„Anna fürdő (Szeged)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
bővít |
bővít |
||
| 56. sor: | 56. sor: | ||
Az [[1879]]-es nagy szegedi árvíz után a városban mindössze egyetlen nem túl jól fölszerelt közfürdő maradt. A növekvő népességű város lakosai azonban igényelték a közfürdő létrehozását. A város közgyűlése az 1890-es évek elején megvásárolta egy a Belvárosban fekvő Tisza Lajos körúti telket, amelynek fürdő célú beépítésére pályázatot írtak ki. A kiírt tervpályázatra öt pályamű érkezett, ezek közül a zsűri a bécsi Steinhardt Antal és Lang Adolf terveit választotta ki. Az osztrák tervezők egy elegáns utcai homlokzatú, gazdagon díszített fürdőépületet álmodtak meg, amelyben a férfi és női vendégeket térben elkülönítették. A tervek azonban olyan nagyra törőnek bizonyultak, hogy a város már a tervezési pályázat során lemondott teljes megvalósításukról. A város lemondott a külön férfi és női fürdőrész kialakításáról és a két nem elválasztását a nyitvatartás szabályozásával oldották meg. (A fürdő más időszakokban várta férfi és női vendégeit.) |
Az [[1879]]-es nagy szegedi árvíz után a városban mindössze egyetlen nem túl jól fölszerelt közfürdő maradt. A növekvő népességű város lakosai azonban igényelték a közfürdő létrehozását. A város közgyűlése az 1890-es évek elején megvásárolta egy a Belvárosban fekvő Tisza Lajos körúti telket, amelynek fürdő célú beépítésére pályázatot írtak ki. A kiírt tervpályázatra öt pályamű érkezett, ezek közül a zsűri a bécsi Steinhardt Antal és Lang Adolf terveit választotta ki. Az osztrák tervezők egy elegáns utcai homlokzatú, gazdagon díszített fürdőépületet álmodtak meg, amelyben a férfi és női vendégeket térben elkülönítették. A tervek azonban olyan nagyra törőnek bizonyultak, hogy a város már a tervezési pályázat során lemondott teljes megvalósításukról. A város lemondott a külön férfi és női fürdőrész kialakításáról és a két nem elválasztását a nyitvatartás szabályozásával oldották meg. (A fürdő más időszakokban várta férfi és női vendégeit.) |
||
A fürdőt [[1896]]. [[szeptember 6]]-án nyitották meg. A városnak nem volt kapacitása az intézmény működtetésére, így pályázatot hirdetett a fürdő működtetésére. Az első pályázaton Antal József szentesi vállalkozó nyerte el a fürdő üzemeltetésének jogát. Az építés és tervezés hiányosságai már a kezdeti időszakban kiütköztek, pótlásokat és javításokat kellett elvégezni. A hiányosságok oly' mértékűek voltak, hogy [[1906]] és [[1909]] között az épületet jelentősen át kellett alakítani. |
|||
A fürdőt [[1896]]. [[szeptember 6]]-án nyitották meg. |
|||
[[1927]]-ben a fürdő közvetlen szomszédságában fúrták a 944 méteres talpmélységű kutat, amelyből az 52 fokos, emésztési panaszokat és a pajzsmirigy megbetegedéseit orvosló Anna-víz tört fel. A gyógyvizet bevezették a fürdőbe is, amelyet 1938-ban gyógyfürdői rangra emeltek. A [[második világháború]] éveiben 50 fős óvóhelyet építettek a fürdő alagsorában. |
|||
*1927-ben új kutat fúrtak: gyógyvíz jött belőle |
|||
*1938-ban gyógyfürdővé emelték |
|||
*1950-es évektől gyógykezelések |
*1950-es évektől gyógykezelések |
||
*[[2004]]-ben renoválták. |
*[[2004]]-ben renoválták. |
||
A lap 2011. június 1., 10:28-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Anna-fürdő | |
| Gőzfürdő | |
 | |
| az épület 2006-ban | |
| Település | Szeged |
| Cím | Tisza Lajos krt. 24 |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1896 |
| Védettség | műemlék |
| Tervező | Lang Adolf és Steinhardt Antal |
| Építész(ek) | Láng Adolf |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | gyógyvizes üdülő |
| Elhelyezkedése | |
 Anna-fürdő
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 15′ 21″, k. h. 20° 08′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 21″, k. h. 20° 08′ 58″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anna-fürdő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Anna-fürdő (eredeti nevén Gőzfördő) egy a szegedi belvárosban álló műemlék fürdő. Az neoreneszánsz stílusban épült műemlék épületet 1896-ban építették Lang Adolf és Steinhardt Antal bécsi építészek tervei alapján.
A fürdő története
- Törökországi tanulmányok
Az 1879-es nagy szegedi árvíz után a városban mindössze egyetlen nem túl jól fölszerelt közfürdő maradt. A növekvő népességű város lakosai azonban igényelték a közfürdő létrehozását. A város közgyűlése az 1890-es évek elején megvásárolta egy a Belvárosban fekvő Tisza Lajos körúti telket, amelynek fürdő célú beépítésére pályázatot írtak ki. A kiírt tervpályázatra öt pályamű érkezett, ezek közül a zsűri a bécsi Steinhardt Antal és Lang Adolf terveit választotta ki. Az osztrák tervezők egy elegáns utcai homlokzatú, gazdagon díszített fürdőépületet álmodtak meg, amelyben a férfi és női vendégeket térben elkülönítették. A tervek azonban olyan nagyra törőnek bizonyultak, hogy a város már a tervezési pályázat során lemondott teljes megvalósításukról. A város lemondott a külön férfi és női fürdőrész kialakításáról és a két nem elválasztását a nyitvatartás szabályozásával oldották meg. (A fürdő más időszakokban várta férfi és női vendégeit.)
A fürdőt 1896. szeptember 6-án nyitották meg. A városnak nem volt kapacitása az intézmény működtetésére, így pályázatot hirdetett a fürdő működtetésére. Az első pályázaton Antal József szentesi vállalkozó nyerte el a fürdő üzemeltetésének jogát. Az építés és tervezés hiányosságai már a kezdeti időszakban kiütköztek, pótlásokat és javításokat kellett elvégezni. A hiányosságok oly' mértékűek voltak, hogy 1906 és 1909 között az épületet jelentősen át kellett alakítani.
1927-ben a fürdő közvetlen szomszédságában fúrták a 944 méteres talpmélységű kutat, amelyből az 52 fokos, emésztési panaszokat és a pajzsmirigy megbetegedéseit orvosló Anna-víz tört fel. A gyógyvizet bevezették a fürdőbe is, amelyet 1938-ban gyógyfürdői rangra emeltek. A második világháború éveiben 50 fős óvóhelyet építettek a fürdő alagsorában.
- 1950-es évektől gyógykezelések
- 2004-ben renoválták.
