„Esztergályhorváti” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a qczTemplate 0.95beta) (Szócikk frissítése a 2010. január 1-i KSH-adatokkal |
a qczTemplate 0.95beta) (Népsűrűség újraszámolása |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
| irányítószám = 8742 |
| irányítószám = 8742 |
||
| körzethívószám = 83 |
| körzethívószám = 83 |
||
| népsűrűség = |
| népsűrűség = 26,17 |
||
| terület = 16,70 |
| terület = 16,70 |
||
| szélességi fok = 46.70159 |
| szélességi fok = 46.70159 |
||
A lap 2011. június 15., 02:26-kori változata
| Esztergályhorváti | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Kistérség | Keszthelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Irányítószám | 8742 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 414 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 26,17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,70 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 17° 06′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 17° 06′ 32″ | |||
 Esztergályhorváti
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Esztergályhorváti weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergályhorváti témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Esztergályhorváti község Zala megyében, a Keszthelyi kistérségben.
Fekvése
Esztergályhorváti a Zalai-dombság délkeleti részén, a Zala folyótól nyugatra, a Kis-Balaton északi szájánál található. A települést a Galambok–Zalaszentgrót fontosabb mellékút keresztezi, amelyre külterületén az egeraracsa–dióskáli, belterületén a zalaszentmártoni bekötőút kapcsolódik. A település Keszthely, Nagykanizsa, Pacsa ás Zalakaros irányából autóbuszon rendszeresen elérhető, de Zalaegerszegre is járnak járatok innen.
Története
A település területe a 9. században a Zalavár környékén kialakult szláv fejedelemség része volt, így itt is kialakultak ebben az időben kisebb telepek. A mai település Esztergályhorváti Nagyhorváti és Esztergály 1966-os egyesítéséből jött létre.
Esztergály első említése egy 1019-es szent istváni oklevélen történik, Vzturgar néven.[2] Horváti említése is a 13. századból származik. A törökök 1531-től pusztítottak a területen. 1568-ban Esztergály teljesen elpusztult, de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt.
1750-ben Mária Terézia németekkel telepítette újra Esztergályt, a zalavári apátság birtokát. Horváti birtokosa a Rajky család volt, földjei mocsarasok voltak.
A két település komolyabb fejlődése csak az 1900-as években indulhatott meg, amikor megindult a Kis-Balaton lecsapolása, és így értékes mezőgazdasági területekhez juthattak a faluk, új megélhetési formát biztosítva a korábbi halászatból élő családoknak.
Az 1945-ös földreform során szinte alig osztottak szét földet, azt is igazságtalanul, így sokan elköltöztek a falvakból, és az elvándorlás továbbra is jelentős maradt. Az 1990-es években nagy ütemben épült ki az infrastruktúra, és a falu egy üdülőövezet kialakításában látja a fejlődés lehetőségét.
2007-ig a Keszthely–Hévízi kistérséghez tartozott.
Nevezetességei
- Karoling kori temető (Alsóbárándpusztán)
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Más források szerint 1273-ban említik először.