„Bozóky János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Budaiak kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a alsó és felső |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
[[Bozóky Mihály]] [[marót]]i kántor unokája és Bozóky Alajos akadémiai igazgatónak testvérbátyja, Alapfokú tanulmányainak egy részét Budán végezte. Atyja [[1856]]-ban elhalálozván a fiú kis örökségével együtt [[Kalis Tivadar]] szinészhez került, ki őt a szinészetre és [[francia nyelv]]re tanította, mire egy ideig mint szinész bejárta [[Csehország]]ot. Haza kerülvén [[1859]]-ben a [[sümeg]]i alreáliskolánál a [[magyar nyelv]], földrajz és történelem helyettes tanára lett és a sümegi polgári kört alapította; az [[1860]]-as években az alsó |
[[Bozóky Mihály]] [[marót]]i kántor unokája és Bozóky Alajos akadémiai igazgatónak testvérbátyja, Alapfokú tanulmányainak egy részét Budán végezte. Atyja [[1856]]-ban elhalálozván a fiú kis örökségével együtt [[Kalis Tivadar]] szinészhez került, ki őt a szinészetre és [[francia nyelv]]re tanította, mire egy ideig mint szinész bejárta [[Csehország]]ot. Haza kerülvén [[1859]]-ben a [[sümeg]]i alreáliskolánál a [[magyar nyelv]], földrajz és történelem helyettes tanára lett és a sümegi polgári kört alapította; az [[1860]]-as években az alsó és felső reáliskolára a modern nyelvekből és a földrajz- és történelmi szakcsoportból képesítést nyert. Ebben az időben a Vasárnapi Ujságban felhivta a magyar közönséget [[Virág Benedek]] elhagyatott sirjára a Krisztinavárosi temetőben, melyre ennek következtében az öreg [[Reseta János]] egyetemi tanár díszes emléket készíttetett. [[1869]]-ben a nagykállói reáliskola szervezésével bizatván meg, ezen intézetnek igazgató-tanára volt. 1872 augusztusában a [[budapest]]i V. kerületi főreáliskolához tanárrá neveztetett ki; de mielőtt állását elfoglalhatta volna, fekete himlőben meghalt. |
||
==Munkái== |
==Munkái== |
||
A lap 2011. június 12., 22:11-kori változata
Bozóky János (bozóki) (Buda, 1838. május 5. – Nagykálló, 1872. november 25.) reáliskolai igazgató-tanár
Élete
Bozóky Mihály maróti kántor unokája és Bozóky Alajos akadémiai igazgatónak testvérbátyja, Alapfokú tanulmányainak egy részét Budán végezte. Atyja 1856-ban elhalálozván a fiú kis örökségével együtt Kalis Tivadar szinészhez került, ki őt a szinészetre és francia nyelvre tanította, mire egy ideig mint szinész bejárta Csehországot. Haza kerülvén 1859-ben a sümegi alreáliskolánál a magyar nyelv, földrajz és történelem helyettes tanára lett és a sümegi polgári kört alapította; az 1860-as években az alsó és felső reáliskolára a modern nyelvekből és a földrajz- és történelmi szakcsoportból képesítést nyert. Ebben az időben a Vasárnapi Ujságban felhivta a magyar közönséget Virág Benedek elhagyatott sirjára a Krisztinavárosi temetőben, melyre ennek következtében az öreg Reseta János egyetemi tanár díszes emléket készíttetett. 1869-ben a nagykállói reáliskola szervezésével bizatván meg, ezen intézetnek igazgató-tanára volt. 1872 augusztusában a budapesti V. kerületi főreáliskolához tanárrá neveztetett ki; de mielőtt állását elfoglalhatta volna, fekete himlőben meghalt.
Munkái
- Koronázás-könyv. Pest, 1867.
- Szerkesztette a nagy-kállói alreáliskola Értesítőjét 1871. és 1872-ben.
- Kéziratban német versei a család birtokában.
Számos czikket irt német nyelven a vegetarianismusról, melynek egy ideig buzgó hive volt; német versei közül több jelent meg és néhány magyar verse a Vasárnapi Ujságban látott napvilágot.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.