|
|
1. sor: |
1. sor: |
|
[[Babilon]] ismert története [[Sémiták|sémi]] [[városállam]]ként, [[Amoriták|amurrú]] dinasztia alatt kezdődött, virágkorát pedig a i. e. 19-18. században élte. Ekkor Babilon katonai és gazdasági erejével több mezopotámiai várossal is elismertette fennhatóságát. A városok kiválása az [[Óbabiloni Birodalom]]ból már [[Hammurápi babiloni király]] halála után megkezdődött. [[I. e. 16. század|i. e. 1594]] körül a [[hettiták]] rombolták le, s ezután a városba már korábban betelepülő [[kassúk|kassú]] dinasztiát az [[elám]]iak támadása buktatta meg, az elámiak elleni fegyveres küzdelmet viszont Iszin városából szervezték, így Babilon élére a [[Iszin uralkodóinak listája|II. iszini dinasztia]] került. A i. e. 11-10. században az [[asszírok]] többször kiterjesztették hatalmukat a városra. Az asszírok elleni harcnak is köszönhetően a [[i. e. 7. század]] végén ismét jelentős hatalom lett ([[Újbabiloni Birodalom]]). [[i. e. 539]]-ben [[II. Kürosz perzsa király]] meghódította. |
|
[[Babilon]] ismert története [[Sémiták|sémi]] [[városállam]]ként, [[Amoriták|amurrú]] dinasztia alatt kezdődött, virágkorát pedig a i. e. 19-18. században élte. Ekkor Babilon katonai és gazdasági erejével több mezopotámiai várossal is elismertette fennhatóságát. A városok kiválása az [[Óbabiloni Birodalom]]ból már [[Hammurapi babiloni király]] halála után megkezdődött. [[I. e. 16. század|i. e. 1594]] körül a [[hettiták]] rombolták le, s ezután a városba már korábban betelepülő [[kassúk|kassú]] dinasztiát az [[elám]]iak támadása buktatta meg, az elámiak elleni fegyveres küzdelmet viszont Iszin városából szervezték, így Babilon élére a [[Iszin uralkodóinak listája|II. iszini dinasztia]] került. A i. e. 11-10. században az [[asszírok]] többször kiterjesztették hatalmukat a városra. Az asszírok elleni harcnak is köszönhetően a [[i. e. 7. század]] végén ismét jelentős hatalom lett ([[Újbabiloni Birodalom]]). [[i. e. 539]]-ben [[II. Kürosz perzsa király]] meghódította. |
|
|
|
|
|
== I. babiloni (amurrú) dinasztia ([[Óbabiloni Birodalom]], [[I. e. 19. század|i. e. 1894]] – [[I. e. 16. század|i. e. 1594]]) == |
|
== I. babiloni (amurrú) dinasztia ([[Óbabiloni Birodalom]], [[I. e. 19. század|i. e. 1894]] – [[I. e. 16. század|i. e. 1594]]) == |
Babilon ismert története sémi városállamként, amurrú dinasztia alatt kezdődött, virágkorát pedig a i. e. 19-18. században élte. Ekkor Babilon katonai és gazdasági erejével több mezopotámiai várossal is elismertette fennhatóságát. A városok kiválása az Óbabiloni Birodalomból már Hammurapi babiloni király halála után megkezdődött. i. e. 1594 körül a hettiták rombolták le, s ezután a városba már korábban betelepülő kassú dinasztiát az elámiak támadása buktatta meg, az elámiak elleni fegyveres küzdelmet viszont Iszin városából szervezték, így Babilon élére a II. iszini dinasztia került. A i. e. 11-10. században az asszírok többször kiterjesztették hatalmukat a városra. Az asszírok elleni harcnak is köszönhetően a i. e. 7. század végén ismét jelentős hatalom lett (Újbabiloni Birodalom). i. e. 539-ben II. Kürosz perzsa király meghódította.
II. Agum-Kakrime előtt nem uralkodtak Babilonban, de a későbbi babiloni kassú királyok számozásakor beszámították őket.
Forrás
- Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
- A. Leo Oppenheim: Az ókori Mezopotámia. 2. kiad. Budapest: Gondolat. 1982. ISBN 963 281 151 8