„Hortobágyi kényszermunkatábor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Jati (vitalap | szerkesztései)
Jati (vitalap | szerkesztései)
50. sor: 50. sor:
[[Kategória:Magyarország történelme]]
[[Kategória:Magyarország történelme]]
[http://www.kulakgulag.blogspot.com www.kulakgulag.blogspot.com]
[http://www.kulakgulag.blogspot.com www.kulakgulag.blogspot.com]
[http://www.mailbomb.hu/hortobagy www.mailbomb.hu/hortobagy- Ha-Jó Rádió "Kulák Gulág a Hortobágyon" c. rádióműsor sorozat ( 2011.-január 29- 2011.április 28.) Szerk-rip.: Jeney Attila]

A lap 2011. június 8., 14:33-kori változata

A Hortobágyi kényszermunkatábort a kommunista diktatúra hozta létre az 1950-es évek elején Magyarország keleti részén. 1950 és 1953 között mintegy tízezer embert telepítettek ki bírói ítélet nélkül.[1] Fegyveres őrizet mellett, embertelen körülmények között kellett kényszermunkát végezniük a Hortobágy, Nagykunság és Hajdúság környéki állami gazdaságokban.[2] A kitelepítettek az 1953-as amnesztiát követően sem térhettek vissza otthonaikba és kárpótlást sem kaphattak.[3]

1950. június 23-án megkezdődött deportálások a kommunista hatalom beteges félelmének jellemző példája voltak. Családok ezreit vitték 12 alföldi munkatáborba az ország nyugati és déli határvidékéről, amelyet az akkori kormányzat (Dobi István, Rákosi Mátyás, Nagy Imre) a hidegháborús viszonyok miatt nem mondott biztonságosnak. A kitelepítetteknek alig egy órájuk volt holmijaik összeszedéséhez, irataikat elvették, s a lakhelyükön csak mintegy fél méter széles ágyon kaptak helyet. Kényszermunkájukat a környező falvak állami gazdaságaikban végezték egészen addig, amíg az első Nagy Imre vezette kormány 1953 júliusában amnesztiát hirdetett, és az év őszén feloszlatták az internálótáborokat. A kárvallottak azonban előző lakhelyeikre nem mehettek vissza, és csak segédmunkára vették fel őket. A rendszerellenesnek nyilvánított elhurcoltak házát, vagyonát így végleg elkobozták, amivel a lakosságot akarta a hatalom megfélemlíteni. Az áldozatokat azóta sem kárpótolta senki.

Táborok

Tábor neve[2] Fennállása[2]
  • Árkus
  • Borsós
  • Borzas-Mihályfalva
  • Ebes
  • Elep
  • Erzsébet-tanya
  • Kócspuszta
  • Kónya
  • Kormópuszta
  • Lászlómajor
  • Lenintanya
  • Tedej
  • 1950-1953
  • 1952-1953
  • 1950-1953
  • 1951-1953
  • 1951-1953
  • 1950-1953
  • 1950-1953
  • 1950-1953
  • 1950-1953
  • 1952-1953
  • 1950-1953
  • 1951-1953

Jelen

2000-ben a még életben lévő kényszermunkások létre hozták a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületét, amelynek ma 915 tagja van.[4]

Források

  1. A kényszermunkatáborok áldozataira emlékeztek. Szent Korona Rádió, 2007. június 23. (Hozzáférés: 2010. március 27.)
  2. a b c Táborok. Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete. (Hozzáférés: 2010. március 27.)
  3. Hortobágyi Kényszermunkatábor Története. Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete. (Hozzáférés: 2010. március 27.)
  4. Bemutatkozás. Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete. (Hozzáférés: 2010. március 27.)

www.kulakgulag.blogspot.com<Beke Ferencné: Három év Hortobágy poklában - Szerk.: Dr. Barton Attila és Jeney Attila Kráter Kiadó, Pomáz 2002 ISBN 963-9472-09-3

Külső hivatkozások

www.kulakgulag.blogspot.com www.mailbomb.hu/hortobagy- Ha-Jó Rádió "Kulák Gulág a Hortobágyon" c. rádióműsor sorozat ( 2011.-január 29- 2011.április 28.) Szerk-rip.: Jeney Attila