya, Sáromberke; Béldy Tivadar kastélya, Bodola; Ugron István kastélya, Mezőzáh; várhegyi és orbói Teleki-kastély
Felújítások: Mátyás-ház, Kolozsvár; kövendi unitárius templom
Szobrok: Mátyás szobor talapzata, Kolozsvár; Erzsébet-szobor talapzata, Kolozsvár; Mária Terézia szobor talpazata, Pozsony; Wesselényi-szobor talapzata, Zsibó
Síremlékek: Berde Mózes, Kolozsvár; Brassai Sámuel, Kolozsvár; Kéler Ilona színművésznő, Kolozsvár
Emléktáblák: Kriza János, Nagyajta; 100 éves magyar színjátszás, Kolozsvár (Rhédey-palota);
Egyéb: kolozsvári Szent Mihály-templom vasrácskerítése

Lásd még

Pákey-villa

Felhasznált források

Balogh Jolán: Pákei Lajos rajzai kolozsvár építészeti emlékeiről. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1944. (Erdélyi Tudományos Füzetek 186.)
Kelemen Lajos: Pákei Lajos in: Művészettörténeti tanulmányok. II. kötet. Bukarest: Kriterion. 1982
Magyar életrajzi lexikon 1000–1990. szerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Arcanum Adatbázis Kft. 2001.

További irodalom

Guttmann Szabolcs: Pákei Lajos (1853–1921) kolozsvári hagyatéka. In: Pavilon. Budapest 1993. 49–52.
Murádin-Beyer Katalin: Pákei Lajos kéziratos önéletírása. In: Pavilon. Budapest 1993. 42–49.
Murádin Katalin: Egy építész a polgárosodó Kolozsváron. In: Művelődés. 2004. 2 sz.
Gaal György: Kolozsvár vonzásában. Csíkszereda: Pallas-Akadémia. 2005. ISBN 973-665-107-X

Külső hivatkozások

Kolozsvár-portál
Erdély-portál

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 [[Kép:Pakey Lajos sirja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Pákey Lajos sírja Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben.]]
 ==Életpályája==
-Apja, id. Pákei Lajos, az Erdélyi Főkormányszék titkára, művelt és művészi hajlamokkal megáldott ember volt, aki rajzoktatót fogadott fia mellé. Tanulmányait a kolozsvári [[János Zsigmond Unitárius Kollégium|unitárius kollégium]]ban kezdte, ahol hatodik osztályos korában már ő tanította az alsóbb osztályokban a rajzot. Nevéhez fűződik a kollégium zeneegyletének megalapítása is. 1872-től a budapesti [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|József Műegyetemen]] műépítészetet tanult, majd 1873-ban Münchenben folytatta. 1876 végén a bécsi Képzőművészeti Akadémiára ment, ahol a dán [[Theophil Hansen]] tanítványa lett. Hansen irodájában gyakornokként részt vett a bécsi Parlament tervezésében és kivitelezésében. [[1880]]-ban szülővárosa meghívta a város főépítészének, ahol élete végéig dolgozott. Első nagyobb műve a városi közvágóhíd volt. Később a Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola és az I. Ferenc József Iparmúzeum (ez intézmény megalkotása is az ő nevéhez fűződik) igazgatója is volt. Ebben az időszakban hézagpótló munkaként ő maga írt az iskola számára ''Építéstan'', ''Építési alaktan'' és ''Építési anyagismeret'' címmel tankönyveket. Főépítészként ő irányította Kolozsvár századvégi építészetét. Több tucat középület, templom és családi villa mellett, számos síremléket, illetve emlékművet tervezett. A kolozsvári [[Mátyás király emlékmű (Kolozsvár)|Mátyás szobor]] talapzatának munkálatai nyomán [[Ferenc József-rend|Ferenc József Lovagrend Keresztje]] kitüntetést kapott.
+Apja, id. Pákei Lajos, az Erdélyi Főkormányszék titkára, művelt és művészi hajlamokkal megáldott ember volt, aki rajzoktatót fogadott fia mellé. Tanulmányait a kolozsvári [[Régi unitárius kollégium|unitárius kollégium]]ban kezdte, ahol hatodik osztályos korában már ő tanította az alsóbb osztályokban a rajzot. Nevéhez fűződik a kollégium zeneegyletének megalapítása is. 1872-től a budapesti [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|József Műegyetemen]] műépítészetet tanult, majd 1873-ban Münchenben folytatta. 1876 végén a bécsi Képzőművészeti Akadémiára ment, ahol a dán [[Theophil Hansen]] tanítványa lett. Hansen irodájában gyakornokként részt vett a bécsi Parlament tervezésében és kivitelezésében. [[1880]]-ban szülővárosa meghívta a város főépítészének, ahol élete végéig dolgozott. Első nagyobb műve a városi közvágóhíd volt. Később a Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola és az I. Ferenc József Iparmúzeum (ez intézmény megalkotása is az ő nevéhez fűződik) igazgatója is volt. Ebben az időszakban hézagpótló munkaként ő maga írt az iskola számára ''Építéstan'', ''Építési alaktan'' és ''Építési anyagismeret'' címmel tankönyveket. Főépítészként ő irányította Kolozsvár századvégi építészetét. Több tucat középület, templom és családi villa mellett, számos síremléket, illetve emlékművet tervezett. A kolozsvári [[Mátyás király emlékmű (Kolozsvár)|Mátyás szobor]] talapzatának munkálatai nyomán [[Ferenc József-rend|Ferenc József Lovagrend Keresztje]] kitüntetést kapott.
 Sem tanárként, sem építészként nem keresett új utakat, hanem a kiforrott eredmények szép és hasznos alkalmazását tekintette hivatásának. Élete végén elkezdte összegyűjteni Kolozsvár építészeti emlékeit: rajzokat készített a város bástyáiról és falairól, a középkori és barokk templomokról, reneszánsz lakóházakról, kapudíszekről és zárakról. Noha munkáját az [[I. világháború]] és az azt követő román megszállás alatt is folytatta, időskori [[érelmeszesedés]]e miatt nem sikerült befejeznie. Rajzai az Unitárius Püspökség levéltárába, illetve az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának tulajdonába kerültek. A gyűjtemény egy része megjelent az Erdélyi Múzeumban (1944). 1983-84-ben az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeuma tárlatot rendezett Székesfehérváron ezekből a rajzokból.
@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 [[Kép:Cluj-Napoca Chios Casino - lateral view.jpg|bélyegkép|270px|A sétatéri kioszk]]
 * Templomok: [[bölön]]i, [[magyarsáros]]i, [[firtosmartonos]]i és [[székelyudvarhely]]i unitárius templom; [[dicsőszentmárton]]i római katolikus templom
-* Középületek: [[János Zsigmond Unitárius Kollégium|Unitárius kollégium]], Kolozsvár; Unitárius Főgimnázium, [[Székelyudvarhely]]; Iparmúzeum, Kolozsvár (ma a Műegyetem épülete); Kereskedelmi Akadémia, Kolozsvár; [[New York kávéház (Kolozsvár)|New York-szálloda]], Kolozsvár; [[Sétatér (Kolozsvár)|sétatéri]] kioszk és korcsolyapavilon; közkórház, [[Bánffyhunyad]]; közkórház, [[Mócs]]
+* Középületek: [[Új unitárius kollégium|Unitárius kollégium]], Kolozsvár; Unitárius Főgimnázium, [[Székelyudvarhely]]; Iparmúzeum, Kolozsvár (ma a Műegyetem épülete); Kereskedelmi Akadémia, Kolozsvár; [[New York kávéház (Kolozsvár)|New York-szálloda]], Kolozsvár; [[Sétatér (Kolozsvár)|sétatéri]] kioszk és korcsolyapavilon; közkórház, [[Bánffyhunyad]]; közkórház, [[Mócs]]
 * Házak és kastélyok: [[Fadrusz János]] budai (naphegyi) műteremlakása; gróf [[Teleki István]] kastélya, [[Sáromberke]]; Béldy Tivadar kastélya, [[Bodola]]; Ugron István kastélya, [[Mezőzáh]]; [[várhegy]]i és orbói Teleki-kastély
 * Felújítások: [[Mátyás király szülőháza|Mátyás-ház]], Kolozsvár; [[kövend]]i unitárius templom
 * Szobrok: Mátyás szobor talapzata, Kolozsvár; Erzsébet-szobor talapzata, Kolozsvár; Mária Terézia szobor talpazata, [[Pozsony]]; Wesselényi-szobor talapzata, [[Zsibó]]
 * Síremlékek: [[Berde Mózes]], Kolozsvár; [[Brassai Sámuel]], Kolozsvár; Kéler Ilona színművésznő, Kolozsvár
 * Emléktáblák: [[Kriza János]], Nagyajta; 100 éves magyar színjátszás, Kolozsvár ([[Rhédey-palota]]);
 * Egyéb: kolozsvári [[Szent Mihály-templom (Kolozsvár)|Szent Mihály-templom]] vasrácskerítése