„Ősharasztok” változatai közötti eltérés

Ősharasztok
	Botrychium pumicola
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Harasztok (Pteridophyta);
Osztály:	Ősharasztok (Psilotopsida);
Rendek
	Rhyniales – kihaltak; Zosterophyllales – kihaltak; Trimerophytales – kihaltak; Psilotales; Kígyónyelvpáfrányok (Ophioglossales);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ősharasztok témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ősharasztok témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. június 16., 00:55-kori változata

Az ősharasztok vagy őscserjék (Psilotopsida) a harasztok (Pteridophyta) legősibb osztálya. A korpafüvekkel (Lycopodiophyta) együtt valószínűleg telepes zöldmoszatoktól származnak, amelyek hosszú idő alatt képesekké váltak a partmenti zónában való életre. Alkalmazkodtak az ottani viszonyokhoz (szárazság, magas sókoncentráció stb). A legújabb genetikai kutatások szerint az ősharasztok további fejlődése eredményezte a szövetes növények (Tracheophyta) többi nagy csoportjának, a valódi levelűek (Euphyllophyta) törzseinek kialakulását (közvetve vagy közvetlenül). A kihalt korai ősharasztok jellegzetes képviselője a Rhynia major, amely még levél és valódi gyökér nélküli ősharaszt volt. Ma élő képviselőik a Psilotales rendbe és a kígyónyelvpáfrányok (Ophioglossales) rendjébe tartoznak. A kígyónyelvpáfrányokat korábban nem sorolták az ősharasztok közé, hanem a páfrányok (Pteropsida) osztályába helyezték. Egyes újabb rendszerezések a kígyónyelvpáfrányokat Ophioglossophyta néven külön növénytörzsnek tekintik.

Közös sajátosságok

A kihalt korai ősharasztrendek (Rhyniales, Zosterophyllales és Trimerophytales) közös sajátosságai:

Az elágazásrendszer mindig villás volt. (A korábban az ősharasztok közé helyezett Asteroxylon-féléknek (Asteroxylaceae) monopodális elágazásrendszere volt, ki is derült, hogy ezek a növények egyértelműen a korpafüvek (Lycopodiophyta) kezdetleges képviselőinek tekinthetők.)
A szár felületén leveleket még nem találunk, esetleg epidermisz-eredetű pikkelyeket vagy tüskéket (pl. Psilophyton princeps). Az Asteroxylonnál már kezdetleges mikrofillumok találhatók.
Mivel levél nem volt, a fotoszintetizációt a szár végezte. (A mai növények között is van hasonló, természetesen ez csak másodlagos jelleg, például a zsurlók).
A szárban középütt helyezkedett el a farész, kezdetleges tracheidasejtekkel, e körül a kezdetleges háncs. Ez a kezdetleges edényrendszertípus az ún. protosztélé (protostele).
Általában földön kúszó (és nem a föld alatti) hajtástengelyük volt, és erről ágaztak felfelé a meddő és termő hajtásrészek.
A sporangiumok a hajtások csúcsán álltak, alakjuk elliptikus, néha erősen csúcsos. A sporangiumot viselő ágak a termő hajtásrészek (telómák).
A hajtáson kezdetleges gyökérkezdeményeket is találtak, melyek valószínűleg az epidermisz kinövései, a korpafüvekéhez hasonlóan. Ebből fejlődtek ki később a valódi levelűek (Euphyllophyta) gyökerei.
Izospórásak voltak, a metagenezis még valószínűleg kezdetleges izomorf típusú volt, azaz a sporofiton és a gametofiton nemzedék alig különbözött egymástól.

Forrás és ajánlott irodalom

Urania Növényvilág – Magasabbrendű növények I.
Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana
Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan
Andreánszky Gábor: Ősnövénytan
Géczy Barnabás: Őslénytan

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 *''[[Trimerophytales]]'' – kihaltak
 *''[[Psilotales]]''
 *[[Kígyónyelvpáfrányok]] ''(Ophioglossales)''
 }}
-Az '''ősharasztok''' vagy '''őscserjék''' ''(Psilotopsida)'' a [[harasztok]] ''(Pteridophyta)'' legősibb [[osztály (biológia)|osztálya]]. A [[korpafüvek]]kel ''(Lycopodiophyta)'' együtt valószínűleg [[telepes növények|telepes]] [[zöldmoszatok]]tól származnak, amelyek hosszú idő alatt képesekké váltak a partmenti zónában való életre. Alkalmazkodtak az ottani viszonyokhoz (szárazság, magas sókoncentráció stb). A legújabb [[genetika]]i kutatások szerint az ősharasztok további fejlődése eredményezte a [[szövetes növények]] ''(Tracheophyta)'' többi nagy csoportjának, a [[valódi levelűek]] ''(Euphyllophyta)'' törzseinek kialakulását (közvetve vagy közvetlenül). A kihalt korai ősharasztok jellegzetes képviselője a ''[[Rhynia major]]'', amely még [[levél (növény)|levél]] és valódi [[gyökér]] nélküli ősharaszt volt. Ma élő képviselőik a ''[[Psilotales]]'' rendbe és a [[kígyónyelvpáfrányok]] ''(Ophioglossales)'' rendjébe tartoznak. A kígyónyelvpáfrányokat korábban nem sorolták az ősharasztok közé, hanem a [[páfrányok]] ''(Pteropsida)'' osztályába helyezték. Egyes újabb [[növényrendszertan|rendszerezések]] a kígyónyelvpáfrányokat ''Ophioglossophyta'' néven külön növénytörzsnek tekintik.
+Az '''ősharasztok''' vagy '''őscserjék''' ''(Psilotopsida)'' a [[harasztok]] ''(Pteridophyta)'' legősibb [[osztály (biológia)|osztálya]]. A [[korpafüvek]]kel ''(Lycopodiophyta)'' együtt valószínűleg [[telepes növények|telepes]] [[zöldmoszatok]]tól származnak, amelyek hosszú idő alatt képesekké váltak a partmenti zónában való életre. Alkalmazkodtak az ottani viszonyokhoz (szárazság, magas sókoncentráció stb). A legújabb [[genetika]]i kutatások szerint az ősharasztok további fejlődése eredményezte a [[szövetes növények]] ''(Tracheophyta)'' többi nagy csoportjának, a [[valódi levelűek]] ''(Euphyllophyta)'' törzseinek kialakulását (közvetve vagy közvetlenül). A kihalt korai ősharasztok jellegzetes képviselője a ''[[Rhynia major]]'', amely még [[levél (botanika)|levél]] és valódi [[gyökér]] nélküli ősharaszt volt. Ma élő képviselőik a ''[[Psilotales]]'' rendbe és a [[kígyónyelvpáfrányok]] ''(Ophioglossales)'' rendjébe tartoznak. A kígyónyelvpáfrányokat korábban nem sorolták az ősharasztok közé, hanem a [[páfrányok]] ''(Pteropsida)'' osztályába helyezték. Egyes újabb [[növényrendszertan|rendszerezések]] a kígyónyelvpáfrányokat ''Ophioglossophyta'' néven külön növénytörzsnek tekintik.
 ==Közös sajátosságok==
@@ 26. sor: / 26. sor: @@
 *Általában földön kúszó (és nem a föld alatti) hajtástengelyük volt, és erről ágaztak felfelé a meddő és termő [[hajtás]]részek.
 *A [[sporangium]]ok a hajtások csúcsán álltak, alakjuk elliptikus, néha erősen csúcsos. A sporangiumot viselő ágak a termő hajtásrészek ([[telóma|telómák]]).
 *A hajtáson kezdetleges gyökérkezdeményeket is találtak, melyek valószínűleg az epidermisz kinövései, a korpafüvekéhez hasonlóan. Ebből fejlődtek ki később a valódi levelűek ''(Euphyllophyta)'' gyökerei.
 *[[Izospórás]]ak voltak, a [[metagenezis]] még valószínűleg kezdetleges [[izomorf]] típusú volt, azaz a [[sporofiton]] és a [[gametofiton]] nemzedék alig különbözött egymástól.