„Hajtás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2011. június 16., 00:18-kori változata

A hajtás (cormus) leveles szár, azaz a növény szára és levele együtt. Fiatal kori alakja a rügy. A rügy központi része a rügy tengelye, erre borulnak rá a levélkezdemények. A tengelyből lesz a szár, a levélkezdeményekből lomblevelek fejlődnek ki. A rügyet rügypikkelyek boríthatják, ezek a fedett rügyek. Ha nincsenek rügypikkelyek, csupasz rügyekről beszélünk. A szár a hajtás főtengelye, a levelek a hajtás tengelyfüggelékei. Törzsfejlődéstanilag a szártengely az idősebb képződmény, a levelek oldaltelomák (villás oldalágak) ellaposodásával és tengelykinövésekkel keletkeztek. A hajtás szára mechanikai (támasztó-) szöveteket is tartalmaz, mely lehetővé teszi a negatív geotropizmust.

A levelek a száron meghatározott rendben, a szárcsomókon (nóduszokon) erednek, ezek tövében leveles oldalágak fejlődnek. A szárcsomók közötti szakaszokat szártagoknak (internodiumoknak) nevezzük. A szárcsomók közti távolság függvényében beszélhetünk hosszú szártagú hosszúhajtásról, rövid szártagú rövidhajtásról – mindkettő korlátlan növekedésű –, valamint a korlátozott növekedésű, igen rövid szártagú törpehajtásról (ez általában a levelekkel együtt hullik le).

A virág rövid szártagú, korlátolt növekedésű, szaporodásra módosult leveleket hordozó hajtás.

Vízhajtás

A Wikimédia Commons tartalmaz Vízhajtás témájú médiaállományokat.

Vízhajtásnak az olyan vékony ágakat nevezik, melyek alvó rügyek aktivizálása során keletkeznek. Tipikusan a hirtelen szabaddá vált, s így erősebb fény hatásának kitett fánál jelentkezik. A faanyag értékcsökkenését okozhatják. A tölgyeknél az elhalt vízhajtás (a „szeg”) behatolhat a gesztbe is.

Lásd még

szár

Források

Vízhajtás

Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A '''hajtás''' ''(cormus)'' leveles szár, azaz a növény [[szár]]a és [[levél (növény)|levele]] együtt. Fiatal kori alakja a '''rügy'''. A rügy központi része a rügy tengelye, erre borulnak rá a levélkezdemények. A tengelyből lesz a szár, a levélkezdeményekből lomblevelek fejlődnek ki. A rügyet rügypikkelyek boríthatják, ezek a ''fedett'' rügyek. Ha nincsenek rügypikkelyek, ''csupasz'' rügyekről beszélünk. A [[szár]] a hajtás főtengelye, a levelek a hajtás tengelyfüggelékei. [[Növény-törzsfejlődéstan|Törzsfejlődéstan]]ilag a szártengely az idősebb képződmény, a levelek oldaltelomák (villás oldalágak) ellaposodásával és tengelykinövésekkel keletkeztek. A hajtás szára mechanikai (támasztó-) szöveteket is tartalmaz, mely lehetővé teszi a negatív [[geotropizmus]]t.
+A '''hajtás''' ''(cormus)'' leveles szár, azaz a növény [[szár]]a és [[levél (botanika)|levele]] együtt. Fiatal kori alakja a '''rügy'''. A rügy központi része a rügy tengelye, erre borulnak rá a levélkezdemények. A tengelyből lesz a szár, a levélkezdeményekből lomblevelek fejlődnek ki. A rügyet rügypikkelyek boríthatják, ezek a ''fedett'' rügyek. Ha nincsenek rügypikkelyek, ''csupasz'' rügyekről beszélünk. A [[szár]] a hajtás főtengelye, a levelek a hajtás tengelyfüggelékei. [[Növény-törzsfejlődéstan|Törzsfejlődéstan]]ilag a szártengely az idősebb képződmény, a levelek oldaltelomák (villás oldalágak) ellaposodásával és tengelykinövésekkel keletkeztek. A hajtás szára mechanikai (támasztó-) szöveteket is tartalmaz, mely lehetővé teszi a negatív [[geotropizmus]]t.
-A [[levél (növény)|levelek]] a száron meghatározott rendben, a szárcsomókon ''(nóduszokon)'' erednek, ezek tövében leveles oldalágak fejlődnek. A szárcsomók közötti szakaszokat szártagoknak ''(internodiumoknak)'' nevezzük. A szárcsomók közti távolság függvényében beszélhetünk hosszú szártagú [[hosszúhajtás]]ról, rövid szártagú [[rövidhajtás]]ról – mindkettő korlátlan növekedésű –, valamint a korlátozott növekedésű, igen rövid szártagú [[törpehajtás]]ról (ez általában a levelekkel együtt hullik le).
+A [[levél (botanika)|levelek]] a száron meghatározott rendben, a szárcsomókon ''(nóduszokon)'' erednek, ezek tövében leveles oldalágak fejlődnek. A szárcsomók közötti szakaszokat szártagoknak ''(internodiumoknak)'' nevezzük. A szárcsomók közti távolság függvényében beszélhetünk hosszú szártagú [[hosszúhajtás]]ról, rövid szártagú [[rövidhajtás]]ról – mindkettő korlátlan növekedésű –, valamint a korlátozott növekedésű, igen rövid szártagú [[törpehajtás]]ról (ez általában a levelekkel együtt hullik le).
 A [[virág]] rövid szártagú, korlátolt növekedésű, szaporodásra módosult leveleket hordozó hajtás.
@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 {{csonk-dátum|csonk-növény|2006 augusztusából}}
 [[Kategória:Növényi anatómia]]