„Jagelló Katalin svéd királyné” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Catherine Jagellonica.jpeg|thumb|Jagelló Katalin finn hercegné és svéd királyné]] |
|||
'''Jagelló Katalin''' ([[lengyel nyelv|lengyelül]] ''Katarzyna Jagiellonka''), [[Krakkó]], [[1526]]. [[november 1]]. – [[Turku]] vára, [[Finnország]], [[1583]]. [[szeptember 16]].) [[Jagelló-ház]]i lengyel királyi hercegnő, [[III. János svéd király]] feleségeként [[1562]]-től Finnország hercegnéja, [[1569]]-től [[Svédország]] királynéja. [[III. Zsigmond lengyel király]] anyja. |
'''Jagelló Katalin''' ([[lengyel nyelv|lengyelül]] ''Katarzyna Jagiellonka''), [[Krakkó]], [[1526]]. [[november 1]]. – [[Turku]] vára, [[Finnország]], [[1583]]. [[szeptember 16]].) [[Jagelló-ház]]i lengyel királyi hercegnő, [[III. János svéd király]] feleségeként [[1562]]-től Finnország hercegnéja, [[1569]]-től [[Svédország]] királynéja. [[III. Zsigmond lengyel király]] anyja. |
||
==Élete== |
==Élete== |
||
[[1526]]. [[november 1]]-jén született [[I. Zsigmond lengyel király]] és [[Sforza Bona lengyel királyné|Bona Sforza milánói hercegnő]] ötödik gyermekeként. Habár kezére [[IV. Iván orosz cár]] is pályázott, Wasa János svéd herceghez, [[XIV. Erik svéd király]] öccséhez ment feleségül. Esküvőjüket [[1562]]. [[október 4]]-én [[Litvánia]] fővárosában, [[Vilnius]]ban tartották, mivel János [[Finnország]] hercegeként független külpolitikát folytatva, nem kapott engedélyt bátyjától a házassági szerződés megkötéséhez. A fiatal házasok a finnországi [[Turku]] várában rendezték be udvartartásukat. János beavatkozása [[Livónia]] ügyeibe azonban arra bírta XIV. Eriket, hogy hadat üzenjen öccsének. 10 000 fős sereggel Finnországba indult, hogy elfoglalja János székvárosát, Turkut. [1563]]. [[augusztus 12]]-én a vár védői letették a fegyvert, ami végül János és Katalin elfogásához vezetett. A hercegi párt fogolyként Svédországba szállították, majd a gripsholmi várba internálták. |
[[1526]]. [[november 1]]-jén született [[I. Zsigmond lengyel király]] és [[Sforza Bona lengyel királyné|Bona Sforza milánói hercegnő]] ötödik gyermekeként. Habár kezére [[IV. Iván orosz cár]] is pályázott, Wasa János svéd herceghez, [[XIV. Erik svéd király]] öccséhez ment feleségül. Esküvőjüket [[1562]]. [[október 4]]-én [[Litvánia]] fővárosában, [[Vilnius]]ban tartották, mivel János [[Finnország]] hercegeként független külpolitikát folytatva, nem kapott engedélyt bátyjától a házassági szerződés megkötéséhez. A fiatal házasok a finnországi [[Turku]] várában rendezték be udvartartásukat. János beavatkozása [[Livónia]] ügyeibe azonban arra bírta XIV. Eriket, hogy hadat üzenjen öccsének. 10 000 fős sereggel Finnországba indult, hogy elfoglalja János székvárosát, Turkut. [[1563]]. [[augusztus 12]]-én a vár védői letették a fegyvert, ami végül János és Katalin elfogásához vezetett. A hercegi párt fogolyként Svédországba szállították, majd a gripsholmi várba internálták. |
||
[[Fájl:Katarzyna Jagiellonka.jpg|200px|thumb|left|Jagelló Katalin a gripsholmi kastélyban férjével, Jánossal és fiával, Zsigmonddal (Józef Simmler festménye)]] |
|||
Katalin egykori kérője, IV. Iván cár diplomáciai úton próbálta elérni a stockholmi udvarnál János és Katalin házasságának felbontását, hogy azután feleségül vehesse az akkor már 37 éves hercegnőt. Részben ennek, részben XIV. Erik időközbeni szellemi leépülésének következtében az ellenzék megerősödött, az országon belüli elégedetlenség pedig egyre nőtt. Katalin gripsholmi fogságuk idején adott életet első gyermekének, Izabellának (1564-1566). Az idősebb leánygyermeket követte 1566-ban Zsigmond, majd 1568-ban ismét leánygyermeket szült, aki az Anna nevet kapta. |
Katalin egykori kérője, IV. Iván cár diplomáciai úton próbálta elérni a stockholmi udvarnál János és Katalin házasságának felbontását, hogy azután feleségül vehesse az akkor már 37 éves hercegnőt. Részben ennek, részben XIV. Erik időközbeni szellemi leépülésének következtében az ellenzék megerősödött, az országon belüli elégedetlenség pedig egyre nőtt. Katalin gripsholmi fogságuk idején adott életet első gyermekének, Izabellának (1564-1566). Az idősebb leánygyermeket követte 1566-ban Zsigmond, majd 1568-ban ismét leánygyermeket szült, aki az Anna nevet kapta. |
||
A finn hercegi párt négyévi fogságot követően, 1567-ben szabadon bocsátották. 1569-től, miután sógora, XIV. Erik lemondott a trónról, és férjét III. János néven királlyá koronázták, Katalin Svédország megkoronázott királynéja lett 1583-ban bekövetkezett haláláig. |
A finn hercegi párt négyévi fogságot követően, [[1567]]-ben szabadon bocsátották. [[1569]]-től, miután sógora, XIV. Erik lemondott a trónról, és férjét III. János néven királlyá koronázták, Katalin Svédország megkoronázott királynéja lett 1583-ban bekövetkezett haláláig. |
||
Egyetlen fiát, Zsigmond herceget szigorú |
Egyetlen fiát, Zsigmond herceget szigorú [[katolicizmus]]ban neveltette, abban a reményben, hogy a lengyel-litván [[Jagelló-ház]] kihalása után mint I. Zsigmond unokája, megszerzi a lengyel koronát. [[Báthory István]] halála után, [[1587]]-ben a lengyel rendek királyukká választották az ifjú svéd herceget, Katalin azonban ezt már nem érhette meg. [[1583]]. [[szeptember 16]]-án, életének 56. évében hunyt el a finnországi Turkuban. Az [[uppsala]]i székesegyházban helyezték végső nyugalomra. |
||
===Források=== |
===Források=== |
||
A lap 2011. június 22., 12:37-kori változata
Jagelló Katalin (lengyelül Katarzyna Jagiellonka), Krakkó, 1526. november 1. – Turku vára, Finnország, 1583. szeptember 16.) Jagelló-házi lengyel királyi hercegnő, III. János svéd király feleségeként 1562-től Finnország hercegnéja, 1569-től Svédország királynéja. III. Zsigmond lengyel király anyja.
Élete
1526. november 1-jén született I. Zsigmond lengyel király és Bona Sforza milánói hercegnő ötödik gyermekeként. Habár kezére IV. Iván orosz cár is pályázott, Wasa János svéd herceghez, XIV. Erik svéd király öccséhez ment feleségül. Esküvőjüket 1562. október 4-én Litvánia fővárosában, Vilniusban tartották, mivel János Finnország hercegeként független külpolitikát folytatva, nem kapott engedélyt bátyjától a házassági szerződés megkötéséhez. A fiatal házasok a finnországi Turku várában rendezték be udvartartásukat. János beavatkozása Livónia ügyeibe azonban arra bírta XIV. Eriket, hogy hadat üzenjen öccsének. 10 000 fős sereggel Finnországba indult, hogy elfoglalja János székvárosát, Turkut. 1563. augusztus 12-én a vár védői letették a fegyvert, ami végül János és Katalin elfogásához vezetett. A hercegi párt fogolyként Svédországba szállították, majd a gripsholmi várba internálták.
Katalin egykori kérője, IV. Iván cár diplomáciai úton próbálta elérni a stockholmi udvarnál János és Katalin házasságának felbontását, hogy azután feleségül vehesse az akkor már 37 éves hercegnőt. Részben ennek, részben XIV. Erik időközbeni szellemi leépülésének következtében az ellenzék megerősödött, az országon belüli elégedetlenség pedig egyre nőtt. Katalin gripsholmi fogságuk idején adott életet első gyermekének, Izabellának (1564-1566). Az idősebb leánygyermeket követte 1566-ban Zsigmond, majd 1568-ban ismét leánygyermeket szült, aki az Anna nevet kapta.
A finn hercegi párt négyévi fogságot követően, 1567-ben szabadon bocsátották. 1569-től, miután sógora, XIV. Erik lemondott a trónról, és férjét III. János néven királlyá koronázták, Katalin Svédország megkoronázott királynéja lett 1583-ban bekövetkezett haláláig.
Egyetlen fiát, Zsigmond herceget szigorú katolicizmusban neveltette, abban a reményben, hogy a lengyel-litván Jagelló-ház kihalása után mint I. Zsigmond unokája, megszerzi a lengyel koronát. Báthory István halála után, 1587-ben a lengyel rendek királyukká választották az ifjú svéd herceget, Katalin azonban ezt már nem érhette meg. 1583. szeptember 16-án, életének 56. évében hunyt el a finnországi Turkuban. Az uppsalai székesegyházban helyezték végső nyugalomra.