„Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal” változatai közötti eltérés

Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-; vasútvonal
Vonalszám:	24
Hossz:	42,5 km
Nyomtávolság:	1435 mm
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. május 26., 05:57-kori változata

A Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal a MÁV egy egyvágányú, nem villamosított mellékvonala volt a Zalai-dombságban.

Története

Az észak-déli irányú, dombvidéki jellegű vasútvonalat a Zalavölgyi HÉV társaság építette. A 42,5 km hosszú vonalat 1895. december 15-én^[1] (egyes források szerint 1893. október 24-én^[2]) adták át a forgalomnak. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült. A vasút a Dunántúli HÉV Zalaszentgrót állomásától indult, majd a Zala folyó völgyében haladva Balatonszentgyörgyön a Déli Vasút vasúthálózatához csatlakozott. A Zalavölgyi HÉV társaság később beleolvadt a Dunántúli HÉV társaságba.

Közelmúlt

A régi vasútvonal középső, 31 km hosszú Sármellék-Zalaszentgrót szakaszán az áruforgalma 1962-ben még 111 ezer tonna volt, tíz évvel később már alig érte el a 31 ezer tonnát. A személyforgalom is csökkenő tendenciát mutatott. A középső vonalszakaszt 1974. május 25-ével szüntették meg^[3], a vasúti pályát később felszedték.

A Sármellék–Balatonszentgyörgy közötti 11 km hosszú vonalszakasz további üzemeltetését az ide települt szovjet katonai repülőtér tette indokolttá. Sármellékig a vasúti pálya még megvan, a ma már polgári célokra hasznosított repülőteret FlyBalaton repülőtérnek nevezik.

Források

↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 240. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963 552 313 0)
↑ Vasúti Lexikon A-tól Z-ig, 128. oldal, (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963 108 978 9)
↑ Vasúthistória évkönyv 2002., Keller László: Vasúti közlekedés a negyedik 5 éves terv időszakában

Vasútportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 240. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963 552 313 0)

[2] Vasúti Lexikon A-tól Z-ig, 128. oldal, (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963 108 978 9)

[3] Vasúthistória évkönyv 2002., Keller László: Vasúti közlekedés a negyedik 5 éves terv időszakában

[1]

[2]

[3]

@@ 50. sor: / 50. sor: @@
 A régi vasútvonal középső, 31&nbsp;km hosszú [[Sármellék]]-[[Zalaszentgrót]] szakaszán az áruforgalma [[1962]]-ben még 111 ezer tonna volt, tíz évvel később már alig érte el a 31 ezer tonnát. A személyforgalom is csökkenő tendenciát mutatott. A középső vonalszakaszt [[1974]]. [[május 25.|május 25-ével]] szüntették meg<ref>Vasúthistória évkönyv 2002., Keller László: Vasúti közlekedés a negyedik 5 éves terv időszakában</ref>, a vasúti pályát később felszedték.
-A [[Sármellék]]–[[Balatonszentgyörgy]]  közötti 11&nbsp;km hosszú vonalszakasz további üzemeltetését az ide települt szovjet katonai repülőtér tette indokolttá. [[Sármellék]]ig a vasúti pálya még megvan, a ma már polgári célokra hasznosított [[repülőtér|repülőteret]] ''FlyBalaton repülőtérnek'' nevezik.
+A [[Sármellék]]–[[Balatonszentgyörgy]]  közötti 11&nbsp;km hosszú vonalszakasz további üzemeltetését az ide települt szovjet katonai repülőtér tette indokolttá. [[Sármellék]]ig a vasúti pálya még megvan, a ma már polgári célokra hasznosított [[repülőtér|repülőteret]] [[Sármellék nemzetközi repülőtér|FlyBalaton repülőtérnek]] nevezik.
 ==Források==