„Karavella” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
három hajójából |
bőv., csonk le |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Caravel Boa Esperanca Portugal.jpg|bélyegkép|200px|Latinvitorlás karavella (modernkori brazil rekonstrukció)]] |
[[Kép:Caravel Boa Esperanca Portugal.jpg|bélyegkép|200px|Latinvitorlás karavella (modernkori brazil rekonstrukció)]] |
||
A '''karavella''' (portugálul: ''caravella'') egy déli típusú (főleg [[Portugália|Portugáliában]] [[Spanyolország]]ban és [[Itália|Itáliában]] elterjedt), kereskedelmi hajózásra alkalmas középkori hajótípus. |
A '''karavella''' (portugálul: ''caravella'') egy déli típusú (főleg [[Portugália|Portugáliában]] [[Spanyolország]]ban és [[Itália|Itáliában]] elterjedt), kereskedelmi hajózásra alkalmas középkori hajótípus. Portugáliában fejlesztették ki, ősei valószínűleg arab hajók másolatai voltak. Első írásos említését [[1255]]-ből ismerjük. Nevének eredetéről két elképzelés ismert: |
||
* vagy a portugál „carvalho”, azaz tölgyfa szóból ered, mivel ebből a fából épültek ezek a hajók‚ |
|||
* vagy pedig a „kis hajót” jelentő görög „karabos” szóból. |
|||
Egy fedélzete és egy tatfelépítménye volt. |
|||
'''Korai típus'''ának (13–15. század) vízkiszorítása kb. 20 brt volt, és csak [[latinvitorla|latinvitorlái]] voltak. |
|||
'''Korai típus'''ának (13–15. század) vízkiszorítása kb. 20 brt volt, és két-három [[árboc]]án csak [[latinvitorla|latinvitorlái]] voltak. Ez teljesen megfelelt eredeti funkciójának: a 13. században az első karavellák part menti halászhajók voltak. Később ilyen, úgynevezett ''latin karavellákon'' jutottak el a portugál hajósok Nyugat-Afrika partjai mentén az [[Aranypart]]ig, sőt, valamivel még azon túl is. |
|||
[[Fájl:Caravella 1.jpg|bélyegkép|200px|Keresztvitorlás karavella]] |
[[Fájl:Caravella 1.jpg|bélyegkép|200px|Keresztvitorlás karavella]] |
||
A '''kései típus''' hossza jellemzően 20-25 m közötti, vízkiszorítása 200–400 brt. Ez az ún. „keresztvitorlás karavella” az orr[[árboc]] alatt is [[keresztvitorla|keresztvitorlát]] kapott, és az árbockosár, vagyis a kas fölött kasvitorlával gazdagodott. A hátsó árbocán maradt a latinvitorla. A vízkiszorítással az árbocok száma is nőtt: a végén már négyárbocos karavellákat is építettek. A keresztvitorlás karavella tengerjáró képessége korában kiemelkedően jó volt; egyike volt az első olyan hajótípusoknak, amelyeken lehetett széllel szemben vitorlázni. |
A '''kései típus''' hossza jellemzően 20-25 m közötti, szélessége 6-7 m, vízkiszorítása 200–400 brt. Ez az ún. „keresztvitorlás karavella” az orr[[árboc]] alatt is [[keresztvitorla|keresztvitorlát]] kapott, és az árbockosár, vagyis a kas fölött kasvitorlával gazdagodott. A hátsó árbocán maradt a latinvitorla. A vízkiszorítással az árbocok száma is nőtt: a végén már négyárbocos karavellákat is építettek. A keresztvitorlás karavella tengerjáró képessége korában kiemelkedően jó volt; egyike volt az első olyan hajótípusoknak, amelyeken lehetett széllel szemben vitorlázni. |
||
Ilyen hajókon indult expedícióira egyebek közt [[Kolumbusz Kristóf]] (három hajójából a [[Niña (hajó)|Niña]] és a [[Pinta (hajó)|Pinta]] volt karavella, a [[Santa Maria (hajó)|Santa Maria]] [[karakk]]) és [[Vasco da Gama]] is. |
Ilyen hajókon indult expedícióira egyebek közt [[Kolumbusz Kristóf]] (három hajójából a [[Niña (hajó)|Niña]] és a [[Pinta (hajó)|Pinta]] volt karavella, a [[Santa Maria (hajó)|Santa Maria]] [[karakk]]) és [[Vasco da Gama]] is. |
||
| 19. sor: | 23. sor: | ||
* Marjai József-Pataky Dénes: A hajó története, Budapest, Corvina kiadó, 1979 |
* Marjai József-Pataky Dénes: A hajó története, Budapest, Corvina kiadó, 1979 |
||
* {{MNL|10|561}} |
* {{MNL|10|561}} |
||
* [http://www.gigaszhajok.com/A_vitorlashajok_tortenete/Karavellatol_az_iskolahajokig_1.html A karavellától az iskolahajókig - 1.] |
|||
{{csonk-közlekedés}} |
|||
[[Kategória:Vitorláshajók]] |
[[Kategória:Vitorláshajók]] |
||
A lap 2011. június 12., 08:47-kori változata
A karavella (portugálul: caravella) egy déli típusú (főleg Portugáliában Spanyolországban és Itáliában elterjedt), kereskedelmi hajózásra alkalmas középkori hajótípus. Portugáliában fejlesztették ki, ősei valószínűleg arab hajók másolatai voltak. Első írásos említését 1255-ből ismerjük. Nevének eredetéről két elképzelés ismert:
- vagy a portugál „carvalho”, azaz tölgyfa szóból ered, mivel ebből a fából épültek ezek a hajók‚
- vagy pedig a „kis hajót” jelentő görög „karabos” szóból.
Egy fedélzete és egy tatfelépítménye volt.
Korai típusának (13–15. század) vízkiszorítása kb. 20 brt volt, és két-három árbocán csak latinvitorlái voltak. Ez teljesen megfelelt eredeti funkciójának: a 13. században az első karavellák part menti halászhajók voltak. Később ilyen, úgynevezett latin karavellákon jutottak el a portugál hajósok Nyugat-Afrika partjai mentén az Aranypartig, sőt, valamivel még azon túl is.
A kései típus hossza jellemzően 20-25 m közötti, szélessége 6-7 m, vízkiszorítása 200–400 brt. Ez az ún. „keresztvitorlás karavella” az orrárboc alatt is keresztvitorlát kapott, és az árbockosár, vagyis a kas fölött kasvitorlával gazdagodott. A hátsó árbocán maradt a latinvitorla. A vízkiszorítással az árbocok száma is nőtt: a végén már négyárbocos karavellákat is építettek. A keresztvitorlás karavella tengerjáró képessége korában kiemelkedően jó volt; egyike volt az első olyan hajótípusoknak, amelyeken lehetett széllel szemben vitorlázni.
Ilyen hajókon indult expedícióira egyebek közt Kolumbusz Kristóf (három hajójából a Niña és a Pinta volt karavella, a Santa Maria karakk) és Vasco da Gama is.
Jegyzetek
Források
- Marjai József-Pataky Dénes: A hajó története, Budapest, Corvina kiadó, 1979
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 561. o. ISBN 963-9257-02-8
- A karavellától az iskolahajókig - 1.