„Tóth István (ókortörténész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Provincia (vitalap | szerkesztései)
Provincia (vitalap | szerkesztései)
29. sor: 29. sor:
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
*Virtuális emlékkönyv - rokonok, kollégák, tanítványok, ismerősök emlékei és fotói Tóth Istvánról, búcsúzó gondolatai:<ref>http://www.genianet.com/html/memorial emlékezés genianet.com</ref>
*Virtuális emlékkönyv - rokonok, kollégák, tanítványok, ismerősök emlékei és fotói Tóth Istvánról, búcsúzó gondolatai:<ref>http://www.genianet.com/html/memorial emlékezés genianet.com</ref>
*Nyomtatott, 3 kötetes emlékkönyv - pályatársak, tanítványok tanulmányai: Ókortudományi Dolgozatok 1. Ádám Szabó - Péter Vargyas (eds.) Cultus Deorum Studia Religionum ad Historiam Vol. I. De Oriente Antiquo et Regione Danuvii Praehistorica, In Memoriam István Tóth, Pécs, 2008. - Ókortudományi Dolgozatok 2. Cultus Deorum Studia Religionum ad Historiam Vol. II. De Rebus Aetatis Graecorum et Romanorum, In Memoriam István Tóth, Pécs, 2008. - Ókortudományi Dolgozatok 3. Cultus Deorum Studia Religionum ad Historiam Vol. III. Res Medievalia et Recentiora ab Oriens ad Europa, In Memoriam István Tóth, Pécs, 2008.<ref>http://okor.tti.btk.pte.hu/index.php?p=contents&cid=74</ref>
*Nyomtatott emlékkönyv - pályatársak, tanítványok tanulmányai: In memoriam István Tóth. Vol. I. De oriente antiquo et regione Danuvii praehistorica. (Ed.: Szabó Á. - Vargyas P.) Ókortudományi Dolgozatok 1. (2008)

*Emléktáblái a PTE Botanikus kertjében és a fertőrákosi Mithras-szentély előtt őrzik nevét és tisztelegnek személye és munkássága előtt.
*Emléktáblái a PTE Botanikus kertjében és a fertőrákosi Mithras-szentély előtt őrzik nevét és tisztelegnek személye és munkássága előtt.
*Emlékére a PTE-BTK Történettudományi Intézet I. emeleti nagyelőadóját – 2009. május 11-én – Tóth István-terem néven, az intézet PhD-hallgatóinak tudományos konferenciájával avatták fel.<ref>{{cite web|url=www.genianet.com/toth_istvan_terem_avatasa20090511/index.html |title=A teremavatásról készült képek |publisher=genianet.com |accessdate=2011-05-14 }}</ref>
*Emlékére a PTE-BTK Történettudományi Intézet I. emeleti nagyelőadóját – 2009. május 11-én – Tóth István-terem néven, az intézet PhD-hallgatóinak tudományos konferenciájával avatták fel.<ref>{{cite web|url=www.genianet.com/toth_istvan_terem_avatasa20090511/index.html |title=A teremavatásról készült képek |publisher=genianet.com |accessdate=2011-05-14 }}</ref>

A lap 2011. május 19., 10:10-kori változata

Tóth István (Pápa, 1944. május 15.Pécs, 2006. augusztus 10.) ókor- és vallástörténész, iskolateremtő egyetemi oktató. Halála után, 2006. szept. 4-én a PTE a „Pro Facultate Philosophica Universitatis Quinqueecclesiensis” kitüntetésben részesítette.

Élete

1947-1967 között Debrecenben élt, itt szerzett történelem szakos tanári diplomát – és ókori történelemből külön szakképesítést – a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Bölcsészdoktori vizsgát 1977-ben tett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, summa cum laude eredménnyel. Szakmai vizsgáztatói: Hahn István és Kákosy László voltak. Egyetemi diplomája megszerzése után nem kért állást az akkor még létező elosztó bizottságtól, hanem népművelő muzeológusként helyezkedett el a Fitz Jenő igazgatta székesfehérvári István Király Múzeumban. Később dokumentátor lett az MTA Történettudományi intézetében, majd tudományos segédmunkatárs a Harmatta János vezette Ókortudományi Kutatócsoportban. 1978–1982 között a keszthelyi Helikon Könyvtár vezetője, innen a szombathelyi Tanárképző Főiskolára, majd – megalakulásakor – 1983-ban, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemre került adjunktusként, 1997-től pedig haláláig docensként dolgozott ugyanitt. 1993–1996 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is tanított.

Tudományos művei

Oktatói munkája mindvégig szorosan kapcsolódott tudományos tevékenységéhez: írt egyetemi jegyzetet és tankönyvként használt egyetemi segédkönyvet. Ezt a munkáját (szerzőtársa a tanítványa, Szabó Ádám volt) a Pécsi Tudományegyetem 2000-ben az év legjobb publikációja címmel jutalmazta. Kutatási területe: a római császárkor társadalomtörténete, Pannonia és Dacia provinciák története, római vallástörténet, epigráfia. Számos könyve és közel 130 szakmai tárgyú publikációja jelent meg ezekből a témákból magyar, német, angol, francia és olasz nyelven.

Fontosabb, ismertebb három könyve:

  • A rómaiak Magyarországon. Bp. 1975. Gondolat, 242 l. Magyar História. 2. kiad. Bp. 1979.
  • Epigraphica Pannonica 1-2. Egyetemi segédkönyv. Szerk.: Tóth I., ford.: komm. Pozsárkó Cs.-Szabó Á. Pécs, 1998.
  • Mithras Pannonicus. Esszék-Essays. (Specimina Nova Univ. Quinqueeccl. XVII.) 146 p. Bp.-Pécs 2003. Martin Opitz.

Tudományos tevékenysége

Tudományszervező-oktatói munkássága

Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején szervezte és vezette a fiatal régészek-történészek körét; rendszeres találkozók és konferenciák során vitatták meg legfrissebb kutatási eredményeiket. 1983-ban, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen megszervezte az Ókortörténeti Tanszéket, amelynek kilenc évig tanszékvezetője is volt. Megalapította és munkatársaival együtt szerkesztette a Specimina Nova tanszéki évkönyvet, ennek máig több mint 20 kötete látott napvilágot. Alapító tagja volt a PTE-BTK Multidiszciplináris Doktori iskolájának. „Jó humorú, széles látókörű, kitűnő előadó volt, óráit tömegek látogatták; sok humán és természettudományos területre kiterjedő ismeretével a hallgatók százait nyűgözte le az óráin és az általa vezetett tanulmányi kirándulásokon egyaránt.”[1]

Konferenciák

Tudományos konferenciákon, kongresszusokon több ízben vett részt előadással, köztük az 1975-ös II. Internat. Congr. Mithraic Studies-on (Teherán). 1969-1974 között szervezője volt a Fiatal Történészek Munkakonferenciáinak (Debrecen, Eger, Sopron, Veszprém, Székesfehérvár). 1974-ben felsőbb beavatkozás leállította ezek további szervezését.

Tudományos fokozatai

1997-ben a történettudományok (régészet) kandidátusa lett, 100%-os szavazati aránnyal. Opponensei: Fitz Jenő DSc és Gáspár Dorottya CSc voltak. A 2003/2004-es akadémiai évben benyújtott „Pannoniai vallástörténet” c. nagydoktori disszertációját 2005. június 28-án védte meg (92 %-os szavazati aránnyal), decemberben ítélték meg számára a tudományok doktora címet. Opponensei Fitz Jenő DSc, T. Bíró Mária CSc és Frőlich Ida DSc voltak. A 2005/2006. tanévben habilitációra jelentkezett, Pócs Éva DSc-hez. (PTE Interdiszciplináris Doktori Iskola, Néprajz-Kulturális Antropológia Program, vez.: Kisbán Eszter DSc) Ez év március 22-én tartotta meg, 100%-os elfogadottságú habilitációs előadását: „Pannoniai elemek a magyarországi népi vallásosságban” címmel. [2]

Tudományos társaságok, kitüntetések

Több hazai tudományos társaság tagja volt. Az Ókortudományi Társaság Maróth Károly (1973.) és Révay József-díjjal (1978.) jutalmazta. 2004-ben ismét Maróth Károly díjat kapott. 2006. szept. 4-én a „Pro Facultate Philosophica Universitatis Quinqueecclesiensis” postumus kitüntetésben részesítette a Pécsi Tudományegyetem.

Emlékezete

  • Virtuális emlékkönyv - rokonok, kollégák, tanítványok, ismerősök emlékei és fotói Tóth Istvánról, búcsúzó gondolatai:[3]
  • Nyomtatott, 3 kötetes emlékkönyv - pályatársak, tanítványok tanulmányai: Ókortudományi Dolgozatok 1. Ádám Szabó - Péter Vargyas (eds.) Cultus Deorum Studia Religionum ad Historiam Vol. I. De Oriente Antiquo et Regione Danuvii Praehistorica, In Memoriam István Tóth, Pécs, 2008. - Ókortudományi Dolgozatok 2. Cultus Deorum Studia Religionum ad Historiam Vol. II. De Rebus Aetatis Graecorum et Romanorum, In Memoriam István Tóth, Pécs, 2008. - Ókortudományi Dolgozatok 3. Cultus Deorum Studia Religionum ad Historiam Vol. III. Res Medievalia et Recentiora ab Oriens ad Europa, In Memoriam István Tóth, Pécs, 2008.[4]
  • Emléktáblái a PTE Botanikus kertjében és a fertőrákosi Mithras-szentély előtt őrzik nevét és tisztelegnek személye és munkássága előtt.
  • Emlékére a PTE-BTK Történettudományi Intézet I. emeleti nagyelőadóját – 2009. május 11-én – Tóth István-terem néven, az intézet PhD-hallgatóinak tudományos konferenciájával avatták fel.[5]
  • Halála után kiadatlan, illetve egy-egy folyóiratban megjelent kézirataiból elkészült egy válogatás: Tóth István: Pannoniai lakomák. Válogatás Tóth István tudományos–szépirodalmi munkáiból. (Ed.: Horváth Sz.- Kiss M. - M. H. Rauert) Vivarivm Fontivm 5. 1. kiadás.[6]

Források

  1. Tóth István szakmai életrajza. okor.tti.btk.pte.hu. (Hozzáférés: 2011. május 14.)
  2. Az előadás azóta elektronikus formában megjelent: Tóth István: Pannoniai elemek a magyarországi néphitben. 1. Boszorkányok a Gellérthegyen. In: Specimina Electronica Antiquitatis – Nr. 10. http://okor.tti.btk.pte.hu/files/tiny_mce/SEA/SEA_10.pdf
  3. http://www.genianet.com/html/memorial emlékezés genianet.com
  4. http://okor.tti.btk.pte.hu/index.php?p=contents&cid=74
  5. [www.genianet.com/toth_istvan_terem_avatasa20090511/index.html A teremavatásról készült képek]. genianet.com. (Hozzáférés: 2011. május 14.)
  6. [www.genianet.com GeniaNet Kiadó Pécs]. genianet.com. (Hozzáférés: 2011. május 14.)

Internetes megemlékezések, fényképek találhatók az alábbi oldalakon:

Külső hivatkozások