„Szeged” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
díszpolgárok |
|||
647. sor: | 647. sor: | ||
* [[Tömörkény István]] (1847-1904) magyar író, múzeum- és könyvtárigazgató |
* [[Tömörkény István]] (1847-1904) magyar író, múzeum- és könyvtárigazgató |
||
* [[Tettamanti Béla]] (1884-1959) |
* [[Tettamanti Béla]] (1884-1959) |
||
== Díszpolgárok == |
|||
* [[Gömbös Gyula]] - 1935 <ref>http://hirszerzo.hu/belfold/20110527_gombos_gyula_diszpolgari_cim Gömbös Gyula díszpolgár maradt</ref> |
|||
* [[Lékó Péter]] - 2005 <ref>http://www.origo.hu/sport/sakk/20050521leko.html Lékó Péter díszpolgári címet kapott Szegeden</ref> |
|||
== Testvérvárosai == |
== Testvérvárosai == |
||
[[Fájl:Megyeszékhely - Csongrád megye - Szeged.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Légifotó – Szeged]] |
[[Fájl:Megyeszékhely - Csongrád megye - Szeged.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Légifotó – Szeged]] |
A lap 2011. május 30., 12:39-kori változata
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Szeged | |||
A szegedi Dóm | |||
A szegedi Dóm | |||
| |||
Becenév: „A napfény városa” | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Csongrád | ||
Kistérség | Szegedi | ||
Jogállás | megyeszékhely megyei jogú város | ||
Polgármester | Botka László (MSZP) | ||
Irányítószám | 6710, 6720–6729, 6753, 6757, 6771, 6791 | ||
Körzethívószám | 62 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 158 829 fő (2023. jan. 1.)[41] | ||
Népsűrűség | 602 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 75 m | ||
Terület | 280,84 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 15′, k. h. 20° 10′Koordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 20° 10′ | |||
Szeged weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeged témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szeged (szlovákul: Segedín, németül: Szegedin, horvátul: Segedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, románul: Seghedin) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnagyobb városa, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
A terület az újkőkor óta lakott. A várost először 1183-ban említik. Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza ezt a rangját. 1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz.
Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszeripari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszeripari központja. Emellett egyetemi város és fontos kulturális központ is. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente.
Fekvése
Szeged Magyarország déli határához közel fekszik az Alföldön, a Tisza és a Maros folyók találkozásánál. Távolsága Budapesttől kb. 169 km az M5-M43 jelű autópályán. Szegedtől észak felé található a Fehér-tó. Az ország legmélyebben fekvő városa. Szeged déli részén, Gyálaréten, a szerb határ közelében található az ország legmélyebben fekvő pontja, 75,8 méter tengerszint feletti magasságon.[42]
A város a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál, a Tisza jobb partján, a tiszai ártérből kiemelkedő szigeteken létesült. Az itt élő lakosság fokozatosan feltöltötte a szigetek közötti mélyedéseket, mocsarakat, így a városterület 18–19. század folyamán egységessé vált. A mai Szeged magva tulajdonképpen három sziget: Alszeged, Felszeged és a Vár a Palánkkal. Ezek a mai Alsóváros, Felsőváros és a Belváros.
Éghajlata
Éghajlata szubmediterrán: a nyár forró és a tél általában enyhe.
Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat Szeged környékét is uralja, viszont erre a térségre jobban jellemzőek az időjárási szélsőségek. Az éves átlagos hőmérséklet 11,2 °C, a csapadék mennyisége pedig az elmúlt száz éves átlag alapján 520 mm. Magyarország területét itt éri a legtöbb napfény – több mint 2100 óra napsütés –, ezért nemhiába nevezik Szegedet a „napfény városának”.
A táblázat és a szöveg között eltérés előfordulhat!
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,7 | 5,1 | 11,2 | 17,1 | 22,3 | 25,3 | 27,4 | 27,0 | 23,4 | 17,6 | 9,5 | 3,8 | 16,0 |
Átlaghőmérséklet (°C) | −1,8 | 0,9 | 5,6 | 11,1 | 16,2 | 19,2 | 20,8 | 20,2 | 16,5 | 11,0 | 5,1 | 0,6 | 10,5 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,8 | −2,5 | 0,9 | 5,5 | 10,3 | 13,4 | 14,4 | 13,9 | 10,4 | 5,6 | 1,7 | −2,1 | 5,6 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 29 | 25 | 29 | 41 | 51 | 72 | 50 | 57 | 34 | 26 | 41 | 40 | 495 |
Havi napsütéses órák száma | 62 | 87 | 142 | 180 | 234 | 255 | 288 | 266 | 210 | 170 | 80 | 51 | 2025 |
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat |
Története
Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
---|---|
Rangja | |
1950-ig | törvényhatósági jogú város |
1950–1954 | közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város |
1954–1971 | megyei jogú város |
1971–1990 | megyei város |
1990 óta | megyei jogú város |
Hozzá tartozó települések | |
1950-ig | Ásotthalom, Balástya, Csengele, Mórahalom, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Zákányszék |
1952-ig | Domaszék |
1973–1997 | Algyő |
1973 óta | Gyálarét, Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé |
Területi beosztása | |
1950-ig | (törvényhatósági jogú város) |
1950–1954 | Csongrád megye |
1954–1971 | (megyei jogú város) |
1971 óta | Csongrád megye |
1994 óta | Csongrád megye, Szegedi kistérség |
Megyeszékhely | |
1962 óta | Csongrád megye |
Egyéb központi szerepköre | |
1950–1983 | Szegedi járás székhelye |
1984–1990 | Szegedi városkörnyék központja |
1994 óta | Szegedi kistérség központja |
A kezdetektől 1686-ig
Szeged és környéke az újkőkor (Kr. e. 5000) óta lakott. Traianus római császár i. sz. 106-ban foglalta el Daciát, ahonnan főleg sót és aranyat szállítottak. A rómaiak hamarosan összeköttetést létesítettek Dacia és Pannónia provinciák között. A két tartomány közötti útnak fontos állomáshelye volt Partiscum, azaz a mai Szeged. Elképzelhető, hogy Attila fő szálláshelye valahol ezen a vidéken volt.
A magyarság letelepedését elősegítette a táj változatos – legeltetésre, vízi életre, hajóközlekedésre egyaránt alkalmas – összetétele. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. Már I. (Szent) István király felismerte a marosi sóhajózás jelentőségét, ami e torkolati vidéknek megerősítését eredményezte, valamint virágzó településsé vált Szeged. Az Erdélyből a Maroson leúsztatott só elosztására legalkalmasabb hely Szeged lehetett, ahol fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak. Szeged a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely volt. A város lakossága a földművelés térhódítása ellenére állattenyésztő maradt.
A tatárjárás idején a város lakói a közeli mocsarakba menekültek, majd a veszély elmúltával visszatértek és újra felépítették lerombolt városukat. IV. Béla király 1246-ban Szegedet városi rangra emelte. Ekkor kapta meg Szeged Buda és Székesfehérvár kiváltságait. A szegedi királyi kővár 1260 és 1280 között épült fel, mely a sószállító utat védte. Nagy Lajos uralkodása idején Szeged Dél-Magyarország legjelentősebb városává fejlődött, és a török veszély közeledtével stratégiai jelentősége is nőtt. Luxemburgi Zsigmond király fallal vette körül a várost. 1498-ban Szeged szabad királyi városi rangot kapott.
A város legrégibb (nagyobb) pecsétje 1460-ból való s Szeged az 1498-es budai országgyűlésen iktattatott a kétségtelen szabad királyi városok sorába. Mint ilyen, a királyi kincstárnak évenként 2000 forintot fizetett, többet, mint bármely más szabad királyi város. Dózsa György pórhadai 1514-ben megtámadni nem merték, hanem kikerülték. 1516-ban nagy tűzvész pusztította.
1522-ben Szegednek 7000 lakosa volt.
1525-ben és 1526-ban a török sereg átvonult a városon, kifosztotta, majd 1542–43 telén elfoglalta (lásd: Szeged ostroma (1543)). II. Szolimán a romokban heverő várat kijavíttatta és megerősítette. Tóth Mihály hajdúvezér, a város menekült főbirája 1552-ben rohammal a várat visszaszerezni igyekezett, de vállalata nagy szerencsétlenséggel végződött.
A török hódoltság idején a szegedi nép jelentősen szétszóródott. A gazdag és művelt patrícius családok Debrecenbe, Kassára, Nagyszombatba menekültek. Ezzel egyidejűleg megindult a török, délszláv, raguzai latin népelemek bevándorlása Szegedre, akik már a hódoltság idején elkezdtek a szegedi magyarságba olvadni. Az el nem menekült lakosság, vagyis Szeged népének jelentős része leginkább Alsóvároson, a ferences Havas Boldogasszony templom körül húzódott meg, és halászattal, illetve állattartással foglalkozott. Szeged török kincstári várossá, vagyis hász-birtokká lett. Ez azt jelentette, hogy a haradzs – magyarosan harács nevezetű – vallási jogon alapuló földadót egyenesen a török kincstárnak szolgáltatta be, vagyis közvetlenül a szultánnak adózott. Szeged nem vált szpáhi hűbérré, mint sok más település. Ez a viszonylagos jogbiztonság magyarázza, hogy számos környékbeli falu lakossága Szegedre költözött.
1686-tól az 1879-es árvízig
1686 tavaszán Mercy tábornok a törököket itt megverte, sőt Thököly Imrét is majdnem elfogta. Ugyanez évi október 22-én, De la Verque tábornok hosszas ostromára, a török helyőrség a várat egyességileg feladta. A város 1686 őszén szabadult fel a török uralom alól. Ekkor 2000 lakosa volt.
1700. április 19-én Lipót király a szegedi sóhivatalhoz mázsatisztnek Müller József bécsi udvari kamarai írnokot nevezte ki, mely időtől a sószállítás és árusítás nagyobb arányokat öltött. A sópajták számára egyre nagyobb területre volt igény, ezért a sóhivatal a város telkeit egyszerűen elfoglalta. Emiatt város és a kincstár közt több összeütközés történt, s a kincstár által elfoglalt területekért a város soha sem kapott kárpótlást.
1704-ben Rákóczi ostromolta a várat, melyet Globizt védelmezett. 1708-ban pestis, 1712-ben pedig árvíz pusztította a várost.
1715-ben visszakapta szabad királyi városi rangját. 1719. május 21-én megkapta szabadalomlevelét és a jelenleg is használt címerét III. Károly királytól. Ezt a napot a város polgárai Szeged napja-ként ünneplik minden évben. A császár egyúttal egy 1723-as rendeletében Szegedet jelölte ki a Csanádi Egyházmegye székhelyéül, de ettől a rangjától tíz éven belül megfosztották.
Az elkövetkezendő évek során Szeged sokat fejlődött. 1719-ben piarista szerzetesek érkeztek a városba, gimnáziumot alapítottak, tudományos előadásokat tartottak és színdarabokat adtak elő. Ezek az évek azonban nemcsak fejlődést és felvilágosodást hoztak. 1728 és 1744 között több boszorkányper is zajlott a városban. A török uralom alatt romba dőlt templomát 1749-ben restaurálták.
1738-ban és 1740-ben pestis, 1722-ben, 1740-ben, 1744-ben, 1790-ben és 1792-ben nagy tűzveszélyek, 1770-ben pedig ismét árvíz pusztította.
1801-ben állíttatott fel az első nyomda, ugyanakkor épült fel a régi városháza és a polgári kórház. 1813-ban ismét nagy tüzek pusztították a várost. A sópajták, sőt a tiszai hajóhíd egy része is elhamvadt ekkor. 1816-ban a város egy része ismét víz alá került s e csapás 1830-ban csak nagy küzdelem árán volt elhárítható. 1836 nyarán újabb tűzesetek puszítottak. Szegeden az első közvilágítás 1827-ben, az első kaszinó 1829-ben, az első kövezet 1840-ben, az első takarékpénztár 1845-ben létesült.
A szegediek fontos szerepet játszottak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, a város négy honvédzászlóaljat állított fel. A Földváry-féle önkéntes nemzetőrség pedig a híres szenttamási sáncok bevételével szerzett dicsőséget. 1849. február 2-án a város nemzetőrsége Teodorovics szerb seregét vitézül visszaverte, de augusztus 5-én a visszavonuló honvédsereg az újszeged-szőregi síkon csatát vesztett.
1849-ben Szeged volt a forradalmi kormány utolsó székhelye, Kossuth itt mondta el utolsó nyilvános beszédét 1849. július 12-én, s Bălcescuval ugyanitt, a Klauzál téri Kárász-házban 1849. július 14-én írta alá a magyar–román békülési tervet. Bár a Habsburg-ház megbüntette a várost, Szeged újra virágzásnak indult.
Az 1854-es önkéntes államkölcsön alkalmával a város közönsége 600 000 forintot, a lakosság pedig 400 000 forintot jegyzett. A király 1857-es körútja alkalmával Szegedet is meglátogatta.
1854-ben a várost elérte a vasútvonal, 1860-ban pedig ismét visszakapta szabad királyi városi rangját. A vízvezetékeket 1859-ben fektették le, a légszeszvilágítást pedig 1865-ben szerelték fel. 1869-ben megnyílt Pick Márk boltja, a mai híres Pick Szalámigyár elődje.
1879-től 1944-ig
Az 1879. évi árvízkatasztrófa Szeged történetének kiemelkedő eseménye. A március 12-re virradó éjjelen a Tisza a petresi gátat átszakítva elöntötte a várost, ami gyakorlatilag teljesen elpusztult: az 5723 házból csak 265 maradt épen, és 165-en az életüket veszítették. A város 70 ezer fős lakosságának nagy részét más településekre költöztették, csak mintegy 10 ezer szegedi maradt a városban. Ferenc József látogatásakor azt ígérte, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. A császár megtartotta ígéretét: az elkövetkezendő pár évben a romok helyén új, modern város épült. Miután a víz lassan levonult, a várost töltéssel vették körül. Ekkor alakult ki a város körutas szerkezete. Több európai nagyváros (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) segített a város újjáépítésben, ezért a nagykörút egy-egy szakaszát ezekről a városokról nevezték el. Az újjáépítés során bontották el a Szegedi vár nagy részét is.
Az árvíz előtti épületek közül az alsóvárosi ferences templom és kolostor, a Dömötör-torony, valamint a városháza maradt fenn.
A város 1880. június 5-én egyesült a Tisza túlpartján fekvő Újszegeddel, amellyel 1883 óta híd is összeköti.
A ma csillagbörtönként közismert Szegedi Királyi Kerületi Börtönt 1885. január 1-jén adták át rendeltetésének.
1918 és 1920 között Szeged az ország többi részével ellentétben francia megszállás alatt állt, itt volt a szegedi ellenforradalmi kormányok székhelye is. Ezért a Tanácsköztársaság alatt ide menekült sok olyan katona, akik nem akartak a Vörös Hadseregben szolgálni. Rájuk támaszkodva indult el 1919 nyarán Horthy Miklós a Dunántúlra.
Az első világháború és a trianoni békeszerződés után Szeged közel került a román és a szerb határhoz, veszítve vonzáskörzetéből és így némileg jelentőségéből is, de ahogy átvette az elveszített városok szerepét, újra egyre jelentősebb lett. 1921-ben Szegedre költözött a kolozsvári egyetem, majd 1923-ban a Csanádi egyházmegye székhelye lett. 1922-től 1931-ig Peidl Gyula, 1931-től 1935-ig Kéthly Anna személyében szociáldemokrata, 1926-1939 között Rassay Károly személyében liberális országgyűlési képviselője is volt.
A második világháború sok szenvedést hozott. A szövetséges légierő 1944. június 2-án kezdte meg az Operation Frantic fedőnevű légi hadműveletet, amelynek részeként 38 repülőgép a rendező pályaudvart támadta. A bombaszőnyeg azonban elcsúszott, így a környező házakban keletkezett a legtöbb kár.[43] A város háborús vesztesége 4728 fő, melyből hozzávetőlegesen 2500–3000 katona a Don-kanyarnál esett el.[44] A zsidó polgárokat gettókba zárták, majd haláltáborokba vitték. A tényleges harc a városért október 8–9-én kezdődött, az itt védekező Matoltsy-harccsoport az algyői hídfőnél találkozott először a támadó Vörös Hadsereg erőivel. 1944. október 9-én a visszavonuló német erők felrobbantották a közúti és – az azóta is újraépítetlen – vasúti hidat is. A szovjet hadsereg október 11-én foglalta el a várost. Moszkvában este 224 ágyúból 20 díszlövéssel ünnepelték Szeged elfoglalását.[forrás?]
1944 után
1950-ben a hatalmas kiterjedésű szegedi határból a tanyaközpontok körül kilenc új községet alakítottak. Ezek elmúlt fél évszázados fejlődését jól jellemzi, hogy egyikük, Mórahalom, 1989-ben városi címet is kapott. A többi nyolc község név szerint: Ásotthalom, Balástya, Csengele, Domaszék, Röszke, Ruzsa, Szatymaz és Zákányszék.
A szocialista időkben Szeged könnyűipari és élelmiszeripari központ lett. 1965-ben a város közelében kőolajat találtak.
1962-ben Szeged lett Csongrád megye székhelye. Teljesen új városrészek épültek.
1970-ben a Tisza a 1879-es árvizet meghaladó vízszinttel áradt. A város megmenekült.
1973-ban Szegedhez csatoltak öt, a várossal szorosan együttélő községet (Algyő, Gyálarét, Kiskundorozsma, Szőreg és Tápé). Algyő 1997-ben ismét önálló községgé alakult.
Az 1990-es években a szocializmus során létrehozott gyárak sorra tönkrementek.
Szegedet 2005 decemberében elérte az M5-ös autópálya.
2006-ban a Tisza több mint 10 méterrel áradt.
Napjainkban Szeged a régió legfontosabb városa, egyetemi város, és a turisták körében is népszerű. Egyik legfőbb vonzereje a nyaranta megtartott Szegedi Szabadtéri Játékok, melyet 1931 óta rendeznek.
Szeged neve idegen nyelveken
- szlovákul, szlovénül Segedín
- lengyelül Segedyn
- románul Seghedin
- németül S(z)egedin
- törökül, horvátul és szerbül Segedin
- olaszul Seghedino
Címere
Álló, kékkel és arannyal hasított reneszánsz pajzs. Jobb oldali, kék mezejében két jobb haránt ezüst pólya helyezkedik el. A bal oldali arany mezőben kiterjesztett szárnyú, balra néző, fegyverzett fekete félsas karmában aranyos jogart tart.
A pajzs felső élén zárt rostélyú, szembe néző, ezüst harci sisak található, nyakában arany szalagon arany medalion. A sisakon nyitott, ötágú (három levél között két gyöngy) rubinokkal és zafírokkal díszített, arany leveleskorona van, a sisakdísz zöld talajon álló, jobbra lépő ezüst bárány.
A foszlányok: jobbról vörös és ezüst, balról kék és arany.
A török kiűzése után a szegediek kiharcolják a szabad királyi város rangját, amelyet III. Károly király 1719. május 21-én újított meg.
A város kiváltságlevelében megfogalmazzák címerének leírását is: „álló, hasított katonai pajzs, jobb felén két folyó – a Tiszát és a Marost jelképezve – kék mezőben fut és folyik alá, a pajzs bal oldalán felezett sas kiterjesztett szárnnyal, lába karmával aranyos jogart tartva ezüst mezőben, természethűen lefestve látható … a pajzson épp csak ráhelyezett rostélyos vagy nyitott katonai sisak van királyi diadémmal, és egy a korong felett álló ezüst bárányt díszként elővezetve… a sisak csúcsáról innen (jobbról) ezüst és vörös, onnan (balról) pedig arany és kék foszlányokkal vagy szalagokkal” ékesített. Az eltérés a bal mező esetében szembeötlő, hogy ez mikor következett be, nincs adatunk rá, de az 1993-ban kiadott „Szeged város jelképeiről” szóló közgyűlési rendeletben már úgy szerepel.
Szeged címere is, miként minden jól megfogalmazott szimbólum, a város fejlődésének vezérfonalát mutatja.
A ma használatos címer töredékes prototípusát egy 1704-ben, állítólag a Tiszából kihalászott, megrongált pecsétnyomón láthatjuk „Sigillum Regiae [Civitatis Se]gediensis * A. 1200 *” körirattal. A pecsét nyilvánvalóan hamisítvány, amelyet a hajdani szabad királyi városi jogállás visszaszerzését célzó bizonyítéknak szántak.
Népesség
|
|
Szeged Magyarország harmadik legnépesebb városa (2010). A lakónépesség száma 2004 óta folyamatosan növekszik. A századfordulóra sugárútjaival és körútjaival kiépülő Szeged a Magyar Királyság második legnépesebb városa volt Budapest után, népessége meghaladta a 100,000 főt (a mainál lényegesen nagyobb közigazgatási területen). Trianon után a népességnövekedés lelassult, mivel elvesztette vonzáskörzetének jelentős részét, a népességfejlődésben a hagyományosan vitális Debrecen és a gyorsan iparosodó Miskolc is megelőzte. A Kádár-korszak alatt tapasztalható jelentős népességnövekedés szinte teljes egészében a betelepülésből táplálkozott, mivel a városban és Csongrád megyében is nagyon lassú volt a természetes szaporodás, csökkenés váltakozott enyhe növekedéssel, elterjedt az egykézés.[47]
Népcsoportok
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város népessége 163 699 fő, ebből 93,5% magyar, 0,7% cigány, 0,6% német, 0,5% szerb, 0,2% román, 0,2% szlovák, 0,1% horvát, 5,0% egyéb. A városban 70 845 lakás van. Szegeden az országos viszonyokhoz képest sok nemzetiség képviselteti magát : a 11 magyarországi nemzetiségből 8 van jelen (szerb, szlovák, örmény, lengyel, horvát, ukrán, német, román).[48]
Nevezetességek
- Városközpont: Széchenyi tér és Dóm tér
- Fogadalmi templom (neoromán, 1913–1930) és a Dömötör-torony
- Püspöki palota (katolikus püspöki székhely)
- Ferences templom (gótikus, 15. század vége) honlapja
- Minorita templom (barokk, 18. század)
- Szerb ortodox templom (1773-1778.)
- Móra Ferenc Múzeum honlapja
- Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár honlapja
- Szegedi Nemzeti Színház
- Dorozsmai szélmalom (ipari műemlék)
- Zsinagóga
- Fekete-ház
- Virág cukrászda
- Egyetemi Füvészkert honlapja
- Szegedi Csillagvizsgáló honlapja
- Szegedi Vadaspark honlapja
- Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum
- Szent István-szobor[49]
Műemlékek
- Fotóműterem, Széchenyi tér 2.
- Móricz-ház, Szent Mihály u. 9.
- Víztorony (Szeged), Szent István tér Honlapja
- Tűzoltólaktanya, Kossuth Lajos sugárút
- Gőzfürdő, Tisza Lajos körút 24.
- Wagner-kripta, Belvárosi temető
- Popper-ház, Széchenyi tér 3.
- Aigner-ház, Széchenyi tér 16.
- Aigner-ház, Széchenyi tér 2/a.
- Szeged Állomás, Indóház tér
- Gróf-palota, Tisza Lajos körút 20/b.
- Új református templom, Honvéd tér 1.
- Ungár-Mayer-palota, Kárász u. 16.
- Raffay-ház, Lechner tér 2/a.
- Szígyártó-ház, Lechner tér 2/b.
- Szent-Rozália-kápolna, Lechner tér 9.
- Lakóház, Mikszáth Kálmán u. 4.
- Új zsinagóga, Jósika u. 10.[50]
- Raichle-palota, Szentháromság u. 2.[50]
Városrészek
- 1 2005-től Gyálarét, Kecskés- és Klebelsberg-telep valamint Szentmihály közös városrésze
- 2 1973-ig önálló település
- 3 régi nevén Hattyas-telep
- 4 régi nevén Ságvári-telep
- 5 1973-ig önálló település, a 19. században mezőváros; lásd: külső hivatkozások
- 6 1973-ig önálló település, jelentős szerb kisebbséggel
- 7 1973-ig önálló település
Közlekedés
Helyi közlekedés
Az 1879-es szegedi nagy árvíz utáni újjáépítést követően a növekvő városnak már nem felelt meg az omnibuszközlekedés, ezért 1884. július 1-jétől lóvasutat üzemeltetett a város. Az SZKT jogelődjét 1885-ben alapították Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság néven. 1885-ben az utasszám meghaladta a 300 000-et.
1908. október 1-jén indult útnak az első villamos; a menetdíj elég drágának számított. A villamosok ebben az időben a személyszállítás mellett teherszállítással is foglalkoztak. Az első világháború derékba törte a fejlődést, több villamosvonal megszűnt, két kocsit eladtak más városoknak, a forgalom csökkent.
A második világháború nem okozott nagyobb károkat a villamosvonali infrastruktúrában, a forgalom a harcok végeztével azonnal megindulhatott. A cég 1950. április 14-én felvette a Szegedi Villamos Vasút Vállalat nevet, 1955-től pedig Szegedi Közlekedési Vállalatnak hívták.
Ebben az időben indult meg az autóbuszközlekedés. Az autóbuszoknak eleinte másodlagos szerepet szántak a villamos mellett, de egyre népszerűbb lett. 1963. január 1-jétől az autóbuszok üzemeltetése átkerült a Tisza Volánhoz.
A villamosvasút teherfuvarozó szerepe időközben egyre csökkent, majd 1971-ben teljesen megszűnt.
1979. április 29-én megindult a trolibuszközlekedés. Kezdetben kizárólag a szovjet gyártmányú ZIU-9 típusú kocsik közlekedtek, majd hamarosan megjelentek az Ikarus 280-as csuklós trolibuszok, ezeket azonban többféle elektromos berendezéssel szállították, így üzemeletetésük bizonytalan és költséges volt. Jelenleg ezekből a típusokból már csak elvétve látni egy-egy példányt Szeged utcáin. A villamosok a nyolcvanas években háttérbe szorultak, a járműpark elöregedett. A rekonstrukció 1996-ban kezdődött, először három, majd később további tíz darab Tatra T6A2 típusú villamos megvételével. 2005-ben az egykori NDK-ból használtan vásárolt Tatra KT4 típusú villamosokkal váltották le a régi FVV típusúak jelentős részét. 2006. július elsején adták át a forgalomnak a részben korszerűsített 4-es vonalat, amelyen már közlekedhetnek az egyirányú kocsik (Tatra T6A2, Tatra KT4) is. Jelenleg már csak a 3-as vonalon járnak kizárólagosan az egykor Budapestről leselejtezett, igen korszerűtlen és leromlott műszaki állapotú FVV csuklós villamosok.
A kilencvenes évek első felében az SZKT használt Škoda 14tr (szóló) és Škoda 15tr (csuklós) trolibuszokat is vásárolt Csehországból, illetve Szlovákiából. A folyamat a mai napig tart, jelenleg a trolipark döntő többségét ezek a típusok teszik ki. Beszereztek még három (szintén használt) Škoda 21tr és egy Škoda 22tr típusú alacsonypadlós trolibuszt is.
Az önkormányzati tulajdonú közlekedési cég jelenlegi vezetése sokak által vitatott módon saját járműépítésbe kezdett: egy használtan vásárolt alacsonypadlós Volvo elővárosi autóbuszt trolibusszá alakítottak át. A kísérlet sikerességét bizonyítja, hogy azóta hat Mercedes Citaro buszt alakítottak villamosüzeművé.
A városban összesen 37 busz-, négy villamos- és négy trolibuszvonalon lehet közlekedni. Szeged így egyike a négy magyar városnak, amely villamosvonalat üzemeltet (a másik három: Budapest, Debrecen és Miskolc), illetve Szegeden kívül csak Budapesten és Debrecenben ülhetünk trolira.
Helyközi és távolsági közlekedés
A távolsági és helyközi közlekedést Szegeden és környékén a Tisza Volán Zrt. és a MÁV végzi. A város távolsági közlekedése jónak mondható.
- Közúti közlekedés
Szeged az M5-ös autópálya - egyben az E75-ös út, M43-as autópálya, az 5-ös, a 43-as, 47-es és az 55-ös főutak találkozópontja. A városban három közúti híd található a Tiszán: az M43-as autópályán a Móra Ferenc híd, a városközpontban a Belvárosi híd, a 43-as főúton a Bertalan híd. Ezen kívül mellékutak és egyéb alacsonyabb besorolású útszakaszok érnek be a városba, illetve indulnak ki onnan.
- Vasúti közlekedés
A város legnagyobb pályaudvara a Szeged-pályaudvar, ide érkezik be a legtöbb vonat. A város két kisebb állomása Szeged-Rókus és Újszeged. A Tisza két oldalán lévő vasútállomásokat egykoron a Szegedi vasúti Tisza-híd kötötte össze, amelyet a II. világháborúban felrobbantottak és azóta sem építettek újjá.
Jelenleg az alábbi vonalak végállomása Szeged:
- 135-ös számú Szeged-Hódmezővásárhely–Orosháza–Békéscsaba vasútvonal,
- 136-os számú Szeged-Röszke–Horgos–Szabadka vasútvonal,
- 140-es számú Szeged-Kiskunfélegyháza–Kecskemét–Cegléd vasútvonal,
- 121-es számú Újszeged-Makó–Mezőhegyes
Egykor ide futott be a
- Szeged–Temesvár(–Orsova)-vasútvonal,
- a Szeged–Karlova(–Nagybecskerek)-vasútvonal
- és a Szegedi Kisvasút két vonala is, melyeken mára megszűnt a forgalom.
Strandok
- Anna Gyógy-, Termál-, és Élményfürdő: a Magyar Fürdőszövetség által minősített 4*-os gyógyfürdő. Az Anna-kút vízét 1927-ben vezették be a Városi Gőzfürdőbe. majd 1938-ban nyerte el a gyógyvíz rangot. 2004-ben újították fel. A Fizio- és Balneoterápiás Központ a 944 m mélyről feljutó 58 fokos ún. Anna-gyógyvizet használja a kezelések alkalmával, mely alkáli-hidrogén-karbonátos ún. lágy hévíz. Ivókúraként és fürdőkúraként egyaránt alkalmazzák.
- Partfürdő
- Szegedi Ligetfürdő
- Gyógy- és Termálfürdő -Szeged
- Napfényfürdő Aquapolis szeged
- Sziksósfürdő
Kultúra
Szeged a dél-alföldi régió kulturális és sportcentrumának számít. A város számos programot kínál az ide látogató turisták és a helyiek számára. A város múzeuma (Móra Ferenc Múzeum) évente körülbelül 350 ezer látogatót vonz. A városban található galériák, mozik, diszkók, színházak mind-mind kitűnő szórakozási lehetőséget nyújtanak. Kimagasló kulturális eseménynek számít a nyaranta működő Szabadtéri Játékok, melyet a Fogadalmi templom előtti szabad téren tartanak. Gyakran világhírű operaénekesek, színészek lépnek fel, akik esténként 4000 nézőt vonzanak a Dóm térre. A Szegedi Nemzeti Színház és a Szimfonikus Zenekar év közben számos előadás során szórakoztatja a látogatókat. A Szegeden található színvonalas evezőpályán megtartott rangos sportesemények gyakran vonzzák a városba a sportrajongókat. 1998 és 2006 folyamán itt tartották például a Kajak-kenu világbajnokságot. A termálfürdő, az uszodák, a tiszai szabadstrandok ideális turistacélponttá teszik a várost.
Az év során számos könnyűzenei koncertet tartanak a Városháza udvarán, valamint a Tisza Szálló koncerttermében. A nyári programokat pedig gyakran színesítik divatbemutatók, melynek helyszínét a Klauzál téren felállított kifutó biztosítja.
A város több kirakodóvásárnak és fesztiválnak ad otthont. Karácsony tájékán kézműves fesztivál látható a Dóm téren, emellett a Széchényi téren vásár fogadja az ajándékok után kutató embereket. A melegebb hónapokon a Liget változatos programoknak ad otthont. Számos koncert, gyereknapok, versenyek helyszínéül szolgál. A bor- és sörfesztivál mellett, a Roosevelt téri halászléfőző verseny és a Szegedi Ipari Kiállítás tarkítják a programajánlatot.
Szeged könyvtára (Somogyi könyvtár) jelentős könyvgyűjteménnyel büszkélkedhet. A tagok több, mint egymillió könyvhöz és folyóirathoz férhetnek hozzá, melyek egy része angol, német és francia nyelven olvasható. A Szegedi Tudományegyetemen belül számos speciális könyvtár található. Az orvosi kar például 138 ezer könyvet birtokol, és közvetlen hozzáférése van európai orvosi adatbázisokhoz.
Gazdaság
Hazánk élelmiszeriparának egyik központja. Szegeden és környékén fűszerpaprikát termesztenek és dolgoznak fel. Nemzetközi hírnévre tett szert a szalámigyártás a Pick Szalámigyárnál. Szegeden működik a tejiparral foglalkozó Sole-Mizo Zrt. A környéken (Algyőn) kőolaj- és földgázkitermelés folyik. A rendszerváltás után a város gazdasági szerepe jelentősen visszaesett, sorra szűntek meg nagy múltú üzemei, így például a kábelgyár, a téglagyár, a textilgyár, a kendergyár és a konzervgyár. A munkanélküliség a 2011 első negyedévében mért adatok szerint 10,6 százalékos.[51]
Oktatás
Felsőoktatási intézmények
- A Szegedi Tudományegyetem (elődjei: József Attila Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szegedi Élelmiszeripari Főiskola) Magyarország egyik legnagyobb egyeteme. A sanghaji Jiao Tong Egyetem által készített (Academic Ranking of World Universities – 2005, A világ egyetemeinek tudományos rangsorolása) listán a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme: holtversenyben a 203–300. helyezést érte el, Európában a megosztott 80–123. helyet szerezte meg.
- A Szegedi Hittudományi Főiskola 1930-ban települt át Temesvárról. 1983-tól világi hallgatókat is képez, 1991 óta pedig fogadja a társintézmények hallgatóit is, és lehetőséget biztosít különböző tárgyakból (főleg társadalom- és neveléstudományi területén) való áthallgatásra.
Gimnáziumok
- Deák Ferenc Gimnázium
- Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium, honlapja
- Eötvös József Gimnázium
- Forrás Felnőttoktatási Gimnázium
- Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégium
- Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Diákotthon
- Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
- Kossuth Zsuzsanna Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola
- Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és honlapja
- Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium (SZTE)
- Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola
- Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola
Szakközépiskolák, szakképző iskolák
- Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium
- Déri Miksa Ipari Szakközépiskola és Kollégium
- Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
- Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégium
- Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola
- Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola
- Kőrösy József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola
- Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola
- MIOK József Nádor Szakképző Iskola (felnőttképzési intézmény)
- Móra Ferenc Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
- Szegedi Rendészeti Szakközépiskola
- Tápai Antal Szakközép- és Szakiskola
- Tisza Lajos Könnyűipari Szakközépiskola
- Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola
- Vedres István Építőipari Szakközépiskola
- SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola
- Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola
- Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Általános Iskolák
- Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
- Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
- Madách Imre Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
- Dózsa György Általános Iskola
- Béke Utcai Általános Iskola
- Zrínyi Ilona Általános Iskola
- Rókusi Általános Iskola
- Vörösmarty Mihály Általános Iskola
- Orczy István Általános Iskola
- Bonifert Domonkos Általános Iskola
- Tisza-parti Általános Iskola
- Jerney János Általános Iskola
- Fekete István Általános Iskola
- Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
- Arany János Általános Iskola
- Tabán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
- Petőfi Sándor Általános Iskola
- Király-König Péter Zeneiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
- Gedói Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
- Alsóvárosi Általános Iskola
- Weöres Sándor Általános Iskola
- Gregor József Általános Iskola
- SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája
- SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola
Sport
Szeged a dél-alföldi régió sportcentruma.
Lékó Péter a világ legjobb sakkozói közé tartozik. A 2010-ben elhunyt Savanya Norbert tízszeres búvárúszó világbajnok. A Pick Szeged kézilabdacsapata számos jelentős eredménnyel lepte meg már a szurkolókat, közöttük van a 2006/2007-es magyar bajnoki cím. Nagy múltja van a kajak- és kenusportnak is a városban.
2008-ban LEN kupát nyert a Szeged-Beton Vízilabda Egyesület.
A Szegeden található színvonalas evezőpályán megtartott rangos sportesemények gyakran vonzzák a városba a sportrajongókat. 1998 és 2006 folyamán itt tartották például a Kajak-kenu világbajnokságot.
Média
Televízió
Rádió
- „Rádió 88” FM 95,4 Mhz
- Rádió Mi, 89,9 MHz
- Rádió Plusz, 100,2 MHz
- Tisza Rádió, 94,2 MHz
- Neo FM, 90,3 és 100,4 MHz
- Class FM, 94,9 MHz
- MR1 Kossuth Rádió, FM 101,9 MHz
- MR2 Petőfi Rádió, 104,60 MHz
- MR3 Bartók Rádió, 105,70 MHz
- MR6, A régió rádiója, 93,1 MHz
Jeles szegedi napilapok
Híres szegediek
- Babits Mihály (1883-1941) költő, író. A Vitéz utca 16.-ban lakott (1906-1908).
- Boncz Géza (1944-2000) humorista
- Gregor József (1940-2006) operaénekes
- Dankó Pista (1858-1903) cigány származású magyar nótaszerző
- Janics Natasa (1982) olimpiai bajnok kajakozó
- József Attila (1905-1937) költő
- Juhász Gyula (1883-1937) költő
- Kalmár László (1905–1976) matematikus
- Klebelsberg Kunó (1835-1932) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter
- Kristó Gyula (1939-2004) történész, akadémikus, egyetemi tanár, a magyar honfoglalás- és Árpád-kor neves kutatója
- Lékó Péter (1979) sakknagymester
- Mikszáth Kálmán (1847-1910) újságíró évekig Szegeden élt. Több novellája témáját innen merítette.
- Nagy Bandó András (1947) humorista, előadóművész
- Móra Ferenc (1879–1934) író
- Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Nobel-díjas biokémikus
- Tömörkény István (1847-1904) magyar író, múzeum- és könyvtárigazgató
- Tettamanti Béla (1884-1959)
Díszpolgárok
- Gömbös Gyula - 1935 [52]
- Lékó Péter - 2005 [53]
Testvérvárosai
- Cambridge, Anglia (1987)
- Darmstadt, Németország (1990)
- Jeruzsálem, Izrael
- Kotor, Montenegró (2001)
- Lárnaka, Ciprus (1994)
- Łódź, Lengyelország (1994)
- Marosvásárhely, Románia (1997)
- Nizza, Franciaország (1969)
- Odessza, Ukrajna (1957)
- Parma, Olaszország (1988)
- Póla, Horvátország (2003)
- Rahó, Ukrajna (1939 és 1997)
- Rotterdam, Hollandia
- Szabadka, Szerbia (1966 és 2004)
- Temesvár, Románia (1988)
- Toledo, Egyesült Államok, Ohio (1990)
- Turku, Finnország (1971)
- Weinan, Kína
- Győr, Magyarország
- Pécs, Magyarország
- Csíkszereda, Románia
- Székelyhíd, Románia
- Létavértes, Magyarország
- Miami, Egyesült Államok, Florida
Galéria
-
Dóm tér, a Szabadtéri Játékok színhelye
-
A Dóm légifotója
-
Dóm tér és a Pantheon
-
Zsinagóga
-
Szegedi Nemzeti Színház
-
A régi zsinagóga
-
Klebelsberg Kunó szobra
-
IV. Béla lovasszobra
-
Reök-palota (Magyar Ede, 1907)
-
Széchenyi tér, az Áldáshozó és a Romboló Tisza (Pásztor János, 1930)
-
A Gróf-palota (Raichle J. Ferenc, 1913)
-
Móra Ferenc Múzeum
-
Alsóvárosi napsugaras ház faragott kapuja
-
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézete
-
Belvárosi híd
-
Szegedi vitorlásélet
Lásd még
Irodalom
- Apró Ferenc: Szegedi képeslapok - A képeslapok Szegedje, Grimm Könyvkiadó, Szeged, 2002, ISBN 963-9087-28-9
- Veress D. Csaba: A szegedi vár, Zrínyi Kiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-326-341-7
- A Pallas nagy lexikona
Jegyzetek
- ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/szabadka-szerbia/
- ↑ http://szegedtourism.hu/hu/szabadka-szerbia/
- ↑ http://www.subotica.rs/index/page/id/3610/lg/sr/
- ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/lodz-lengyelorszag/
- ↑ http://szegedtourism.hu/hu/lodz-lengyelorszag/
- ↑ https://uml.lodz.pl/dla-mieszkancow/o-miescie/wspolpraca-z-zagranica/szeged/
- ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/weinan-shaanxi-tartomany-kina/
- ↑ http://szegedtourism.hu/hu/weinan-shaanxi-tartomany-kina/
- ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/raho-ukrajna/
- ↑ http://szegedtourism.hu/hu/raho-ukrajna/
- ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/pula-horvatorszag/
- ↑ http://szegedtourism.hu/hu/pula-horvatorszag/
- ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/cambridge-egyesult-kiralysag/
- ↑ http://szegedtourism.hu/hu/cambridge-egyesult-kiralysag/
- ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/parma-olaszorszag/
- ↑ http://szegedtourism.hu/hu/parma-olaszorszag/
- ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/darmstadt-nemetorszag/
- ↑ http://szegedtourism.hu/hu/darmstadt-nemetorszag/
- ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/toledo-ohio-egyesult-allamok/
- ↑ http://szegedtourism.hu/hu/toledo-ohio-egyesult-allamok/
- ↑ https://www.primariatm.ro/timisoara/index.php?meniuId=2&viewCat=88
- ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/temesvar-romania/
- ↑ http://szegedtourism.hu/hu/temesvar-romania/
- ↑ Twinnings of Larnaka (angol nyelven). [2018. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
- ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/larnaka-ciprus/
- ↑ http://szegedtourism.hu/hu/larnaka-ciprus/
- ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/turku-finnorszag/
- ↑ http://szegedtourism.hu/hu/turku-finnorszag/
- ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/marosvasarhely-romania/
- ↑ http://szegedtourism.hu/hu/marosvasarhely-romania/
- ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/odessza-ukrajna/
- ↑ http://szegedtourism.hu/hu/odessza-ukrajna/
- ↑ https://omr.gov.ua/ua/international/goroda-pobratimi/seged-vengriya/
- ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/nizza-franciaorszag/
- ↑ http://szegedtourism.hu/hu/nizza-franciaorszag/
- ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/liege-belgium/
- ↑ http://szegedtourism.hu/hu/liege-belgium/
- ↑ https://www.liege.be/fr/vie-communale/services-communaux/international/jumelages-et-partenaires/szeged-hongrie
- ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/kotor-montenegro/
- ↑ http://szegedtourism.hu/hu/kotor-montenegro/
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ DM 2007.11.24.
- ↑ Forrás: Földi Pál – Harcosok az égen, Anno Kiadó, 1999, ISBN 963 9199 311
- ↑ DM 2009.10.31.
- ↑ Magyar népszámlálások (1870-2001)
- ↑ Magyarország helységnévtára, 2009
- ↑ Dr. Kováts Zoltán: Hullámvölgyből hullámvölgybe? (Tiszatáj XXVI/3, 1972.)
- ↑ http://www.minority-szeged.hu/ Szegedi nemzetiségek honlapja
- ↑ István, a szobor: másfél száz változat - HVG
- ↑ a b 4/2007. (II.9.) OKM
- ↑ 13,6 százalékos a munkanélküliség Csongrád megyében – Délmagyar.hu
- ↑ http://hirszerzo.hu/belfold/20110527_gombos_gyula_diszpolgari_cim Gömbös Gyula díszpolgár maradt
- ↑ http://www.origo.hu/sport/sakk/20050521leko.html Lékó Péter díszpolgári címet kapott Szegeden
Külső hivatkozások
- A Nemzeti Emlékcsarnok
- Szeged panorámaképekben
- Hivatalos oldal
- Légifotók Szegedről
- Szeged.lap.hu - linkgyűjtemény
- Szeged Portál
- Szegedi Sport és Fürdők kft.
- Wikipédia - Magyar rádióadók
- Szegedi Közlekedési Társaság
- Blazovich László: Szeged rövid története.
- iszeged: szegedi kulturális program és cégkereső oldal
Kistelek | Sándorfalva | Hódmezővásárhely |
Mórahalom | Makó | |
Szabadka (Szerbia részeként) | Zenta (Szerbia részeként) | Nagyszentmiklós (Románia részeként) |