„Gyónás” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
7. sor: | 7. sor: | ||
A bűnöknek a papok előtt való megvallását, a fülbegyónást a [[Protestantizmus|protestánsok]] elvetették, mert szerintük a bűneiket csak [[Isten]]nek gyónhatják meg ki-ki az imájában vagy együtt az egész templomi gyülekezet, a lelkész előimádkozása mellett együttesen elmondott imában. A protestánsoknál ennek az imának az elmondása a tulajdonképpeni gyónás, de mivel közvetlenül ezután következik az [[úrvacsora]], a protestánsok a gyónáson az úrvacsora vételét értik. |
A bűnöknek a papok előtt való megvallását, a fülbegyónást a [[Protestantizmus|protestánsok]] elvetették, mert szerintük a bűneiket csak [[Isten]]nek gyónhatják meg ki-ki az imájában vagy együtt az egész templomi gyülekezet, a lelkész előimádkozása mellett együttesen elmondott imában. A protestánsoknál ennek az imának az elmondása a tulajdonképpeni gyónás, de mivel közvetlenül ezután következik az [[úrvacsora]], a protestánsok a gyónáson az úrvacsora vételét értik. |
||
{{idézet2|Boldog, akinek gonoszsága bocsánatot nyert, és akiknek bűne el van takarva. Boldog az, akinek az Úr nem tudja be vétkét, s akinek lelkében nincsen csalárdság. Amíg hallgattam, csontjaim megöregedtek, s egész nap jajgattam. Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, ellankadt erőm, mint a nyár hevében. Megvallottam előtted bűnömet, gonoszságomat el nem rejtettem. Elhatároztam: ,,Megvallom magam ellen hűtlenségemet az Úrnak.' És te vétkem gonoszságát megbocsátottad. Hozzád fohászkodjon tehát minden szent alkalmas időben, akkor áradjanak bár a vizek, el nem érik őket. Te vagy menedékem, megőrzöl a veszedelemtől; Körülveszel a szabadulás örömével. Értelmet adok neked és megtanítlak az útra, amelyen járnod kell; Rajtad tartom szemem. Ne legyetek értelmetlenek, mint a ló és az öszvér: amelyeknek fékkel és zablával kell szorítani az állát, másként nem közelednek hozzád. Sok csapás éri a bűnöst, ám az Úrban remélőt irgalom övezi. Örvendjetek az Úrban és vigadjatok, igazak, ujjongjatok mindnyájan egyenes szívűek!|32. zsoltár}} |
{{idézet2|Boldog, akinek gonoszsága bocsánatot nyert, és akiknek bűne el van takarva. Boldog az, akinek az Úr nem tudja be vétkét, s akinek lelkében nincsen csalárdság. Amíg hallgattam, csontjaim megöregedtek, s egész nap jajgattam. Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, ellankadt erőm, mint a nyár hevében. Megvallottam előtted bűnömet, gonoszságomat el nem rejtettem. Elhatároztam: ,,Megvallom magam ellen hűtlenségemet az Úrnak.' És te vétkem gonoszságát megbocsátottad. Hozzád fohászkodjon tehát minden szent alkalmas időben, akkor áradjanak bár a vizek, el nem érik őket. Te vagy menedékem, megőrzöl a veszedelemtől; Körülveszel a szabadulás örömével. Értelmet adok neked és megtanítlak az útra, amelyen járnod kell; Rajtad tartom szemem. Ne legyetek értelmetlenek, mint a ló és az öszvér: amelyeknek fékkel és zablával kell szorítani az állát, másként nem közelednek hozzád. Sok csapás éri a bűnöst, ám az Úrban remélőt irgalom övezi. Örvendjetek az Úrban és vigadjatok, igazak, ujjongjatok mindnyájan egyenes szívűek!|[[A zsoltárok könyve]] 32. zsoltár}} |
||
*{{mj}} [[A zsoltárok könyve]] a zsidó és a keresztény vallású emberek közös imakincse, a vallási líra kincstára, amelyekben olyan örök emberi problémák, érzések és magatartásmódok fogalmazódnak meg, mint a szenvedés, a betegség, az üldöztetés, a halál, az öröm, a hála, az ujjongás, az Isten utáni vágy, a dicséret, a kérés, valamint a bűn- és a szeretetvallomás. |
|||
==A zsidó vallás bűnbocsánata== |
==A zsidó vallás bűnbocsánata== |
A lap 2011. május 28., 10:13-kori változata
A gyónás, szentgyónás (latinul confessio) egy vallomás, keresztény értelemben a megbánással és a javulás szándékával egybekötött bűnvallomás. A bűn elsősorban Isten megbántása, a vele való közösség megszakítása. A gyónás szentsége a katolikus hívek Istennel való kibékülésének a jele a római katolikus egyházban. A katolikus hittan szerint a töredelem vagyis a penitencia , azaz a vezeklés (latinul penitentia vagy piaculum), elégtétel (latinul satisfactio)[1] szentségének lényeges alkotó része. A részletes bűnvallomás, a fülbegyónás (confessio auricularis) Jézus és az apostolok idejében keletkezett. Kálvin János szerint csak később III. Ince pápa tette kötelezővé a negyedik lateráni zsinaton, melyet 1215. április 19.-én hívott össze. Ennek a zsinatnak a kánonjaiban előírta a hét évnél idősebbeknek évente egyszer a kötelező gyónást és áldozást.
Protestáns bűnvallomás
A bűnöknek a papok előtt való megvallását, a fülbegyónást a protestánsok elvetették, mert szerintük a bűneiket csak Istennek gyónhatják meg ki-ki az imájában vagy együtt az egész templomi gyülekezet, a lelkész előimádkozása mellett együttesen elmondott imában. A protestánsoknál ennek az imának az elmondása a tulajdonképpeni gyónás, de mivel közvetlenül ezután következik az úrvacsora, a protestánsok a gyónáson az úrvacsora vételét értik.
„ | Boldog, akinek gonoszsága bocsánatot nyert, és akiknek bűne el van takarva. Boldog az, akinek az Úr nem tudja be vétkét, s akinek lelkében nincsen csalárdság. Amíg hallgattam, csontjaim megöregedtek, s egész nap jajgattam. Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, ellankadt erőm, mint a nyár hevében. Megvallottam előtted bűnömet, gonoszságomat el nem rejtettem. Elhatároztam: ,,Megvallom magam ellen hűtlenségemet az Úrnak.' És te vétkem gonoszságát megbocsátottad. Hozzád fohászkodjon tehát minden szent alkalmas időben, akkor áradjanak bár a vizek, el nem érik őket. Te vagy menedékem, megőrzöl a veszedelemtől; Körülveszel a szabadulás örömével. Értelmet adok neked és megtanítlak az útra, amelyen járnod kell; Rajtad tartom szemem. Ne legyetek értelmetlenek, mint a ló és az öszvér: amelyeknek fékkel és zablával kell szorítani az állát, másként nem közelednek hozzád. Sok csapás éri a bűnöst, ám az Úrban remélőt irgalom övezi. Örvendjetek az Úrban és vigadjatok, igazak, ujjongjatok mindnyájan egyenes szívűek! | ” |
– A zsoltárok könyve 32. zsoltár |
- megjegyzés A zsoltárok könyve a zsidó és a keresztény vallású emberek közös imakincse, a vallási líra kincstára, amelyekben olyan örök emberi problémák, érzések és magatartásmódok fogalmazódnak meg, mint a szenvedés, a betegség, az üldöztetés, a halál, az öröm, a hála, az ujjongás, az Isten utáni vágy, a dicséret, a kérés, valamint a bűn- és a szeretetvallomás.
A zsidó vallás bűnbocsánata
A zsidó vallás ünnepnapjainak hagyományos imádságoskönyve szerint az imádság, a megbánás és a „cedókó” (jótékony tettek) által lehetséges a bűnök bocsánata. A zsidók szerint az emberek ellen elkövetett bűnöket (az Isten ellen elkövetett bűnökkel szemben) előbb a lehetőségekhez képest jóvá kell tenni; jóvátétel nélkül nem lehetéges a bűn megbánása és a feloldozás.[2]
Nepomuki Szent János
Nepomuki Szent János a gyónás katolikus védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Legendája szerint Wolfflin Jánost, aki a prágai érsek helynöke volt és az egész város tisztelte. A prágai székesegyház kanonoka, hitszónoka, a király alamizsnaosztogatója, a királynénak pedig gyóntatóatyja lett. IV. Vencel cseh király meg akarta tudni tőle, hogy milyen bűnt gyónt meg neki a felesége. János azonban megtagadta a parancsát "A pap, akinek Isten zárta be a száját, örökké hallgatni fog". Ezért a király megkínoztatta, majd a Moldva folyóba dobatta a hitvédő papot.[3]
A vatikáni levéltárban, Nepomuki János szentté avatás után megtalálták az akkori érseknek, Jentzenstein (vagy Jenstein) Jánosnak egy iratát, ami egy Vencel király elleni panaszirat volt. Az érsek 1381-1396 között volt Prága érseke. Az iratban részben fel vannak sorolva az egyház jogai, részben az érsek birtokát és személyét érintő túlkapások. Meg van említve benne, hogy 1393-ban megkínoztatta és a Moldvába fojtatta általános helynökét, Nepomuki Jánost. A gyilkosság oka egyházi jogokkal kapcsolatos nézeteltérés volt. Az általános helynök az érsek megbízásából, a király kifejezett akarata ellenére, jóváhagyta Kladrub kolostorában egy új apát megválasztását.[4]
Misericordia Dei
2002-ben „Misericordia Dei – Isten Irgalma” – címmel új dokumentum született a Vatikánban, amelyet II. János Pál pápa a gyónás szentségének szentelt. A Motu proprio formában a bűnbánat szentsége kiszolgáltatásának néhány szempontjáról írt apostoli levelet május 2-án, amit Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa és Jorge Arturo Medina Estévez bíboros, a Szentségi és Istentiszteleti Kongregáció prefektusa mutatott be, melyben Ratzinger bíboros úgy fogalmazott: "…a személy számára gyakran nehéznek tűnhet bűneinek megvallása, mivel megalázza büszkeségét, szembesül saját gyarlóságával. Ugyanakkor éppen erre van szükségünk, ezért szenvedünk, ezért zárkózunk be ártatlanságunk álomvilágába. A pszichiátriai terápiák során a pácienseknek legbensőbb énjük súlyos és veszélyes terheit kell felszínre hozniuk. A bűnbánat szentségében a gyónó bizalommal Isten irgalmas jóságára hagyatkozik, amikor megvallja vétkeit. Így a gyónás a megszabadulás tapasztalata, amelyben a múlt súlya tovatűnik, Isten kegyelme minden alkalommal visszaadja szívünk ifjúságát."[5] A gyónás gyóntatószékben zajlik. A gyóntató papot és a gyónó hívőt rács választja el egymástól. A hívő térdepelve mondja el bűneit és az imát. A pap ezután kiszabja a penitenciát.
Jegyzetek
- ↑ Magyar Katolikus Lexikon > P > penitencia
- ↑ ”Cédókó tacil mimovesz” – azaz „A jótékonység megment a haláltól”. Részlet Salamon Példabeszédeiből.
- ↑ Nepomuki Szent János
- ↑ Nepomuki Szent János
- ↑ Új szentszéki dokumentum a gyónás szentségéről
Lásd még
Forrás
- Pallas Nagy Lexikona