„Örökös főispán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
28. sor: 28. sor:
* [[Arad vármegye]]: alsólindvai gróf Bánffy család
* [[Arad vármegye]]: alsólindvai gróf Bánffy család
* [[Árva vármegye]]: gróf Komorowski család, bethlenfalvi gróf [[Thurzó család]], késmárki gróf [[Thököly család]]
* [[Árva vármegye]]: gróf Komorowski család, bethlenfalvi gróf [[Thurzó család]], késmárki gróf [[Thököly család]]
* [[Baranya vármegye]]: trakostyáni gróf [[Draskovich család]], a [[pécsi püspök]]
* [[Baranya vármegye]]: a [[pécsi püspök]] a [[15. század]] óta
* [[Bács-Bodrog vármegye]], a [[kalocsai érsek]]
* [[Bács vármegye]], a [[kalocsai érsek]] a [[15. század]] óta
* [[Bereg vármegye]]: gróf Schönborn-Buchheim-Wolfsthal család
* [[Bereg vármegye]]: gróf Schönborn-Buchheim-Wolfsthal család
* [[Berzence vármegye]]: a [[zágrábi püspök]]
* [[Berzence vármegye]]: a [[zágrábi püspök]]
40. sor: 40. sor:
* [[Gömör vármegye]]: pelsőczi báró [[Bebek család]]
* [[Gömör vármegye]]: pelsőczi báró [[Bebek család]]
* [[Győr vármegye]]: a [[győri püspök]] a [[15. század]] óta
* [[Győr vármegye]]: a [[győri püspök]] a [[15. század]] óta
* [[Heves és Külső-Szolnok vármegye]]: az [[egri érsek]]
* [[Heves és Külső-Szolnok vármegye]]: az [[egri püspök]] – a [[19. század]] óta érsek – a [[15. század]] óta
* [[Hont vármegye]]: szitnyai és csábrági gróf és herceg [[Koháry család]]
* [[Hont vármegye]]: szitnyai és csábrági gróf és herceg [[Koháry család]]
* [[Hunyad vármegye]]: vajdahunyadi gróf [[Hunyadi család]], hunyadi gróf és liptói herceg Corvin család, enyingi gróf [[Török család]], iktári gróf és herceg [[Bethlen család]]
* [[Hunyad vármegye]]: vajdahunyadi gróf [[Hunyadi család]], hunyadi gróf és liptói herceg Corvin család, enyingi gróf [[Török család]], iktári gróf és herceg [[Bethlen család]]

A lap 2011. június 1., 17:44-kori változata

Az örökös főispán (latin: supremus et perpetuus comes) olyan főispán, aki a tisztségét azért töltötte be automatikusan, mert valamilyen főpapi vagy országos világi méltóságot kapott. [1] Elsőnek 1270-ben az esztergomi érsek lett Esztergom vármegye örökös főispánja. A 14. században a macsói báni címet kapcsolták össze Bács, Bodrog, Baranya, Szerém és Valkó ispánságával. [2] A 15. században örökös főispán lett a veszprémi, győri, nyitrai, váradi, pécsi és egri püspök, valamint a kalocsai érsek. A mindenkori nádor is a 15. század óta egyben Pest vármegye főispánja. [1]

I. Mátyás kezdett egyes bárói családoknak birtok helyett „örökös”, pontosabban örökletes főispáni (haereditarius) hivatalt adományozni. Mivel a magyar ispáni tisztség a frank grófi tisztség megfelelője volt, az örökletes ispáni tisztség német mintára – ahol a gróf már örökletes cím volt ekkor – magyar grófi címmé alakult. [1]

Bronisław Komorowski lengyel elnök őse is Mátyástól kapta az árvai és liptói örökletes főispánságot, s ez alapján később Lengyelországban grófként ismerték el őket. A 16. századtól tól a Habsburg-uralkodók is folytatták a korábbi hagyományt, azonban a tényleges hivatalba lépéshez királyi kinevezésre is szükség volt. Egyes esetekben az uralkodó szabadon választhatott az adott család tagjai közül, vagy maga a család döntött, más esetekben meghatározott rend szerint öröklődött a cím (pl. primogenitúra, szeniorátus). Amennyiben a cím viselője kiskorú volt, vagy más okból nem tölthette be ténylegesen a főispáni hivatalt, helyette főispáni jogkörrel rendelkező adminisztrátort neveztek ki. A hivatalt ténylegesen viselő jogosultat örökös és valóságos főispánnak nevezték.

A 18. században a nádoron kívül 9 egyházi örökös és 14 (16 [3]) világi főúri családi örökletes főispánság volt. [1]

Az örökös főispáni rang, illetve tisztség a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. évi XLII. törvénycikk alapján megszűnt, puszta címmé vált, hivatalviselésre többé nem jogosított. Az örökös főispáni címet az 1947. évi IV. törvény[4] megszüntette és használatát megtiltotta.

Az örökös főispán a magyar irodalomban is megjelent, így például Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében a Baradlay család viselte a vármegye örökletes főispáni címét, s Rideghváry Bence szerepelt főispáni adminisztrátorként.

Örökös és örökletes főispánságok a Magyar Királyságban

Az alábbi felsorolásban szerepelnek a magyar történelem során adományozott – főpapi vagy világi méltósághoz kötött – örökös és – főúri családokhoz kötött – örökletes főispáni tisztségek vármegyék (ispánságok) szerint.

Szerepel jó néhány korábbi nemzetség és vármegye, ahol egy időre a király szokásává vált az ispánt az adott nemzetségből vagy családból választani, ezek azonban nem voltak örökletes ispánságok.

Forrás

  1. a b c d Magyar történelmi fogalomtár, szerkesztette Bán Péter, Gondolat, Budapest, 194-195. o.. ISBN 963 282 202 (1989) 
  2. szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o.. ISBN 963 05 6722 9 (1994) 
  3. Mezey Barna. Magyar alkotmánytörténet. Osiris Kiadó, Budapest. ISBN 963 389 532 4 (2003) 
  4. Az 1947. évi IV. törvény egyes rangok és címek megszüntetéséről

Kapcsolódó honlapok