Sárisáp

Sárisáp
Római katolikus templom
Sárisáp címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Kistérség	Dorogi
Jogállás	község
Irányítószám	2523
Körzethívószám	33
Népesség
Teljes népesség	2744 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	201,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,46 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 18° 40′ 51″47.674652777778, 18.680969444444
Sárisáp Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Sárisáp weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárisáp témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sárisáp község Komárom-Esztergom megyében, a Dorogi kistérségben.

Fekvése

Komárom-Esztergom megye északkeleti részén, Tokod, Csolnok és Bajna között fekvő település.

Esztergom 20 km, Tokod 9,5 km, Tát 8 km, Piliscsaba 20 km, Nagysáp 10 km, Bajna 14 km távolságra található. A fghhf

Nevének eredete

Sár előtagját a falu mellett folyó Öreg-patak egykori Sár nevéből vette. Sár: nedves, sáros, agyagos föld jelentésű főnévből lett „Sár” víznév jelentését a későbbiekben összekapcsolták a nyelvjárásbeli sár (i) szó sárga jelentésével.

A Sáp -szó viszont a Bár-Kalán nemzetség ősi birtokának neve volt. Ebből alakult ki a település későbbi neve: Sárisáp.

Története

A település és környéke már a kőkorszak óta lakott hely volt. Területén feltárták a kőkori ember nyomait, és egy bronzkori földvár maradványai is előkerültek. De a kelták is megtelepedtek a környéken. Itt állt valamikor a rómaiak által alapított Quadriburg nevű település is.

A település neve az oklevelekben 1193-ban: via Sap (Dl.724), 1248-ban pr. Sap, 1266-ban Saap, 1269-ben Vrsap ~ Vrusap , 1281-ben Saap, 129?-ben Wrsaap, 1332-ben Orsap, 1340-ben Sap alakban van írva.

A Sáp-nak, vagy Úrsáp-nak nevezett falu esetleg hercegi hercegi birtoklástól kapta azÚr nevet.

1248-ban a Bár-Kalán nemzetség -be tartozó Pousa fia Nána, Sáp egyötöd részét Petus fia Job-nak adta cserébe. Az új birtokos Sápi vagy Úrsápi nemesek is a Bár-Kalán (Bor) nemzetségből származtak.

1266-ban Gergely fiai beleegyeznek Berény eladásába; ezek a többi Úrsápiakkal Udvarnok szomszédosai.

1302-ben Péter fia Pouka is birtokos a településen. 1344-ben Sáp papja 1 gs. pápai tizedet fizet az oklevelek adatai szerint. Ebszőnyből (Ebszőnybánya) út vezet ide (1193). Berény (1266, 1269), Munkád és Kövi (1269), Udvarnok (1281, 1295), Bajna, Nyék és Kövi (1340) határosa volt, Kövitől északra feküdt. 1389-ben nevezik először mai nevén a falut az oklevelek.

1570-ben a törökök által végzett összeíráskor már mint lakatlan hely szerepel (Sárisáp puszta néven). A XVII. század végére, a XVIII. század elejére népesül be újra a falu.

A falu főként mezőgazdaságból élő lakossága életét a XVIII. században itt talált barnaszén nagyban megváltoztatta.

A két világháború közötti időben a lakosság mezőgazdaságból és bányászatból élt. Az 1920-as években azonban a munkahelyek nagyarányú csökkenése miatt a falu lakosai közül is sokan kivándoroltak, főként Németország-ba, Hollandia-ba, Franciaország-ba és Belgium-ba. A II. világháború után, 1946-1947-ben a lakosok közül sokan települtek át Szlovákiába, Nyitrabányára, mai nevén Handlovába és környékére.

Nevezetességei

• Római katolikus templom: – Barokk stílusú műemlék épület 1776-ban épült az előző, középkorban épült romossá vált templom helyére.
• Plébánia: – A középkori eredetű épület 1332-37 között épült.
• Kálvária: – Népi-barokk stílusban, az 1700-as években épült.

Források

• Történelmi lapok 1876.
• Györffy György: Esztergom vármegye.
• Dl. 615.

Külső hivatkozások

• Sárisáp Önkormányzatának honlapja
• Sárisáp a Vendégvárón