„Keve vármegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a szebbjobb |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Keve vármegyét''' [[Szent István király]] hozta létre az államalapítás és a [[királyi vármegye]]rendszer megszervezése idején [[Kevevár]] központtal, a mai [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaság]] déli részén. |
|||
<ref name="Györffy:István:15.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963 281 221 2}} </ref> |
|||
{{A Pallasból átemelt cikk}} |
{{A Pallasból átemelt cikk}} |
||
A [[Török háborúk Magyarországon|törökökkel vívott háborúk]] során szűnt meg létezni legkésőbb valamikor az 1540-es években, mivel területe az elsők között került [[török hódoltság]] alá. Az [[1876-os vármegyerendezés]] során felvetődött újbóli megszervezésének ötlete (még a [[Magyar Tudományos Akadémia]] is az ötlet mögé állt), ám ez végül mégsem történt meg. |
'''Keve vármegye''' egyike volt Magyarország első [[vármegye|vármegyéinek]]. [[Szent István király]] hozta létre az államalapítás és a [[királyi vármegye]]rendszer megszervezése idején [[Kevevára]] központtal, a mai [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaság]] déli részén.<ref name="Györffy:István:15.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963 281 221 2}} </ref>. A [[Török háborúk Magyarországon|törökökkel vívott háborúk]] során szűnt meg létezni legkésőbb valamikor az 1540-es években, mivel területe az elsők között került [[török hódoltság]] alá. Az [[1876-os vármegyerendezés]] során felvetődött újbóli megszervezésének ötlete (még a [[Magyar Tudományos Akadémia]] is az ötlet mögé állt), ám ez végül mégsem történt meg. |
||
== Földrajzi kiterjedése == |
== Földrajzi kiterjedése == |
||
A lap 2011. május 23., 12:26-kori változata
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Keve vármegye egyike volt Magyarország első vármegyéinek. Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Kevevára központtal, a mai Vajdaság déli részén.[1]. A törökökkel vívott háborúk során szűnt meg létezni legkésőbb valamikor az 1540-es években, mivel területe az elsők között került török hódoltság alá. Az 1876-os vármegyerendezés során felvetődött újbóli megszervezésének ötlete (még a Magyar Tudományos Akadémia is az ötlet mögé állt), ám ez végül mégsem történt meg.
Földrajzi kiterjedése
Területe a mai Vajdaság legdélibb részére terjedt ki. Az egykori Torontál és Temes vármegye déli részén, a Duna baloldalán, keleten a Karas torkolatáig, nyugaton a Dunáig és a Temesig terjed. Közepe táját a terméketlen és néptelen Maksond mezeje foglalta el, melynek csak egy része volt az alibunári és delibláti mocsaras, homokos vidék.
Hunyadi János az ország déli részének védelme közben többször tartózkodott e vidéken, hol Kevén kívül a vármegye területén még két vár, Dombó és Tornistya, Kevén kívül két város, Barlod és Pancsaly (a mai Pancsova) és 66 helység állt.
Történelme
Anonymus (44. fej.) szerint a honfoglaló magyarok elől Glád vezér Keve várába menekült, de csakhamar feladta a várat. A görögországi hadjáratokból 1073-ban visszatérő László és Géza hercegek, Thuróczy krónikája szerint, itt váltak el egymástól. 1201. már mint vármegyét, sőt 1238-ban egyúttal, mint várispánságot említik. 1223. III. Honorius pápa Margitot, III. Béla leányát, Kevevára és az egész vármegye úrnőjének nevezi; ezen Keve alatt azonban a Pétervárad és Ilok közt levő Kőt v. Bánmonostort kell érteni.
Keve vármegye első ismert ispánja (comese) Achileus országbíró. A vármegye székvárosában, Kevében, többször megfordult IV. László és I. (Nagy) Lajos király s ennek és szerencsés fekvésének tulajdoníthatni, hogy a királyi városok közé emelkedett. 1392-ben már, mint ilyet említik. Várának fentartását s védelmét Zsigmond magyar király 1435-ben a város lakosainak kötelességévé tette. Mig 1439-ben a megye rác lakosai Murád szultán 130,000 főnyi serege elől elszöktek, a magyarok otthon maradtak s ezeknek kiváltságait 1453-ban V. László meg is erősítette; ugyanakkor azonban gondoskodott a Csepel-szigetére menekült kevei rácokról is, kiknek Ábrahámteleke nevű gyarmatát utóbb Kis- vagy Rác-Kevének nevezték.
Várai azonban csakhamar pusztulásnak indultak, mindamellett, hogy Keve katonai megerősítését az 1478-iki országgyűlés is elrendelte. 1439-től fogva a főispánjainak neveit sem ismerjük. 1551. a török hadjárat ugy látszik teljesen megsemmisítette a vármegyét és csakhamar Kevét is, mely azonban a török hódítás második felében Kubin néven kezdett szerepelni. A törökök kiűzetése után nevét teljesen elveszítette a vármegye s katonai igazgatás alá jutott. A katonai határőrvidék feloszlatásával az 1876. XXXIII. t.-c. részint Temes, részint Torontál vármegyéhez csatolta, noha 1872. a magyar akadémia is folyamodott visszaállításért.
Ismert főispánjai
|
|
Források
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963 281 221 2
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Keve vármegye In: Katolikus Lexikon